Hány ember tesztelésére képesek a hatóságok egy nap, és miért hagyják ilyen magasra kúszni a halálozási arányt?

Új nap, régi-új kérdések. Hamarosan kezdődik a járványhelyzet kezelésére felállított operatív törzs sajtótájékoztatója, amire ismét több kérdést küldtünk el.

Szeretnénk megtudni, pontosan milyen tesztelési kapacitásokkal rendelkeznek az erre kijelölt laboratóriumok, és mennyire használják ki ezt. A koronavírus-fertőzés magas, most tíz százalék felett álló halálozási aránya ugyanis arra enged következtetni, hogy még mindig inkább a viszonylag súlyos esetek kerülnek a hatóságok látóterébe. Nem lehet tudni, mekkora lehet Magyarországon a lakosság átfertőzöttsége.

Ezen kívül kíváncsiak vagyunk a hajléktalanellátó intézményekben tapasztalható helyzetre is, hiszen az idősotthonok mellett ezek az intézmények azok, ahol a járvánnyal igazán veszélyeztetett emberek élnek.

De nem részletezem tovább, íme a kedden feltett kérdéseink listája:

• Románia a WHO-tól tesztelésre kap a Remdesivir nevű gyógyszerből. Nálunk is tesztelik a gyógyszert?
• A központilag beszerzett kínai kórházi felszerelések között van az Anhui Deep Blue Medical nevű cég aranytartalmú koronvírus-gyorstesztje. Ellenőrizte-e a magyar fél a termék EU-konform CE minősítésének hitelességét, illetve letesztelték-e, hogy a gyorsteszt milyen pontosságú? Mi lett az eredmény?
• Hány hajléktalanellátó intézményben jelent meg eddig a koronavírus? Hány dolgozónál, illetve hajléktalan embernél azonosították a fertőzést?
• Meg tudja erősíteni az Operatív Törzs, hogy Kásler Miklós miniszter arról rendelkezett, az ellátásból korábban kivont 65 év feletti orvosok önként vállaltan újra munkába állhatnak? Hogy lehet, hogy a döntésről a legnagyobb hazai orvosszervezetnek, a Magyar Orvosi Kamarának is a sajtóból kellett értesülnie, ráadásul úgy, hogy éppen ők voltak, akik felvetették a miniszternek a 65 év feletti kollégák tömeges elbocsájtásának problémáját. Ha igaz a hír, hány idős orvosról tudnak eddig, aki vállalta, hogy újra visszaáll a munkába?
• A hivatalos számok alapján számított halálozási arány nemzetközi összehasonlításban is nagyon magas, azt mutatja, hogy a hatóságok szeme elé legfőképpen tényleg a súlyosabb esetek kerülnek. Erre utal a kórházi kezelésre szorulók magas száma is ahhoz viszonyítva, hogy a WHO szerint 80 százaléka a fertőzötteknek enyhe tünetekkel vagy tünetmentesen megússza. Hogy a kevés teszt okozta torzulást a hazai adatokban korrigálják, terveznek-e esetleg változtatni a tesztelési gyakorlaton? Ha igen, mikor, és hogyan?