Esküvők koronavírus idején: "A szülőknek nem volt puszi, ez volt a legfájdalmasabb"

társadalom
2020 március 27., 14:47

„A mi napunk március 21. lett volna, és végül is lett is - csak kicsit másképpen. Mind a polgári, mind az egyházi esküvőt megtartottuk, de a lakodalmat elhalasztottuk. A szertartásokat zárt FB csoportban live-oztuk a meghívotthainknak, akik mindent láthattak belőlünk! Azt kell hogy mondjam, hogy nagyon jól sikerült!” 

- ezt az esküvőjükre készülődő menyasszonyok zárt FB-csoportjában, a Menyasszonyi Csevegőben posztolta Daniella, aki párjával közösen úgy döntött, nagyon szűk körben, nagyon óvatosan, de tartják magukat az eredeti tervhez, és összeházasodnak még idén márciusban.

Az esküvő minden, ami nem social distancing

A koronavírus elleni védekezés egyik leghatékonyabb módszere, ha az ember egyszerűen nem megy ki a lakásból, nem találkozik másokkal, ha mégis, akkor nem megy közel hozzájuk, és főleg nem tapogatja őket. Egy esküvőn viszont sok ember összegyűlik, folyamatosan ölelkeznek, puszilkodnak, folynak a könnyek, egy bizonyos ponton pedig már simán egymás poharából isznak a vendégek. Aki ép ésszel él, beláthatja, hogy ilyen hagyományos esküvőt lagzival most egyszerűen nem szabad rendezni. 

Viszont sokan hónapok óta készülődnek a nagy napra, minden részletet megterveztek, csomó pénzt kifizettek, és most azzal kell szembesülniük, hogy az a nagy nap, amiről álmodoztak, most biztosan nem fog eljönni. Sokan lemondták az egészet inkább, de néhányan úgy határoztak, hogy a lehető legnagyobb elővigyázatossággal, és tulajdonképpen vendégek nélkül, de megtartják az esküvőt.

Danielláék nagy napján csak a két tanú és az örömszülők vettek részt - igaz, ők csak biztonságos távolságból figyelték az eseményeket. A többieknek Facebook live-on közvetítették a ceremóniákat. Daniella és párja azután döntöttek úgy, hogy megtartják az esküvőt, csak máshogy, miután az operatív törzs betiltotta a 100 fő feletti rendezvényeet. „Kb rá egy-két nappal. Nemcsak azért, mert így vissza kellett volna mondani kb 10-20 főt, hogy ez alatt legyünk a szolgáltatókkal együtt, hanem mert olyan emberek voltak érintettek (legjobb barátok, akik külföldön éltek/jártak), akik nélkül nem lett volna az igazi. Illetve beláttuk azt, hogy nem lenne felszabadult a buli puszik, ölelések, táncok nélkül. 

Persze felvetődött a koccintó gratulálás és a kendőtánc, de az nem lett volna az igazi” 

- mesélte Daniella.

Social distancing Danielláék esküvőjén.
photo_camera Social distancing Danielláék esküvőjén. Fotó: Dávid Takács Photography

Amúgy is egyszerű esküvőt szerettünk volna

Dóri és Laci múlt szombaton, Nagyvázsonyban házasodtak össze. 

„Eredetileg is egy kis létszámú, egyszerű szertartást szerettünk volna az önkormányzatnál. Nagyjából egy héttel korábban jelentkezett az anyakönyvvezető, hogy nem akarjuk-e elhalasztani a jelenlegi helyzetre való tekintettel. Hosszan tanakodtunk a párommal, de úgy döntöttünk, nem akarunk halasztást” - mesélte Dóri.

Az ő esetükben az önkormányzat és a helyi orvos dolgozta ki a legbiztonságosabbnak tartott konstrukciót. Ennek értelmében 4 főre maximalizálták a résztvevők számát (ők és a két tanú), és mindenkinek nyilatkozni kellett, hogy járt-e külföldön az elmúlt hónapban. Az önkormányzat épületébe be sem mehettek, a szertartás a szabadban, a hátsó kertben tartották - de oda is csak kézfertőtlenítés után mehettek be. 

Nem volt se puszi, se kézfogás, „kivéve a hitvesi csóknál.”

Nagyon rövid volt a szertartás is, nem volt se verszavalás, sem idézetek, sem dalok, ennek Dóriék eléggé örültek.

„A szertartás meglepő módon abszolút pozitív volt, sőt fantasztikus. Nem egy sötét szürke teremben volt, helyette sütött a nap és csicseregtek a madarak odakint: gyönyörű tavaszi idő volt! Nem volt recsegő-ropogó mikrofon és CD-ről nyálas 'May it be"' Nem voltak át nem érzett, Google-n keresett József Attila-idézetek nagy komolyan megosztva, csak a minimum. 

Álomesküvő: a párom szerint és szerintem is”

 - mondta Dóri.

 

A puszi elmaradt, hogy később majd még sokszor megpuszilhassuk őket

Danielláéknál még a hitvesi csók is elmaradt. „A két méteres távolság tartása a szülőktől mindenhol kikötés volt. A polgári alatt az anyakönyvvezetőn kesztyű volt, a segítőjén maszk és kesztyű. Szülőknek nem volt puszi. Ez volt a legfájdalmasabb, de azért, hogy később nagyon sokszor megpuszilhassuk őket, bevállaltuk. Sőt az ifjú pár első csókja sem a hivatalban történt meg először. (Ezt azért bepótoltuk, tekintve, hogy itthon ugyanazt a levegőt is szívjuk)” - mondta Daniella. 

„A templomban nem volt se kántor, se ministráns, egyedül az eskető atya, ő indította el a zenénket, ő fogadott. 

Mindkét helyen maximum negyed órát tartózkodhattunk, így rövidített szertartások voltak. De valahogy a magva mindenhol megvolt, így legalább senki sem unta el. A sminkes lányon dupla maszk volt és extra fertőtlenítések. A fodrászon is maszk volt. A fotósunk pedig nem készített nagyon közelről portré fotókat. Ezeket meghagyjuk őszre” - mesélte Daniella.

Nem így tervezték, nem baj.
photo_camera Nem így tervezték, nem baj. Fotó: Dávid Takács Photography

Dóriék eleve szerény házasságkötést terveztek, de Danielláék lagzival, vendégekkel számoltak. Egyelőre úgy néz ki, nem dobtak ki milliókat az ablakon, ugyanis minden szolgáltató vállalta a halasztást. „A nászutunkat lemondtuk, Ausztriába mentünk volna most, illetve a május eleji, máltai nászút is átnapolódott. Egyik helyen sem buktunk pénzt, mert nem kellett előleget fizetni” - mondta Daniella, aki azt mondja, technikailag egy fillért sem veszítettek a járvány kitörése utáni megváltozott állapotok miatt.

Lesz még esküvő április közepén?

Ádámék február végén jelentették be a hivatalban házasságkötési szándékukat, a legkorábbi időpont április 18. volt, ezt el is fogadták. Június elejére várják kisbabájukat, és jelenleg jobban aggasztja őket az, hogy akkor milyen állapotok lesznek, különösen a kórházakban, mint az, hogy meg tudják-e tartani az esküvőt. 

„A járvány aggaszt, de nem hiszem, hogy különösebb para lenne egy 20 perces szertartáson, amin kb. a szüleink lesznek meg egy-egy tanú” - mesélte Ádám. Lagzit ők sem tartanak, sőt, semmilyen ünneplés nem lesz a ceremónia után. 

„Ami tényleg idegesít, az mondjuk pont a szülők részvétele, lévén, hogy veszélyeztetett korúak. De 45 évet vártak erre, úgyhogy nem lehet őket lebeszélni róla”. 

A fotókat és a címlapfotót Takács Dávid készítette.