Kiszabadították a fiatal olasz nőt, akit még 2018-ban raboltak el Kenyában
2020 május 09., 16:21
Saját akaratából tért át a muszlim hitre, állítja a másfél éves szomáliai fogságból szabadult olasz önkéntes
Naplót írt fogsága idején Silvia Romano, az olasz önkéntes, akit másfél éves rabság után szabadítottak ki Szomáliából szombaton - számolt be róla az olasz állami hírügynökség. Azt, hogy ebben pontosan miről írt, nem fogjuk megtudni, mert fogvatartói elvették tőle szabadulása előtt.
Silvia Romanót 2018 novemberében rabolták el fegyveresek a kenyai Chakamából. A nő a főleg árva gyerekek megsegítésével foglalkozó nonprofit szervezet, az Africa Milele munkatársa volt. Az viszonylag gyorsan kiderült, hogy elrablói megrendelésre dolgoztak, és hogy Romanót valószínűleg Szomáliába hurcolták, az ügyben három embert le is tartóztattak.
Kiszabadításáról Olaszország miniszterelnöke, Giuseppe Conte számolt be szombaton Twitteren, de a részletekről még semmi nem volt tudható, csupán az, hogy Romanót különgéppel hazaszállítják. Vasárnap aztán meg is érkezett, a szomáliai muszlim nők viseletében, maszkban, haját eltakarva.
A Corriere Della Sera beszámolója szerint a naplóról Sergio Colaiocco ügyésznek és a rendőrség különleges egységének nyomozóinak beszélt három órás meghallgatásán, de arról, hogy mi történt vele, már a mogadishui nagykövetségen is mesélt egy pszichológusnak. Neki mondta el elsőként azt is, amit sokan már sejteni véltek, hogy valóban áttért a muszlim hitre, és a nevét is megváltoztatta: már Aishának hívják (így hívták Mohamed próféta legfiatalabb feleségét is).
Visszaemlékezései szerint három fegyveres rabolta el 2018 novemberében, akik azonnal át is adták az emberrablás megrendelőinek. Ezután megkezdődött a hosszú utazás Szomáliába.
Az út legalább egy hónapig tartott, az elején két motorral haladtak a határ felé, de miután az egyik lerobbant, gyalog folytatták az utat. Nagyon sokat gyalogoltak, napi 8-9 órát, és átkeltek egy folyón is. Időközben a sajtóban felreppentek olyan hírek, hogy egy összecsapás során megsérült, ekkor valójában már az első búvóhelyen volt, ahol egy szobába zárták.
Az első napok szörnyűek voltak.
„Kétségbe voltam esve, egyfolytában sírtam. Az első hónap rettenetes volt”
- mondta Romano. Később megnyugodott, és fogvatartói azt mondták neki, nem fogják bántani, jól fognak bánni vele. Ekkor a hírszerzés és a külügy már kereste a módját, hogy tárgyalhassanak az emberrablókkal, de lassította a munkát, hogy Kenya biztosította őket arról, hogy Romano még az ország területén van. Valójában 2018 karácsonyán már Szomáliában volt. Néhány hónappal később a hírszerzés már talált szomáliai szálakat, és úgy vélték, Romanót a szélsőséges iszlamista felkelőcsoport, az al-Shabaab fegyveresei tartják fogva. Tárgyalásokba kezdtek azzal a feltétellel, hogy bizonyítékot kapnak arra, hogy a fogoly még életben van.
Közben átszállították máshova, ahol szintén egyedül volt egy szobában, és a földre terített néhány lepedőn aludt. Azt mondja, soha nem verték meg, soha nem voltak vele erőszakosak. Eközben elrablói azt állították, hozzáment a szervezet egyik tagjához, sőt, gyereket vár tőle. Ezzel szemben Romano azt mondja, ez nem igaz, soha nem kényszerítették semmire, nem bántották és nem erőszakolták meg.
„Adtak enni, és amikor a szobába léptek, mindig eltakarták az arcukat. Olyan nyelven beszéltek, amit én nem értek, gondolom, valamilyen dialektusban.”
Azt mondta, fogvatartói közül csak egy ember beszélt egy kicsit angolul, tőle azt kérte, hozzon neki könyveket, köztük a Koránt. De végül csak egy könyvet kapott: a Koránt. Azt is egy offline számítógépen, két nyelven, olaszul és arabul. Azt mondta, ő természetesen az olasz fordítást olvasta, de az idők során néhány arab szót is megtanult. Fogvatartói pedig folyamatosan magyarázatokkal szolgáltak hitükről és kultúrájukról - hogy milyen nyelven, a beszámolóból nem derül ki.
Az étkezések bőségesek voltak, általában nagyon sok húst, főleg kecskegidát, meg zöldségeket ettek. „De néha főztek nekem tésztát” - mondta Romano.
Elmondása szerint a Korán olvasása mellett azt is engedték neki, hogy offline Wikipedia-oldalakat olvasson, ő pedig élt a lehetőséggel. Mást nem is csinált a másfél év alatt, mint írt és olvasott. Azt mondta, valószínűleg városokban voltak a búvóhelyek, mert olyan zajokat hallott, de arról fogalma sincs, hol voltak ezek a helyek. Csak kiszabadulása után látta, hogy az utolsó hely, ahol fogvatartották, a szomáliai Mogadishuban volt. Arról, hogy hazamehet, két nappal szabadon engedése előtt szóltak neki.
A tárgyalások közben lassan, de haladtak. Romano azt mondta, csináltak róla egy videót, melyen el kellett mondani a nevét, a felvétel készítésének idejét, és azt, hogy jól van, nem esett baja. Az olasz hírszerzés segítséget kapott a szomáliaiaktól, de leginkább a török titkosszolgálatoktól, akiknek komoly befolyásuk van ezen a vidéken, és tudják, hogyan lehet eljutni a megfelelő emberekhez.
Lassan haladtak a tárgyalások, de elrablása első évfordulóján eljutott az olasz vezetéshez a Romanóról készült videó. A nő azt mondja, rabsága során összesen három ilyen videót készítettek vele.
Fogvatartói ezután ismét átszállították valahova. Ezek az utak mindig hosszúak és nehezek voltak. Idén januárban újabb videó készült, melyben arról is beszél, áttért iszlám hitre. Akkor ezt nyilván kétkedéssel fogadták, de most elismételte, hogy szabad akaratából választotta az iszlámot.
Hogy döntése mennyire szilárd, mennyiben befolyásolta a másfél éves fogság, a nehezen elképzelhető mentális megpróbáltatás, amin keresztülment, majd kiderül.
Azt mondta, attól sosem félt, hogy meghalhat. Az első napok elkeseredettségétől eltekintve fogsága alatt végig abban a reményben élt, hogy ki fogják szabadítani.
Bár Silvia Romano kiszabadulásának minden olasz örült, már most vannak, akik kritizálják a kormányt, köztük a szélsőjobboldali Liga (Lega) elnöke, az ország volt belügyminisztere, Matteo Salvini. A politikus a hírekre reagálva azt mondta, azzal, hogy az ügy ekkora nyilvánosságot kapott, Giuseppe Conte miniszterelnök ingyenreklámot csinált olyan terroristáknak, akik több ezer ember haláláért felelősek.
Luigi Di Maio külügyminiszter hétfőn azt mondta, „Silvia egy fiatal nő, aki 18 hónapig volt fogságban, először Kenyában. Aztán Szomáliában. Csupán 23 évesen”. Hozzátette, most csak az számít, hogy újra a családjával lehet. „Csak ez számít. Ez az intenzív, végtelen, őszinte ölelkezés az édesapjával, az édesanyjával és a testvérével, ami mindenkit megindított. Silvia életben van, jól van. Most egy kis tiszteletet kérünk”.