Egészen extrém, még ennek, a nyilvánosságot utáló kormányzatnak a karrierjében is példátlan időszak kezdődött el hat nappal ezelőtt, múlt csütörtökön, amikor a kormány rendeleteket hozott a vírusügyi korlátozások lazításáról. Az egészen extrém, példátlan dolog az, hogy azóta sem hajlandók elárulni, hogy

akkor most szabad-e a haverokkal focizni Budapesten és vidéken.

És ha esetleg igen, akkor milyen körülmények között.

Az abszurd helyzet olyan szituációkat eredményez, hogy miközben Budapesten a napokban előfordult, hogy rendőrök oszlattak fel parkban rendezett kispályás meccset, a 444 tudomása szerint a fővárosban egy rakás helyen a héten újraindul a szabadidős amatőr foci. Miközben a fővárosban amúgy szigorú kijárási korlátozások vannak továbbra is érvényben, csak maszkban lehet tömegközlekedni és boltba járni, a bevásárlást, munkába járást és az orvosi ügyeket kivéve csak egyéni vagy szűk családi körben végzett sportolás végett léphetünk ki egyáltalán az utcára, és naponta ugyanannyian halnak meg koronavírus-fertőzésben, mint jó ideje.

De focizni mégis lehet.

Vagy nem lehet.

Az elképesztő az, hogy még ezt sem lehet, tudni, mert az illetékesek egész egyszerűen nem válaszolnak az erre vonatkozó kérdésekre.

Az egyetlen biztos pont az ügyben, hogy április 30-án megjelent egy vonatkozó kormányrendelet a Magyar Közlönyben, aminek így szól a lényegi része:

1. § (1) Magyarország egész területén

a) sportrendezvény nézők nélkül, zárt körülmények között megtartható,

b) a sportegyesület által szervezett, valamint az amatőr sport, a szabadidős sport és a tömegsport célú edzésen való részvétel megengedett.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezések akkor is alkalmazandók, ha a kijárási korlátozásról szóló kormányrendelet, illetve a védelmi intézkedésekről szóló kormányrendelet eltérően rendelkezik.

Ez első olvasásra akár egyértelműnek tűnhet. Az egyik pont értelmében nézők nélkül eleve szabad sportrendezvényt tartani, a másik meg külön megengedi az amatőröknek, hogy edzzenek, általában minden sportágban, hiszen a szövegben nem szerepel mondjuk olyan korlátozás, hogy a dolog csapatsportokra ne vonatkozna.

De az emberben hamar feltámad a kétely. Mi számít például sportrendezvénynek az amatőr fociban? Egy kiírással, nevezési díjjal induló egyetemi/céges/kerületi bajnokság? És ha nincs nevezési díj? Attól rendezvény, hogy mondjuk van bíró és vezetnek jegyzőkönyvet?

És ha nincs bajnokság vagy kupaformája a dolognak? Rendezvény az, hogy ha egy sporttelepen egy társaság fix időpontra pályát bérel és hetente lejár oda? És ha ugyanúgy jár össze, de nem fizet érte?

Na és mit takarnak a "zárt körülmények"? Biztonsági szolgálatot, jelen lévő rendezőket? Vagy hogy körbekerített helyen szabad csak játszani, réten, melegítőkkel jelzett kapufákkal pedig nem? És mi van a bekerített, de nem zárható helyekkel, mint a parkokban, játszótereken található dühöngők?

Aztán vehetjük a második paragrafust, ami megengedi az amatőr-, szabadidős- és tömegsportcélú edzéseket. A legtöbb szabadidős fociparti lényegében felfogható edzésnek. A felek összejönnek, bemelegítenek, aztán - ahogy a profik edzésein is szokás - két kapura, meccskörülményeket imitálva gyakorolnak. Ez, ha úgy tetszik, igazi edzőmeccs, hiszen tétje nincs, és ha nagyon vezet az egyik fél, menet közben simán elképzehető a csapatok közötti cserebere is.

De ez sem biztos, csak feltételezés, hiszen az illetékesek nem mondják meg világosan, hogy melyik fogalom mit takar pontosan és legfőképp azt nem, hogy mit szabad csinálni.

Az a néhány illetékes, aki azóta megnyilvánult az ügyben, egymásnak ellentmondó dolgokat állított, ezzel nem vagyunk sokkal beljebb.

És tényleg az a helyzet, hogy senki sem tud semmit. Beszéltem például MLSZ-nél dolgozókkal. A szövetség hivatalosan persze nem illetékes szabadidőfocis ügyekben, de mégiscsak focival foglalkozó szervezetről van szó, gondoltam, hátha ők jobban informáltak. Na, mint megtudtam, nekik pont annyira nincs halvány segédfogalmuk sem arról, hogy kispályás értelemben véve mit szabad és mit nem, mint bárki másnak.

Ugyanez a helyzet a pályákat bérbeadókkal. Tudok olyan budapestiről, aki 9 bérbeadót hívott fel a héten, de egyikük sem tudta, hogy mi a helyzet. Az általam ismert 3 bérbeadóból viszont 2 azonnal jelezte, hogy a héten már mehetünk, a harmadik meg azért nem, mert őket még nem hívtuk.

A helyzet tényleg abszurd. Az idézett jogszabály alapján azért inkább tűnik úgy, hogy lehet focizni, mint hogy nem. Na de mi értelme van akkor a budapesti korlátozásoknak? Miért állunk egymástól 2 méterre egy patika előtt háromnegyed órát sorban, ha utána elmehetünk izzadtan összecuppanni 11 barátunkkal másfél órán keresztül? Magam ellen beszélek bizonyos értelemben, hiszen majd megveszek, hogy újra játszhassak, de ha hetente tízezrek kispályáznak mostantól, akkor mi haszna van a házi karanténnak és a társasági távolságtartásnak?

De ebben az egészben az legfurcsább, hogy egy ilyen nyilvánvalóan tömegeket érintő, a mindenható kormányfő szívének különösen kedves, de tőle függetlenül is fontos, közérdekű témában miért nem kommunikál világosan az Operatív Törzs és a kormány? Az egész dolgot el lehetne intézni egy ötmondatos, értelmező közleménnyel, amiben világosan, tételesen elmagyaráznák, hogy ilyen és ilyen feltételek mellett szabad focizni, ha egyáltalán szabad bárhogy is.

A hallgatás annyira értelmezhetetlen, hogy bennem már az is felmerült, hogy azért nem beszélnek, mert az ő fülüknek is kínos lenne hangosan kimondani, hogy "igen, jól értették, minden magyar ember köteles minimum másfél méter távolságot tartani a többiektől, kivéve az, aki focizik."

Én személyesen akkor sem fogom újrakezdeni, ha kiderül, hogy szabad, mert 4 veszélyeztetett, idősebb tag is van a családomban és bármennyire megőrülök, hogy újra játszhassak, nem akarom véletlenül sem kinyírni őket. Miközben eléggé értelmetlennek érzem, hogy emiatt nem megyek játszani, ha a többiek meg elmennek, több tíz-vagy százezren.

De az információk visszatartásával nemcsak velem szúrnak ki, hanem minden egyes magyarral, így azokkal is, akiknek eszükbe sem jutna labdába rúgni.