A kormány egy rendelettel elveszi Gödtől a Samsungtól beszedett adókat

Péntek este Orbán Viktor aláírásával megjelent egy kormányrendelet, amelyik megteremti a feltételét, hogy a kormány különleges gazdasági övezeteket hozzon létre.

Ezeken a kijelölt területeken 

bizonyos közterületek, közparkok, közutak tulajdonjogát a megyei önkormányzat szerzi meg, és itt a helyi adóztatás joga is átszáll a megyei közgyűlésre. A megyei közgyűlésekben a kormány egyébként is jobban megbízik, mivel tavaly ősszel mind a 19-ben a Fidesz került többségbe.

Legelőször egy ellenzéki vezetésű várost jelöltek ki

Az első ilyen különleges gazdasági övezetet a kormány Gödön, a Samsung-gyár területén jelölte ki. A dél-koreai vállalat itt építi Közép-Európa legnagyobb akkumulátorgyárát, ami ellen a lakók egy része már korábban is tiltakozott. A rendelet több területet is elvesz a várostól, és a Pest Megyei Önkormányzatnak adja. Göd ősszel megválasztott, momentumos polgármestere, Balogh Csaba az oldalán a rendeletről azt írta, hogy az gyakorlatilag egy halálos ítélet a város számára. „A Samsung által fizetett helyi iparűzési adó elvételével a város költségvetésének harmada kiesik, ami a jövőben a kötelező feladatok ellátását is veszélyezteti” - írta az ellenzéki polgármester. De Balogh ennél is fontosabbnak tartja, hogy 

„a jövőben sem az önkormányzatnak, sem az gödi lakosoknak nem lesz beleszólása abba, hogy mi történik az ipari park területén, mit és hol építenek, vagy hogy milyen környezetszennyező tevékenységet végezhetnek”.Balogh Csaba elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány egy ilyen döntést ilyen hirtelen hozzon meg, és ezzel ellehetetlenítse a város fenntarthatóságát mind gazdasági, mind környezeti szempontból, ezért a döntés ellen tüntetést szervez.

A gödi különleges övezetről Szijjártó Péter külügyminiszter azt írta, hogy magyar gazdaság újraindításának egyik legfontosabb eleme a Samsung SDI beruházása. Szerinte a munkahelyek megvédése és az elveszett munkahelyek pótlása, csak akkor lehetséges, ha újabb és újabb beruházások jönnek létre, ezért döntött a kormány a különleges gazdasági övezetek létrehozásáról. 

Átveszik az irányítást

A rendelet szerint a különleges gazdasági övezetek létrehozására a járványhelyzet negatív gazdasági következményeinek csökkentése érdekében, a munkahelyek tömeges elvesztésének elkerülése és a meglévő munkahelyek megőrzése vagy új munkahelyek létesítése miatt van szükség. Ennek a feltétele, hogy a kormány a helyszínt 

• nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánítsa;
• legalább 100 milliárd forint legyen a teljes költségigénye;
• a megye területének jelentős részére kiható gazdasági jelentősége legyen.

A rendelet szerint a kijelölt területeken a kormány, majd a megyei önkormányzat új településrendezési, beépítési, örökségvédelmi, környezetvédelmi szabályokat állapíthat meg. Az önkormányzat meglévő rendeleteit addig kell alkalmazni a különleges gazdasági övezetre, amíg a kormány vagy a megye nem határoz meg új szabályokat. 

Az önkormányzatoknak 30 napjuk van, hogy megállapodást kössenek a megyei önkormányzatokkal a kijelölt területre vonatkozó feladat- és hatáskörök ellátásához szükséges költségekről. Ha ez valamiért nem jön létre, akkor a feladatokat a megyei önkormányzat látja el. 

De az önkormányzatok polgármesterének és jegyzőjének államigazgatási feladat- és hatáskörei is átszállnak a megyei közgyűlés elnökére, illetve a megyei jegyzőre a kijelölt területtel kapcsolatban. A rendelet tartalmazza azt is, hogy a megyei önkormányzat a kijelölt területre új hulladékgazdálkodási szolgáltatót választhat.

Az adók is a megyéhez mennek

Azt a jogot is a megyei közgyűlés kapja meg, hogy a különleges gazdasági övezetre helyi adókat vessen ki. Külön kiemelik, hogy a települési önkormányzat itt nem gyakorolhatja az adómegállapítási jogát. A megyei közgyűlések csak annyi megkötést kapnak, hogy a már bevezetett helyi adókat nem súlyosbíthatják, a korábban megadott adókedvezményeket és adómentességet pedig meg kell tartaniuk. 

Nagy érvágást jelenthet, hogy ezekben az övezetekben megszűnik az üzemek iparűzési adókötelezettsége az önkormányzat felé. Ezt úgy kell tekinteni, mintha a cég áthelyezte volna a székhelyét, és ezután már a megyei önkormányzat illetékességi területén kell iparűzési adót fizetnie. 

Ha az  érintett üzem előrehozott adót fizetett a települési önkormányzatnak, akkor a különleges gazdasági övezet kijelölése után a be nem számított előrehozott adót visszaigényelheti a  település önkormányzati adóhatóságától a túlfizetésre vonatkozó szabályok szerint. 

A rendelet leszögezi, hogy a megyei közgyűlés által bevezetett helyi adóból származó bevétel a megyei önkormányzat bevétele. Az állami adóhatóság az általa beszedett helyi adót naponta átutalja a közgyűlés által közölt számlára. Majd a pénzt a megyei önkormányzat oszthatja vissza: a rendelet szerint ezt a pénzt a megyei önkormányzat a megye területén fekvő – különös tekintettel a beruházással közvetlenebbül érintett – településeken megvalósuló fejlesztések és a települések működésének támogatására, valamint a bevétel legfeljebb 5 százalékáig a megyei önkormányzat működési költségeire használhatja fel. 

A kormány a különleges gazdasági övezetekről szóló rendeletet 2020. június 15-ig, de legfeljebb a veszélyhelyzet megszűnéséig hosszabbítja meg.