Kifosztott üzletek, gyújtogatások, kijárási tilalom, 4000 letartóztatott

Rendkívüli hírlevél
Amit azonnal tudni kell
  • Fosztogatások Dél-Kaliforniában.
  • Tüntetők közé hajtó tartálykocsi Minneapolisban.
  • Öszecsapások, gyújtogatás Bostonban és Washingtonban, a Fehér Háztól egy sarokra.
  • Nemzeti Gárda 15 államban.
  • Kijárási tilalom több tucat városban.
  • Ötödik napja folytatódnak a demonstrációk és zavargások George Floyd halála miatt. 

Vasárnap az USA 15 államában és a fővárosban kellett bevetni a Nemzeti Gárdát az ötödik napja tartó zavargások és erőszakos demonstrációk megfékezése érdekében. A tüntetések a 46 éves George Floyd múlt hétfői halála miatt indultak. Floyd ellen csekkhamisítás gyanúja miatt intézkedett egy rendőrjárőr Minnesota déli elővárosában, Floyd kifogásolta a rendőri intézkedést, erre megbilincselték, a földre fektették, és az egyik rendőr több mint nyolc percen át a nyakán térdelt. Floyd tisztázatlan okból belehalt a brutális rendőri akcióba.

Floyd halála miatt szerdán indult demonstrációhullám az Egyesült Államok több városában. Résztvevői túlnyomórészt fekete fiatalok. A tüntetések több helyen fordultak át zavargásokba, gyújtogatásokba, fosztogatásokba. A hatóságok több tucatnyi városban rendeltek el részleges kijárási tilalmat. Hasonló méretű és mértékű intézkedésre 1968 óta nem volt szükség az Egyesült Államokban. (68-ban a fekete polgárjogi harcos, Martin Luther King meggyilkolása miatti demonstrációk kapcsolódtak össze a vietnami háború elleni tüntetésekkel.)

A kaliforniai Santa Monicában és Long Beachen luxusüzleteket fosztottak ki a korábbi, még viszonylag békés demonstrációkról leváló csoportok.

Washingtonban helyi idő szerint vasárnap este 11 órától kijárási tilalom lépett volna érvénybe, ám nem sokkal előtte a Fehér Ház melletti utcákban már több mint ezren gyűltek össze és gyújtogatni kezdtek.

Az MTI tudósítása idézi az AP amerikai hírügynökséget, amely egy neve elhallgatását kérő titkosszolgálati munkatársra hivatkozva azt jelentette, hogy Donald Trumpot a péntek esti zavargásokkor rövid időre földalatti bunkerba kísérték. Ezt azonban egyetlen más médium sem erősítette meg. Judd Deere, a Fehér Ház egyik szóvivője hétfőre virradóra újságíróknak csak annyit mondott: „Soha nem kommentálunk biztonsági kérdéseket és döntéseket.”

Tüntetők Santa Monicában.Fotó: John Fredricks/NurPhoto via AFP

Az amerikai fővárosban nemcsak a Fehér Ház körül gyújtogattak hétfőre virradóra, hanem a város áruházakkal, élelmiszerboltokkal, lakóházakkal teli északnyugati negyedében is. Muriel Bowser polgármester, aki maga is afroamerikai, vasárnap délután a Nemzeti Gárdától kért erősítést.

Az igazságügyi minisztérium a Nemzeti Gárda katonáit a kábítószerellenes hivatal (DEA) és a különleges rendőrségi biztonsági szolgálat munkatársaival erősítette meg, vasárnap este pedig Ryan McCarthy, a védelmi minisztérium államtitkára további 1200 katonát rendelt az utcákra a zavargók megfékezésére.

A nagyvárosok közül New Yorkban, Philadelphiában, Atlantában, Chicagóban, Denverben, Minneapolisban és Los Angelesben is folytatódtak a zavargások vasárnap éjjel. Országszerte több mint 4000 embert vettek őrizetbe. Egy dobálózó csioport tagjaként őrizetbe vették New York polgármesteránek, Bill de Blasiónak a lányát is.

Kifosztott üzlet Santa Monicában.Fotó: MARIO TAMA/AFP

Minneapolisban vasárnap tartálykocsi hajtott a békés tüntetők közé – akik között családos emberek, gyerekek is voltak, többségük láthatóan fehér –, a tömeg szerencsére időben észlelte a veszélyt, komoly sérülés nem történt, a vezetőt a demonstrálók kirángatták a kocsiból, a rendőrök pedig elfogták.

A Bellingcat oknyomozó újságírói csoport összeállítása szerint az utcákra vezényelt hatóságok több esetben is szándékosan, célzottan támadtak újságírókra. Húsz konkrét indcidenst azonosítottak. Egy fotóripoter nőnek Minneapolisban kilőtték a bal szemét. Az NBC stábját gumilövedékekkel vették célba szombaton, szintén Minneapolisban:

Donald Trump elnök és támogatói szerint „szélsőbaloldali, anarchista” vandálok térítették el a tiltatokozásokat, sőt az amerikai jobbszélen néhányan Soros Györgyöt vádolják az erőszakos megmozdulások megszervezésével. 

Mérsékelt republikánus és a demokratákhoz húzó kommentátorok viszont arra figyelmeztetnek, hogy az afroamerikai kisebbség dühe érthető és jogos: Geroge Floyd brutális meggyilkolása nem az egyetlen feketék ellen elkövetett rendőri túlkapás volt az utóbbi hetekben. Ráadásul a koronavírusjárvány és a vírus okozta a gazdasági válság is sokkal jobban sújtja a feketéket illetve a szegényebb társadalmi csoportokat, mint a fehér középosztályt. Milliók veszítették el a munkájukat, és teljesen kilátástalannak érzik a  helyzetüket.

Arnold Schwarzenegger volt republikánus kaliforniai kormányzó, színész és tetstépítő az Atlantic magazinba írt cikkében az 1968-as  eseményekhez hasonlította a mai helyzetet. „A tiltakozók nem gyűlölik Amerikát. Csak arra kérnek benünket, hogy legyünk jobbak. Azoknak a nevében kérnek, akik már nem kérhetnek: Ahmaud Arbery, Breonna Taylor, George Floyd nevében” – írta Scwarzenegger. A színész-politikus szerint a tüntetők nem a rendőröket támadják, hanem a rosszul működő rendszer ellen próbálnak fellépni.

Rendőrök emlékeznek George Floydra május 30-án, a floridai Coral Gablesben.Fotó: EVA MARIE UZCATEGUI/AFP

A volt kaliforiniai kormányzó szavait erősítik azok a tegnapi képek és hírek, amelyek szerint több városban rendőrtisztek is részt vettek a megemlékezéseken, illetve fél térdre ereszkedve emlékeztek Floydra. Több városban a tüntetők léptek föl a  rendőrök védelmében, az erőszakosabb demonstrálókkal szemben. (MTI, Reuters, Politico, MSNBC, The Atlantic, Bloomberg, CNN, Bellingcat)