A madárinfluenza miatt gödrökbe temetik a leölt baromfikat

Feliratkozás a Járvány hírlevélre

Minden hétköznap elküldjük, amit a járványról tudni érdemes. Iratkozz fel, és vigyázzunk egymásra!

Bár Kiskunmajsán csak kedden jelentették be, hogy már oda is elért a koronavírus, a dél-alföldi városban már egyébként is hetek óta járványhelyzet van, mivel március 26-án megjelent a környéken a madárinfluenza. Ahogy Nébih térképén látszik, a város és környéke a járvány egyik gócpontjává vált: a hatóság tájékoztatása szerint azóta Bács-Kiskun és Csongrád megyében 121 telepen mutatták ki a vírust, ami miatt összesen mintegy 1,5 millió baromfit kellett leölni. 

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal térképe a madárinfluenza terjedésérőlFotó: Nébih

De a majsaiak körében a héten inkább az keltett riadalmat, hogy a város határában rendőri biztosítás mellett egy teherautóról tömegével öntötték le a madárinfluenza miatt leölt kacsákat, amiket aztán egy gödörben ástak el. Mivel az állatokat a madárinfluenza miatt kellett elpusztítani, a környéken élők attól tartanak, hogy a talajvíz is szennyeződhet, amivel a közeli földeket locsolják. 

Fotó: Dabis Tibor/majsa.info

A hatóság eljárása azért is volt szokatlan, mert a majsaiak alaptapasztalata az volt, hogy ha egy magánszemély ásta el az állatát, azért inkább megbírságolják. Ahogy a Nébih oldala is emlékeztet rá, „Magyarország EU csatlakozásától, 2004. május 1-től kezdődően a vonatkozó EU jogszabály megtiltotta az állati hulladék elföldelését és dögkutakba helyezését”. A törvény szerint az elhullott állat tetemének elszállításáról a tulajdonosnak kell gondoskodnia, de ha bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségről van szó, akkor a tetemek ártalmatlanná tételéről a Nébih gondoskodik. De a járványhelyzetre más szabályok vonatkoznak. 

Fotó: Dabis Tibor/majsa.info

Kérdésünkre a Nébih a dögök elásását azzal magyarázta, hogy „az érvényes állategészségügyi előírások indokolt esetben lehetővé teszik az elhullott és a leölt állatok helyben, elásással történő ártalmatlanítását”. Egy miniszteri rendeletre hivatkoztak, ami alapján ha a tetemek elszállítása állategészségügyi vagy közegészségügyi kockázattal jár, akkor „a járási hivatal engedélyével és a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével” elföldelhetők.

Fotó: Dabis Tibor/majsa.info

Az állományt azután kellett kiirtani, hogy egy 22 000-es növendékkacsa-állományban megjelent a madárinfluenza. A hatóság hangsúlyozta, hogy  a tetemek elásása „szervezetten, védőszerelésben, megfelelő gépek, eszközök és a földterület azonnali fertőtlenítése mellett valósult meg”. Úgy tudjuk, azóta a környék egyik másik településén is hasonló módon ásták el a tetemeket.