Az amerikaiak és a németek szerint is komolyabb szerepet kéne vállalniuk a világ bajainak megoldásában

Feliratkozás a Járvány hírlevélre

Minden hétköznap elküldjük, amit a járványról tudni érdemes. Iratkozz fel, és vigyázzunk egymásra!

Eltérően ítéli meg a világ átalakulását a német és az amerikai közvélemény, derült ki az amerikai Pew Research Center és a német Körber-Stiftung közös, a két országban végzett felméréséből. A két intézet arra volt kíváncsi, hogyan hatott a koronavírusjárvány a nemzetközi kapcsolatok és a globalizáció megítélésére. Tanulmányukat világszerte magyar idő szerint este hétkor hozzák nyilvánosságra, de annak eredményeit előzetesen eljuttatták szerkesztőségünknek is.

Kína felemelkedése

A kutatás egyik legmegrázóbb eredménye Kína megítélésének drámai változása a német közvéleményben. Míg az amerikai népesség már tavaly, a járvány előtt is legalább olyan fontos partnernek tartotta Kínát, mint Németországot - 2019-ben és 2020-ban pont ugyanannyian, a válaszadók 44 százaléka gondolta fontosabbnak a kapcsolatot Kínával, mint Németországgal -, Németországban 2019-ben még kétszer annyian, 50 százaléknyian tartották fontosabbnak a kapcsolatot az USA-val, mint Kínával (24%). Ez mostanra változott, 2020-ban 37 százaléknyian tartották fontosabb partnernek az USA-t, és 36 százaléknyian Kínát.

A kapcsolat fontosságának megítélésében az Egyesült Államokban jelentős különbség van korosztályos alapon. Míg a 30 éven aluli amerikaiak 59 százaléka tartja fontosabb partnernek Kínát, és csak 28 százalékuk Németországot, a 65 évesnél idősebbek körében fordított a helyzet, 58 százalékuk Németországot, 29 százalékuk Kínát tartja fontosabb partnernek.

Nem tartják fontosnak a másikat

Összességében viszont egyik ország közvéleménye se a másikat tartja hazája legfontosabb külpolitikai partnerének. Az amerikaiak szerint az Nagy-Britannia, 26 százalékuk nevezte meg azt hazája legfontosabb külpolitikai partnereként, megelőzve Kínát (18%), Kanadát (10%) és Németországot (10%).

Németországban Franciaországot (44%) tartják a legfontosabb partnernek, megelőzve az USA-t (10%), Kínát (6%) és Oroszországot (4%). A német adat esetében érdemes megjegyezni, hogy 2019-ben még a németek 19 százaléka tartotta legfontosabb külpolitikai partnernek az Egyesült Államokat.

Globalizációpárti zöldek, bezárkózó jobboldal

A két országban nagyon eltérő a globalizáció megítélése is. Az Egyesült Államokban megosztott a közvélemény, 44 százalék rossznak, 47 jónak érzi a globalizációt. Németországban viszont a válaszadók 59 százaléka értékelte jónak, és csupán 30 százaléka rossznak a globalizációt.

Az Egyesült Államokban generációs és műveltségi alapon oszlik meg a globalizáció megítélése: a fiatalok és a diplomások többsége pozitívnak, a 65 éven felüliek és a legfeljebb érettségizettek többsége viszont rossznak értékeli azt.

Németországban földrajzi és pártpolitikai alapon oszlik meg a globalizáció megítélése. Míg az egykori NSZK területén csupán 25 százaléknyian értékelik azt rossznak, az egykori NDK-ban a válaszadók relatív többsége, 48 százaléka véli így. Pártpolitikai alapon egyáltalán nem meglepő módon a szélsőjobboldali AfD támogatói ítélik meg egyértelműen negatívan a globalizációt, csupán 19 százalékuk tartja azt jó dolognak. Ennél sokkal meglepőbb, hogy az alapvetően globalizációkritikusként elkönyvelt zöld mozgalmak támogatói, a Zöldek szavazói a leginkább lelkes hívei a globalizációnak, 83 százalékuk tartja azt jó dolognak, és csupán a tizedük rossznak.

Komolyabb szerepvállalást várnak

Amiben mindkét ország lakói egyetértenek, az az, hogy hazájuknak sokkal inkább hozzá kéne járniuk a globális problémák megoldásához a szegényebb országoknál. Az Egyesült Államokban a teljes népesség 68 százaléka, Németországban 73 százaléka véli így. Ebben a kérdésben is nagy az ideológiai megosztottság, bár mindkét országban a centrista és baloldali szavazók vélik inkább így:

az USA-ban a demokraták 79, a republikánusok 49 százaléka gondolja, hogy jobban hozzá kéne járulniuk a problémák kezeléséhez. Németországban a zöldek 94, a szociáldemokraták 87, a keresztény pártok szavazóinak 79 százalékával szemben a szélsőjobboldali AfD szavazóinak csupán a 36 százaléka vélekedik így.

Abban, hogy hogyan változhat a világ a koronavírusjárvány hatására, a németek bizonyultak pozitívabbnak. 42 százalékuk véli úgy, hogy a válság nagyobb együttműködésre fogja sarkallni a világ országait, szemben a 31 százalékkal, akik szerint a nemzeti érdek érvényesítése lesz a meghatározó, és csupán a válaszadók negyede gondolja, hogy minden marad úgy, ahogy volt. Az USA-ban nagyjából azonos arányban oszlanak meg a vélemények a három opció között, a legkisebb, 29 százalék azoknak az aránya, akik a nemzetállami politika erősödését várják.

A két országban eltérő időpontokban, de hasonló nagyságú mintán végezték a felmérést. Németországban a Körber-Stiftung megbízásából a Kantar közvéleménykutató 2020. április 3-9. között, 1057 ember megkérdezésével, az Egyesült Államokban a Pew Research április 21-26. között 1008 ember megkérdezésével végezte felmérését, így mindkét minta hibahatára +/-3 százalékos.

444 MAKRO a Kör tagjainak

A 2018‑as választások titkos tárgyalásainak története.

Megnézem