Kevés támogatottsága van a liberális demokráciának az EU keleti végein
Tíz középkelet-európai országban készített kutatást a Globsec nevű nemzetközi think tank a liberális demokrácia, mint politikai rendszer megítéléséről.
Az eredmények lesújtóak, mármint a liberális demokraták szempontjából:
Tíz országból négyben: Szlovákiában, Litvániában, Lettországban és Bulgáriában a válaszadók kevesebb mint fele támogatta „a rendszeres választásokat és többpártrendszert jelentő” liberális demokratikus államberendezkedést.
Bulgáriában a válaszadók 45 százaléka szerint tesz jót az országnak, ha „erős és határozott vezetője van, akinek nem kell törődnie a parlamenti választásokkal”.
A bevallottan illiberális államot építő Orbán-kormány alatt a magyar válaszadók meglepően nagy része, 81 százaléka a liberális demokráciára esküszik az erős vezetővel szemben. Nálunk már csak Ausztriában nagyobb ennek a politikai rendszernek a támogatottsága a 10 vizsgált ország közül.
A jelentés szerzői szerint az eredmények rámutatnak, hogy a liberális demokrácia támogatottságát nem feltétlenül befolyásolja, hogy az adott országban éppen milyen a demokrácia minősége.
Magyarország és Lengyelország példája mutatja, hogy olyan országban is lehet erős ez a támogatottság, amelyeket az utóbbi években már a hanyatló demokráciák közé sorol a nemzetközi közvélemény - állítják.
A kutatásban más kérdések is szerepeltek: kiderült például, hogy míg Szlovákiában a válaszadók 50 százaléka szerint a nyugati társadalmak befolyása veszélyt jelent a nemzeti identitásukra és értékrendszerükre, addig Ausztriában, Magyarországon és Lengyelországban csak 24-23-23 százalék gondolta ezt.
A migrációra a szlovák válaszadók 72, az észtek 56, a magyarok 52m a csehek 72 százaléka gondolt identitásukat és értékrendjüket fenyegető tényezőként.