Iszonyatosan meleg van Szibériában

Rendkívüli hírlevél
Amit azonnal tudni kell

A hűvös-esős júniusi Magyarországról nézve talán nem nyilvánvaló, de 2020 májusa ismét a legmelegebb május volt a mérések kezdete óta. Azért „ismét”, mert az évről évre, hónapról hónapra megdöntött hőmérsékleti csúcsok a globális felmelegedés korában olyan természetesek lettek, hogy az újságokba ugyan bekerülnek, de ezekre a hírekre az olvasók már fel sem kapják a fejüket. Arra talán igen, hogy június 20-án 38 fok volt Verhojanszkban. 

Vlagyimir Putyin orosz elnök szibériai nyaralásán 2017-ben.Fotó: ALEXEY NIKOLSKY/AFP

A Szibériában, az északi sarkkörön túl található kisváros ezzel bekerült a történelemkönyvekbe, ilyen meleget ugyanis még soha nem mértek a sarkkörtől északra. Verhojanszkban az átlagos júniusi legmagasabb hőmérséklet 20 fok körül szokott lenni, a mostani meleg ennek közel a duplája. A kisváros, akárcsak Szibéria jó része, szubarktikus éghajlatú, ami viszonylag meleg nyarak mellett a világ leghidegebb teleivel, és így egyben a világ legnagyobb hőmérsékletingadozásaival jár. Verhojanszkban a téli hónapokban az átlaghőmérséklet is -40 fok alatt van, és mértek már itt bőven -60 alatti hidegeket is. Az egész világon az Antarktiszon kívül csak egyetlen hely van – szintén Szibériában – ahol regisztráltak ennél hidegebb hőmérsékletet.

A mostani kánikula nem csak Verhojanszkot sújtja, hanem Szibéria nagy részét is, köszönhetően a térség feletti magas légnyomású úgynevezett hőkupolának. A szintén szibériai Katangában, ahol júniusban fagypont körül szokott lenni a hőmérséklet, és az eddig legmelegebb hőmérséklet 12 fok volt, most 25-öt mértek. (Meg kell itt említeni, hogy ezek a rekordok, köztük a verhojanszki is, még hivatalos megerősítésre várnak, de mivel most Verhojanszk felett még 1500 méteres magasságban is 21 fokot mértek, ahhoz nem férhet kétség, hogy talajszinten nagyon meleg volt.)

Vlagyimir Putyin orosz elnök szibériai nyaralásán 2013-ban.Fotó: ALEXEY DRUZHININ/AFP

2020 májusa nem csak a világban, hanem Szibériában is a valaha mért legmelegebb volt, és ugyanez igaz a májust megelőző féléves időszakra is. Az már most biztosnak tűnik, hogy a júniusi átlaghőmérséklet is minden rekordot meg fog dönteni abban a régióban, ami az egyébként is gyorsuló ütemben melegedő Földhöz képest is kétszeres ütemben melegszik.

Ahogy az ma már viszonylag közismert, a globális felmelegedés nem csupán azzal jár, hogy a világon mindenhol emelkedik az átlaghőmérséklet, hanem a különleges meteorológiai események szaporodásával is, a hurrikánoktól a nagy fagyokig. A normál esetben is egészen szélsőségesen ingadozó időjárású Szibériában pedig a globális hatások következtében még jobban kilengenek a meteorológiai mutatók. Így tulajdonképpen még az sem igazán meglepő a szomorú előzmények fényében, hogy Verhojanszkban ilyen kánikula van, és a folyamatos rossz hírekbe belefáradt szakértők is csak arra kapják fel a fejüket, hogy Szibériában most már hónapok óta nagyon meleg van.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szibériai nyaralásán 2009-ben.Fotó: ALEXEY DRUZHININ/AFP

Vlagyimir Putyin orosz elnök már 2019 decemberében arról beszélt a szokatlan meleg kapcsán, hogy „néhány városunkat az északi sarkkörön túl, permafrosztra [örökké fagyott talajra] építettük. Ha ez elkezd felolvadni, gondolhatják milyen hatásai lesznek. Ez nagyon komoly ügy.” Néhány hónappal korábban a New York Times írt hosszú cikket arról, hogy az olvadás hogy változtat meg mindent Szibériában, az örök fagy országában.

Sem Putyin, sem a Times nem túlzott. A melegedés Szibériában önmagát erősíti folyamatosan azzal, hogy az olvadó jég és hó által felmelegített talaj és levegő további olvadást okoz, ahogy azt 2020 első félévében egyre gyorsuló ütemben láthattuk. A változó klimatikus viszonyokat pedig tényleg mindent megváltoztatnak.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szibériai nyaralásán 2007-ben.Fotó: DMITRY ASTAKHOV/AFP

2020 elején az átlagnál egyharmaddal több eső esett Szibériában, az ezeket követő pusztító árvizek elől több ezer embert kellett kitelepíteni. Ugyanakkor a meleg és az erős szelek következtében hatalmas erdőtüzek is pusztítottak. 2000 és 2009 között átlagosan hárommillió hektár erdő égett le évente Szibériában, ez a szám a következő évtizedre megduplázódott. Ennek következtében kevesebb erdő marad ami megköthetné a széndioxidot és a metánt, így ezek az atmoszférába távozva növelik az üvegházhatást, amivel tovább melegítik a régiót és gyorsítják a globális felmelegedést.

Szintén a melegedés hatására indultak korábban soha nem tapasztalt méretű növekedésnek és szaporodásnak azok a szibériai molylepkék, amelyek lárvái százezrével támadják meg a különböző toboztermő fákat. A lárvák idén szokásos életterüknél 150 kilométerrel északra is pusztították a fákat, kihasználva az egyre melegebb időjárást.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szibériai nyaralásán 2007-ben.Fotó: DMITRY ASTAKHOV/AFP

Szibéria felmelegedésének legdrámaibb következménye azonban Norilszk mellett történt június elején. Itt 21 000 tonna olaj ömlött ki egy hatalmas tározóból, miután az megsüllyedt. A tulajdonos cég, környezetvédők, orosz politikusok még vitatkoznak azon, hogy pontosan miért, de abban a Greenpeace és a WWF is egyetért, hogy az okok közt silány karbantatás mellett ott volt az is, hogy a permafrosztba tervezett tartályt nem bírta el a megolvadt talaj.

Az előrejelzések szerint Verhojanszkban kedden is 35 fok lesz, talán a hétvégére 30 fok alá csökken a szibériai kisvárosban a legmagasabb várható hőmérséklet.

(Források: New York Times, Phys, Vox, Washington Post)

444 MAKRO a Kör tagjainak

A 2018‑as választások titkos tárgyalásainak története.

Megnézem