Épül az állami megfigyelőrendszer: már személyes adatokhoz is hozzáférhet a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat

Járvány hírlevél
A koronavírus és a küzdelem ellene. A helyzet itthon és a világban.
Orbán Viktor miniszterelnök (k), Pintér Sándor belügyminiszter (j) és Kiss Zoltán nb. vezérõrnagy, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója Fotó: Máthé Zoltán/MTI/MTVA

Kedd reggel a Népszava közölt cikket arról, hogy egy 160 oldalas, gigantikus kormánypárti törvényjavaslat olyan felhatalmazással ruházná fel a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot, ami igen komoly adatbiztonsági kérdéseket vet fel. Ezt a törvényt kedd délután meg is szavazta a parlament: 156 igen és 38 nem szavazat mellett. 

A törvény szerint a parlament felkéri (a Belügyminisztérium felügyelete alatt működő) Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot, hogy egy lehetséges kibertámadás elhárítása érdekében ellenőrizze az állami és önkormányzati szervek eletronikus hírközlési hálózatainak forgalmát. Ugyan a szöveg alapján a szakszolgálat nem ismerheti meg a kommunikáció konkrét tartalmait, de az adatvédelmi szakemberek szerint a jogszabály nem nyújt erre kellő garanciákat. 

Ez azt jelenti, hogy a szakszolgálat lényegében az összes állami nyilvántartásra rálátással bír majd: akár társadalombiztosítási-, betegjogi- vagy adóügyi információkra, és bűnügyi adatokra is. A törvényt egyébként a minden összetett jogalkotási témában jártas Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jegyzi. 

A javaslatot kritizálta Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke, és levélben fordult Felkai László belügyi államtitkárhoz, kifogásolva, hogy a törvény nyomán biztosított „korlátlan megfigyelés (...) nem áll összhangban az alapjogi követelményekkel”, és egyáltalán nem nyújt garanciát a személyes adatoknak kijáró különleges védelemhez. 

A javaslat úgy van megírva, mintha a meta-adatok elemzéséből indulna csak ki, azaz elsősorban tendenciákra mutatna rá, és nem foglalkozik egyes állampolgárok személyes információival, de semmilyen jogi vagy egyéb biztosítékot nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy ez így is lesz. 

A javaslat azt sem pontosítja, hogy a belügyhöz tartozó Terrorelhárító Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) pontosan milyen adatokat oszthat meg titkos információgyűjtés során a Legfőbb Ügyészséggel.

A törvénycsomagot bírálta a TASZ is. A szervezet részéről Remport Ádám nyilatkozott, aki Péterfalvihoz hasonlóan a garanciák hiányát emelte ki. Remport szerint már eddig is problémás volt, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat tevékenységének törvényi felügyelete jogszabályilag nem egyértelmű.

További vitatott pontja a rendészeti törvénycsomagnak, hogy mostantól a szándékos bűncselekmények ügyében kihallgatott személyek kapcsolatait és adatait a rendőrség húsz évig akkor is megőrizheti, ha egyébként a gyanúsított az ügyben ártatlannak bizonyult. (hvg.hu / Népszava