Beszólt Szijjártó a román államfőnek, Bukarest válaszolt

Ismét egymásnak feszült a magyar külügyminiszter és a román államfő. 

1. 

A román elnöki hivatal péntek délelőtt közölte, hogy az államfő alkotmányossági óvást emel a Kübekháza és Óbéb közötti magyar-román nemzetközi közúti határátkelő létesítéséről elfogadott törvény ellen. A bukaresti parlament szinte egyhangúlag fogadta el a jogszabályt még május végén, Klaus Iohannis nem a tartalmát kifogásolja, hanem azt, hogy a hatályos román alaptörvény kimondja: 

a nemzetközi kapcsolatok terén a parlamentnek az a szerepe, hogy a kormány által kidolgozott, az államfő által aláírt nemzetközi szerződéseket ratifikálja.

Tehát csak a kormány dönthet, és nem kötelezheti arra parlament. 

2.

„Románia elnöke szándékosan árt a magyar-román együttműködésnek, amikor megakadályozza egy új határátkelőhely létesítését a két ország között” – reagált az óvásra a magyar külügyminiszter. Szijjártó Péter hozzátette:

„Románia elnöke, sajnos, szélsőségesen magyarellenes politikus.” 

Szerinte Iohannis „folyamatosan belekeveri Magyarországot és a magyar kormányt a romániai választási kampányba”, mostani döntésével pedig olyan ügyet akadályoz, amely mind a magyar, mind a román embereknek fontos.

3.

Nem maradt válasz nélkül Szijjártó véleménye. A bukaresti külügyminisztérium közleménye szerint 

„Románia elutasítja, elfogadhatatlannak és nyelvezetét tekintve tiszteletlennek tartja azokat a bírálatokat, amelyeket Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogalmazott meg pénteken Klaus Iohannis román elnökkel szembe.”

A román külügy közölte azt is, hogy meglepődve fogadta a magyar diplomácia vezetőjének „teljesen indokolatlan, aránytalan, a kontextusból kiragadott reakcióját”.

Klaus Iohannis egyébként nagyszebeni szász, tehát német nemzetiségű, a Nemzeti Liberális Párt jobbközép politikusa. Román elnökként nem támogatja Székelyföld autonómiáját (ez körülbelül a politikai öngyilkossággal érne föl a mai Romániában), illetve akkor váltotta ki magyar politikusok rosszallását/dühét, amikor áprilisban, az autonómiaszavazáson (amelyen simán elutasították a székely kezdeményezést) azzal vádolta az ellenzéki, de a parlamentben többségben lévő, szocdem PSD-t, hogy kiárusítja Erdélyt Magyarországnak. „Jó napot, Ciolacu! Vajon mit ígért Orbán Viktor cserébe ezért a megegyezésért?” – fordult a PSD ideiglenes elnökéhez a parlamenti vitában. A PSD egyébként nem támogatta a székelyek autonómiáját, a „magyar kártyát” nyilvánvalóan belpolitikai célzattal játszotta ki Iohannis, baloldali politikai ellenfeleit próbálta hitelteleníteni, vállalva a konfliktust a romániai illetve magyarországi magyar politikusokkal. (Ez hálás pozíció a román szavazók előtt.)

Néhány héttel később viszont alkotmányossági óvást emelt a trianoni békeszerződés aláírásának napját nemzeti ünneppé emelő törvény ellen. Ekkor nemzetellenességgel vádolták.