Hiába mondja sok gyakorló orvos az ellenkezőjét, a WHO továbbra is feleslegesnek tartja az egészségesek orvosimaszk-viselését

Hétfőn új állásfoglalást adott ki a WHO egészségügyi világszervezet az arcmaszkokról, ami itt olvasható el angolul. A dokumentumot azért is övezte komoly várakozás, mert a mértékadónak tekintett világszervezet véleménye ebben a kérdésben egyre inkább eltérni látszott több kutató, gyakorló virológus orvos, kormányzat és önkormányzat véleményétől. A WHO ugyanis csak a koronavírus-fertőzötteknek javasolta az arcmaszkviselést, az egészséges embereknek nem, miközben vannak országok, ahol az utcára sem léphetünk ki fedetlen arccal.

A maszkpártiak jellemző érvelése az, hogy az egészséges embereknek a következő okokból érdemesebb maszkot hordaniuk, mint nem:

• Még a maszkszkeptikusok, így a WHO is elismerik, hogy a betegeknek érdemes, sőt igen fontos maszkot viselniük. És hogy a betegek által kiköhögött cseppfertőzést a legegyszerűbb sebészmaszk is érezhetően csökkenti. Csakhogy a kutatások időközben kimutatták, hogy tüneteket nem mutató, magukat egészégesnek érző emberek is egy része is fertőzhet. Vagyis az egészségesek maszkhordása a maszkpártiak szerint mégis fontos lehet.
• Ha más hatása nincs is, a maszk fizikailag megakadályozza, hogy a szánkat és az orrunkat fogdossunk, ami elismert módon a fertőzés továbbadásának az egyik fő módja.
• A kiköhögött, tüsszentett vagy beszéd közben kifújt vírusok egy része nyálcseppekhez tapad, amik akkora méretűek, hogy még egy házi készítésű maszk is megfogja egy részüket.
• A viselésnek nem lebecsülendő pszichés hatása is van: a többieknek egyrészt jelzi, hogy megnyugodhatnak, mert mi is komolyan vesszük a dolgot, a lazázókat meg felelősségteljesebb viselkedésre ösztönzi a látvány.

A WHO-nak nincs könnyű dolga, mert úgy tekintenek rá iránymutató szervezetként, úgy kell ajánlásokat fogalmaznia, hogy a téma mindenki előtt ismeretlen és napról napra érkeznek friss felfedezések.

A friss dokumentumuk elején arról írnak, hogy az elérhető bizonyítékok arra mutatnak, hogy a fertőzést a legtöbb esetben tüneteket mutató betegek terjesztik, bár “kisszámú esetben” már bebizonyosodott, hogy tüneteket még nem mutató személyek adták tovább a fertőzést. A bevezetőben azt is leszögezik, hogy a maszkviselés önmagában semmiképpen sem elegendő védekezés, amellett minimum rendszeresen kezet kell mosni.

Az ajánlás lényegi részében azt hangsúlyozzák, hogy arra bőséges bizonyíték létezik, hogy a maszkok hatékonyan akadályozzák meg azt, hogy egy fertőzött személy cseppfertőzéssel másoknak átadja a kórt, arra viszont csak korlátozott bizonyítékok vannak, hogy a fertőzöttek környezetében élő egészségeseket megvédheti a maszk. Arra pedig nincs semmiféle bizonyíték, állítja a WHO, hogy egészségesek maszkviselése a szabadban vagy közösségi terekben megakadályozná azt, hogy elkapják a koronavírust.

A WHO véleménye annyira nem változott a kérdésben, hogy ezek után úgy fogalmaznak, hogy

“Az orvosi maszkokat az egészségügyi dolgozók számára kell elkülöníteni. Az orvosi maszkok közösségi viselése hamis biztonságérzettel töltheti el a viselőiket, akik emiatt elhanyagolhatják a többi szükséges lépést, például a kézmosást vagy a megfelelő távolság megtartását másoktól, sőt arra ösztönözheti a maszkot viselőket, hogy az alá benyúlva érjenek az arcukhoz és a szemük környékéhez.”

A szöveg későbbi részéből kiderül, hogy a WHO aggódik azon, hogy ha a széles tömegek orvosi maszkot kezdenek hordani, akkor nem marad abból az egészségügyi dolgozóknak.

A WHo alapvető koronaügyi ajánlásai változatlanok, továbbra is a sűrű kézmosást, a könyökhajlatba vagy papírzsebkendőbe történő köhögést-tüsszentést, a csoportosuló emberek elkerülését és a távolság megtartását ajánlják. Érdekes, hogy ők megelégednének mindössze 1 méterrel, miközben a legtöbb elérhető szakértő forrás 1,8-2 méretes biztonságos távolság megtartását javasolja.

A dokumentum egy adott ponton ezzel együtt elismeri, hogy az egészséges populáció maszkhordása a tüneteket nem mutató fertőzöttek miatt segíthet a járvány csökkentésében, de utána rögtön felsorolja a következő veszélyforrásokat:

• Önmagunk megfertőzése egy fertőzött maszk megérintése vagy ismételt felhasználása útján.
• A maszk típusától függően légzési nehézségek.
• Hamis biztonságérzet miatti felelőtlenség a kézmosás és a távolságtartás terén.
• A maszkkészletek leapasztása, ami maszkhiányhoz vezethet az egészségügyi intézményekben.

A szövegben külön kihangsúlyozzák, hogy amit mondanak, az mind az orvosi maszkokra vonatkozik. A más anyagokból, például pamutból varrott, nem orvosi maszkokról annyit mondanak, hogy ezek hordásáról nincsen se pozitív, se negatív ajánlásuk, mert nem készült róluk elegendő releváns kutatás.

A WHO végül gyakorlati maszkviselési ajánlásokat is tett, bármilyen típusúval rendelkezzünk is:

• Mindig úgy helyezzük fel a maszkot, hogy az teljesen fedje el az orrot és s zájat és olyan szorosan kössük föl, hogy minimális rés maradjon a maszk és az arcunk között!
• Viselés közben ne érintsük meg a maszkot!
• Mindig úgy vegyük le, hogy nem érintjük meg magát a maszkot, hanem háturól kikötjük vegy leszedjük a gumit a fülünkről!
• Ha mégis hozzáértünk volna, illetve levétel után mindig mossunk kezet!
• Ha nedves lett a maszkunk, azonnal cseréljük le!
• Ne vegyük fel újra az egyszer használatos modelleket!
• A levetett egyszer használatos maszkot azonnal dobjuk ki!