Iszonyatosan meleg van Szibériában

időjárás
2020 június 23., 02:10

A hűvös-esős júniusi Magyarországról nézve talán nem nyilvánvaló, de 2020 májusa ismét a legmelegebb május volt a mérések kezdete óta. Azért „ismét”, mert az évről évre, hónapról hónapra megdöntött hőmérsékleti csúcsok a globális felmelegedés korában olyan természetesek lettek, hogy az újságokba ugyan bekerülnek, de ezekre a hírekre az olvasók már fel sem kapják a fejüket. Arra talán igen, hogy június 20-án 38 fok volt Verhojanszkban.

photo_camera Vlagyimir Putyin orosz elnök szibériai nyaralásán 2017-ben. Fotó: Alekszej Nikolszkij/AFP

A Szibériában, az északi sarkkörön túl található kisváros ezzel bekerült a történelemkönyvekbe, ilyen meleget ugyanis még soha nem mértek a sarkkörtől északra. Verhojanszkban az átlagos júniusi legmagasabb hőmérséklet 20 fok körül szokott lenni, a mostani meleg ennek közel a duplája. A kisváros, akárcsak Szibéria jó része, szubarktikus éghajlatú, ami viszonylag meleg nyarak mellett a világ leghidegebb teleivel, és így egyben a világ legnagyobb hőmérsékletingadozásaival jár. Verhojanszkban a téli hónapokban az átlaghőmérséklet is -40 fok alatt van, és mértek már itt bőven -60 alatti hidegeket is. Az egész világon az Antarktiszon kívül csak egyetlen hely van – szintén Szibériában – ahol regisztráltak ennél hidegebb hőmérsékletet.

A mostani kánikula nem csak Verhojanszkot sújtja, hanem Szibéria nagy részét is, köszönhetően a térség feletti magas légnyomású úgynevezett hőkupolának. A szintén szibériai Katangában, ahol júniusban fagypont körül szokott lenni a hőmérséklet, és az eddig legmelegebb hőmérséklet 12 fok volt, most 25-öt mértek. (Meg kell itt említeni, hogy ezek a rekordok, köztük a verhojanszki is, még hivatalos megerősítésre várnak, de mivel most Verhojanszk felett még 1500 méteres magasságban is 21 fokot mértek, ahhoz nem férhet kétség, hogy talajszinten nagyon meleg volt.)

photo_camera Vlagyimir Putyin orosz elnök szibériai nyaralásán 2013-ban. Fotó: Alekszej Druzsinyin/AFP

2020 májusa nem csak a világban, hanem Szibériában is a valaha mért legmelegebb volt, és ugyanez igaz a májust megelőző féléves időszakra is. Az már most biztosnak tűnik, hogy a júniusi átlaghőmérséklet is minden rekordot meg fog dönteni abban a régióban, ami az egyébként is gyorsuló ütemben melegedő Földhöz képest is kétszeres ütemben melegszik.

Ahogy az ma már viszonylag közismert, a globális felmelegedés nem csupán azzal jár, hogy a világon mindenhol emelkedik az átlaghőmérséklet, hanem a különleges meteorológiai események szaporodásával is, a hurrikánoktól a nagy fagyokig. A normál esetben is egészen szélsőségesen ingadozó időjárású Szibériában pedig a globális hatások következtében még jobban kilengenek a meteorológiai mutatók. Így tulajdonképpen még az sem igazán meglepő a szomorú előzmények fényében, hogy Verhojanszkban ilyen kánikula van, és a folyamatos rossz hírekbe belefáradt szakértők is csak arra kapják fel a fejüket, hogy Szibériában most már hónapok óta nagyon meleg van.

photo_camera Vlagyimir Putyin orosz elnök szibériai nyaralásán 2009-ben. Fotó: Alekszej Druzsinyin/RIA Novosty/AFP

Vlagyimir Putyin orosz elnök már 2019 decemberében arról beszélt a szokatlan meleg kapcsán, hogy „néhány városunkat az északi sarkkörön túl, permafrosztra [örökké fagyott talajra] építettük. Ha ez elkezd felolvadni, gondolhatják milyen hatásai lesznek. Ez nagyon komoly ügy.” Néhány hónappal korábban a New York Times írt hosszú cikket arról, hogy az olvadás hogy változtat meg mindent Szibériában, az örök fagy országában.

Sem Putyin, sem a Times nem túlzott. A melegedés Szibériában önmagát erősíti folyamatosan azzal, hogy az olvadó jég és hó által felmelegített talaj és levegő további olvadást okoz, ahogy azt 2020 első félévében egyre gyorsuló ütemben láthattuk. A változó klimatikus viszonyokat pedig tényleg mindent megváltoztatnak.

photo_camera Vlagyimir Putyin orosz elnök szibériai nyaralásán 2007-ben. Fotó: Dmitrij Asztahov/AFP

2020 elején az átlagnál egyharmaddal több eső esett Szibériában, az ezeket követő pusztító árvizek elől több ezer embert kellett kitelepíteni. Ugyanakkor a meleg és az erős szelek következtében hatalmas erdőtüzek is pusztítottak. 2000 és 2009 között átlagosan hárommillió hektár erdő égett le évente Szibériában, ez a szám a következő évtizedre megduplázódott. Ennek következtében kevesebb erdő marad ami megköthetné a széndioxidot és a metánt, így ezek az atmoszférába távozva növelik az üvegházhatást, amivel tovább melegítik a régiót és gyorsítják a globális felmelegedést.

Szintén a melegedés hatására indultak korábban soha nem tapasztalt méretű növekedésnek és szaporodásnak azok a szibériai molylepkék, amelyek lárvái százezrével támadják meg a különböző toboztermő fákat. A lárvák idén szokásos életterüknél 150 kilométerrel északra is pusztították a fákat, kihasználva az egyre melegebb időjárást.

photo_camera Vlagyimir Putyin orosz elnök szibériai nyaralásán 2007-ben. Fotó: DMITRY ASTAKHOV/AFP

Szibéria felmelegedésének legdrámaibb következménye azonban Norilszk mellett történt június elején. Itt 21 000 tonna olaj ömlött ki egy hatalmas tározóból, miután az megsüllyedt. A tulajdonos cég, környezetvédők, orosz politikusok még vitatkoznak azon, hogy pontosan miért, de abban a Greenpeace és a WWF is egyetért, hogy az okok közt silány karbantatás mellett ott volt az is, hogy a permafrosztba tervezett tartályt nem bírta el a megolvadt talaj.

Az előrejelzések szerint Verhojanszkban kedden is 35 fok lesz, talán a hétvégére 30 fok alá csökken a szibériai kisvárosban a legmagasabb várható hőmérséklet.

(Források: New York Times, Phys, Vox, Washington Post)