Az országos tisztifőorvos szerint már nem lehet mindig megmondani, ki kitől kapta el a koronavírust

Müller Cecília országos tisztifőorvos csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az egész ország területén növekszik a fertőzöttek száma, így a fertőzés minden településen jelen lehet. Ugyanakkor már nem mindig igazolható a fertőzés útja, vagyis nem lehet minden esetet teljesen feltárni, és számos alkalommal nem tudják megmondani, ki kitől kapta el a betegséget. Ezért is kell minden lehetséges eszközzel akadályozni a fertőződés lehetőségét. 

Lakatos Tibor rendőrezredes pedig ismertette, hogy jelenleg már több mint 10 ezer hatósági ház karantént regisztráltak, és a karanténszabályok megszegése miatt már 418 esetben állapítottak meg szabálytalanságot, 36 figyelmeztetést adtak ki, 211 helyszíni bírságot szabtak ki és 341 feljelentést tettek. A kijárási szabályok megszegése miatt 1087 figyelmeztetés és 162 feljelentés történt. Rémhírterjesztés miatt eddig 32 feljelentés történt.

Az ezredes a 24.hu kérdésére elmondta, hogy ha a területi adatok eltérést mutatnak, az még nem jelenti azt, hogy a kevésbé fertőzött területeken lazítanának az intézkedéseken, de ha azt látják, hogy valahol gócpontok alakulnak ki, ott további szigorítások is elképzelhetőek. 

A 444 az alábbi 10 kérdést küldte el az Operatív Törzsnek:

• 1. Hány igazoltan fertőzött egészségügyi dolgozó van az országban?
• 2. Hány egészségügyi dolgozó van karanténban fertőzés gyanújával?
• 3. Tudnak-e olyan esetről, ahol bárki, aki nem egészségügyi dolgozó, kórházban kapta el a fertőzést?
• 4. Hány emberen végeztek eddig teszteket? Tehát nem az érdekel, hogy hány tesztet végeztek el, hanem hogy összesen hány embert teszteltek.
• 5. Több kórházból is azt hallottuk, hogy nincs táptalaj a koronavírustesztek elvégzéséhez. Ez is olyasmi, amit Kínából kéne rendelni, vagy ez Magyarországon is előállítható, innen is beszerezhető volna?
• 6. Jakab Ferenc, a koronavírus kutatócsoport vezetője szerint úgy tűnik, hogy a fertőzésen átesettek 1-3 évig immunitást szereznek. Szerológiai tesztekkel kimutatható, hogy valaki átesett-e már a fertőzésen. Ezek a tesztek viszonylag olcsók, és gyorsan elvégezhetők. Tervezik-e széles körben használni a szerológiai teszteket, hogy a már immúnisak kiszűrésével gyorsíthassák akár a gazdasági élet újraindítását is?
• 7. Kiss Róbert alezredes a március 31-i sajtótájékoztatóján azt állította, hogy „minden egyéni védőfelszerelés, mind az egészségügyi dolgozóknak, mind a betegeknek teljes körűen rendelkezésre áll”. Kórházi forrásaink, illetve háziorvosok szerint ugyanakkor teljes egyéni védőfelszerelést csak a gyanús eseteket elkülönítő osztályokon dolgozók kapnak - és ők sem megfelelő mennyiségben -, miközben oda gyakran más osztályokról, vagy a háziorvostól kerülnek a betegek. A tájékoztatásuk mire vonatkozik: a karanténban dolgozó egészségügyi dolgozók és betegek számára áll teljes körűen rendelkezésre minden védőfelszerelés, vagy általában minden egészségügyi dolgozónak és betegnek?
• 8. A halottak korelőzményére vonatkozó adatokat nem lenne érdemes aggregálva közölni, tehát azon a soron, ahol az elhunyt életkorát közlik, csak jelezni, hogy alapbetegségben is szenvedett, és külön sorokon közölni, hogy különböző alapbetegségekben összesen hányan szenvedtek?
• 9. A hirdoxiklorokin, aminek a kivitelét a kormány a magyar betegek ellátása érdekében korlátozta, Magyarországon nem törzskönyvezett gyógyszer. A kórházak milyen eljárásrendben juthatnak hozzá, milyen protokoll szerint alkalmazhatják?
• 10. Tájékoztatásuk szerint azok a halálos áldozatok, akik nem a veszélyeztetett korcsoportból kerültek ki, mind alapbetegségekben is szenvedett. Ez alapján indokolt lehet a súlyos alapbetegségektől, például az aktívan dolgozó, de daganatos, vagy autoimmun betegségben szenvedők kiemelt védelme is. Terveznek-e más, az idősekhez hasonlóan kiemelten veszélyeztetett csoport, például az aktívan dolgozó daganatos, vagy autoimmun betegségben szenvedők védelmére is intézkedéseket hozni?

Ezek közül Müller Cecília csak a védőfelszerelések elosztását firtató kérdésre (7.) mondott annyit, nem mindegy, milyen beavatkozásokat végeznek az egészségügyi dolgozók. Majd hozzátette, hogy aki bizonyítottan koronavírusos beteget lát el, azoknak a legmagasabb szintű védelemben kell részesülniük. Hozzátette, hogy ugyanakkor több olyan beavatkozás történik, ami aeroszol-képződéssel vagy testüregbe történő behatolással jár, így náluk is fontos, hogy a legmagasabb szintű védelmet élvezzék. Elmondta, hogy a koronavírusos kézikönyv aszerint csoportosította azokat a beavatkozásokat , hogy milyen típusú védőfelszerelésre van szükség az elvégzésükhöz. De ahol nem ilyen beavatkozások történnek, ott a tisztifőorvos szerint a sebészi szájmaszk és a kesztyű is megfelelő védelmet nyújt.

Lakatos Tibor az Operatív Törzs mai ülésén elhangzottak alapján hozzátetti:
a kórházak a védőeszközökből egy heti tartalékkal rendelkeznek előre, és folyamatos az ellátásuk.