A halálozások száma sokkal többel nőtt, mint ahány hivatalos áldozata van a járványnak

Nem csak azt nehéz megmondani, hányan fertőződtek meg valójában koronavírussal, hanem még azt is, hányan haltak bele. A legtöbb statisztika csak a kórházakban elhunyt betegeket veszi számba, sok országban a gócpontnak számító idősotthonokat külön kezelik, de az sem lehet kétséges, hogy sokan úgy vesztik életüket a fertőzés következtében, hogy senki nem tesztelte őket.

A Financial Times azzal próbált meg közelebb jutni az igazsághoz, hogy 14 olyan országban, ahol elérhetők pontos adatok, összevetette a többéves átlagot és az idei járvány alatti halálozási statisztikákat.

Márciusi és áprilisi heteket hasonlítottak össze, az adott hét összes halálozásának 2015 és 2019 közötti átlagát, illetve a 2020-as adatokat. A vizsgált országokban idén

az átlaghoz képest 50 százalékkal nőtt a halálozás, és a többlet szinte mindenhol sokkal nagyobb volt, mint a koronavírus regisztrált áldozatainak száma.

Ezeken a helyeken összesen 122 ezerrel nőtt a halálozások száma az előző évek átlagához képest, míg a koronavírus okozta betegségben hivatalosan 77 ezren vesztették életüket. Ez azt jelentheti, spekulál a Financial Times, hogy a COVID-19 áldozatainak száma akár az ismert adatok másfélszeresénél is több lehet.

Hogy mennyire pontosak a statisztikák, az nagyban függ az elvégzett tesztek mennyiségétől. Dánia az egyetlen vizsgált ország, ahol a halálozási többlet és a koronavírus áldozatainak száma nem tér el jelentősen, ott szintén sokat tesztelnek (eddig minden 1 millió emberből 25 ezret, míg nálunk csak a mintavételek számát adják meg, amiből 6600 jut 1 millió főre).

Ezekben a hetekben a halálozások Belgiumban 60, Spanyolországban 51, Hollandiában 42, míg Franciaországban 34 százalékkal nőttek az előző évekhez képest - írja a Financial Times. Hozzáteszik, hogy ez a növekedés nem csak közvetlenül a COVID-19 hatása lehet, hanem belejátszhat például, hogy sokan a vírus miatt kiszorulnak a kórházi ellátásból. Markéta Pechholdová, a prágai gazdasági egyetem demográfusa hozzáteszi, hogy más gyakori halálokok, például a közlekedési és munkahelyi balesetek minden bizonnyal kevesebb ember életét követelték a karantén idején. Ezekről konkrétumot egyelőre nem lehet biztosan tudni, de azt igen, hogy ott nőtt meredeken a halálozások száma, ahol a vírus legerősebben volt jelen.

Ez jól látszik néhány külön is elemzett város drámai adatain. Ezek közül Bergamóban és környékén ugrott legnagyobbat, 464 százalékot a halálozások száma, míg New Yorkban 200, Madridban 161, Stockholmban 75 százalékos volt az emelkedés; az Ecuador legnépesebb városát magába foglaló Guayas tartományban 347, Lombardiában 155 százalék.

Az olasz régióban 13 ezerrel többen hunytak el idén az elemzett hetekben, mint a korábbi években általában, miközben a koronavírus regisztrált áldozatainak száma ennek harmada, 4348 volt.

Az indonéz főváros, Dzsakarta temetkezési nyilvántartásában a szokásosnál 1400-zal többen szerepelnek, ami a 15-szöröse a koronavírus hivatalos áldozatainak (90).

David Leon epidemiológus professzor szerint a halálozási többlet nyomon követése a legjobb módja annak, hogy a járvány - és a megfékezésére tett kormányzati intézkedések - hatásait fel tudjuk mérni. 

A New York Times más mintával dolgozó, de hasonló következtetésekre jutó elemzéséről a Qubit írt részletesen, egyben felhívta a figyelmet, hogy demográfusok szerint nem szokás a halálozási adatokat ilyen korán összesíteni, de a sürgető járványhelyzetben sok ország tényleg azon van, hogy minél időszerűbb és összehasonlíthatóbb információkkal álljon elő. Ettől még az adatok korlátozottak, a többlethalálozást például valószínűleg alulbecsülik, mert ennyi idő alatt még nem regisztráltak minden halálesetet.