Felfedeztek egy mikrobát, ami tökéletes védelmet nyújthat a malária ellen

Kutatók felfedeztek egy mikroorganizmust, ami a maláriával szemben nyújt elmondásuk szerint tökéletes védelmet a szúnyogok számára. A brit-kenyai kutatócsapat szerint a felfedezés hatalmas lehetőséget jelenthet a betegség megfékezésére, írja a BBC.

A malária ugyanis szúnyogcsípések révén terjed az emberekre, azaz a rovarok védelme egyben az emberek védelmét is jelentheti. A kutatók most azt vizsgálják, hogy vajon a mikrobával megfertőzött szúnyogokat engedjék szabadon, vagy pedig spórák segítségével próbálják meg visszaszorítani a betegséget.

A Microsporidia MB névre keresztelt mikrobára a Tanzánia, Uganda és Kenya határán fekvő Viktória-tó partján élő szúnyogok szervezetében találtak rá a kutatók, akik arra figyeltek fel, hogy azok a rovarok, melyekben jelen van ez a mikroorganizmus, sosem hordozzák a malária kórokozóját. A felismerést kutatások követték, a Nature Communications című folyóiratban megjelent kutatásuk szerint pedig sikerült laboratóriumi körülmények között is igazolni, hogy a gombákra hasonlító, parazita mikroba védelmet jelent a maláriával szemben a szúnyogok számára. A vizsgált minták alapján a tó mentén élő szúnyogok mintegy 5 százalékában volt benne a mikroorganizmus.

A kutatásban résztvevő Jeremy Herren elmondása szerint az eddigi adatok alapján a mikroba 100 százalékos védelmet jelent a maláriával szemben. Beszélt arról is, hogy ez számukra is komoly meglepetés volt, nem számítottak ekkora áttörésre.

Az elmúlt évtizedekben komoly munkával sikerült visszaszorítani a malária terjedését, de a kór még mindig mintegy évi 400 ezer áldozatot követel, többségük fiatal, 5 évesnél fiatalabb gyerek.

Az eddigi adatok alapján a Microsporidia MB fertőzésen átesett szúnyogok egész életükre ellenállóvá válnak a maláriával szemben. Becslések szerint egy régióban a szúnyogoknak mintegy a 40 százalékát kell megfertőzni ezzel a mikrobával ahhoz, hogy érdemi visszaesés történhessen a malária elleni harcban. Látni azt is, hogy a mikrobát felnőtt, kifejlett szúnyogok is át tudják adni egymásnak, és a nőstény szúnyogok is meg tudja fertőzni vele az utódjait. Épp ezért a BBC szerint a kutatók alapvetően két módszeren gondolkodnak most: vagy spórák segítségével tömegesen terjesztenék a mikrobákat a szúnyogok közelében, vagy pedig a hím szúnyogokat, melyek nem csípnek, megfertőzhetnek, és visszaengedhetik a szabadba, hogy megfertőzzék a nőstényeket.

Nem ez lenne az első alkalom, hogy az emberiség a szúnyogok fertőzésével igyekezne gátat szabni egy veszedelmes betegségnek: egy kísérlet keretében egy baktériummal fertőztek már meg szúnyogokat, ami lassította a veszedelmes dengue-láz terjesztését.

A kutatók számára a következő feladat, hogy megértsék, hogyan terjed a mikroba, és ez alapján újabb teszteket végezzenek el Kenyában. Fontos, hogy kiderüljön, hogy a fertőzés nem öli meg a szúnyogokat, hiszen a populáció kihalása az egész ökoszisztémára súlyos hatással lenne.