Környezetvédelmi hatóság előtt a Hajógyári-sziget teljes árvízvédelmének terve
A Pest Megyei Kormányhivatal hirdetményei között vette észre az óbudai Hajógyári-sziget teljes árvízvédelmére vonatkozó környezeti hatástanulmányt a Népszava.
A kormány még 2019 májusában hozott határozatában bízta meg az Országos Vízügyi Főigazgatóságot azzal, hogy több mint 628 millió forintból készítse elő a Hajógyári-sziget árvízvédelmi rendszerének megépítését 2020. szeptember 30-ig. A beruházásról, mivel „vélelmezhető, hogy a megvalósításából jelentős környezeti hatások származhatnak”, májusban környezeti hatástanulmányt készíttetett a tervező nyíregyházi cég, a Vízterv Environ Kft.
A hatásvizsgálat alapján hoz majd döntést - 30 napos kifüggesztés után - a környezetvédelmi hatóság, hogy a benyújtott tervekre megadja vagy megtagadja-e a kivitelezéshez szükséges környezetvédelmi engedélyt.
A hatástanulmány alapján az árvízvédelem kiépítése komoly következményekkel járna:
- a szigeten található 15,3 hektár ligeterdő ötödét, 950-1000 darab 30 centiméternél nagyobb átmérőjű fát ki kéne vágni a legrosszabb esetben.
- Az Óbudai-sziget teljes árvízvédelme pedig akár 9 centiméteres vízszintemelkedést is okozhat a Duna óbudai mellékágában a meder vízszállító képességének változása miatt.
A hatástanulmány bevezetőjében és a kormányhivatal ügyleírásában is szerepel, hogy a Hajógyári-sziget mindez idáig hullámtérnek minősült, ahol az időszakos elöntés természetes folyamat volt.
Az árvízvédelem kiépítését „a jövőbeni közösségi hasznosítási elképzelések”, a szigeten található ingatlanok hasznosítása, „nemzetgazdasági és városfejlesztési érdekek” teszik most szükségessé.
A hatástanulmány szerint a beruházás után „tájhasználati konfliktusforrás” lehet majd, hogy „az árvízvédelem kiépítése hatására további építési beruházások várhatók, melyek következtében nő majd a környezetterhelés”, és új épületek, utak, parkolók építése miatt „óhatlanul is csökken” a szigeten található zöldfelület.
Ami biztosan tudható: a kormány egy kajak-kenu sporthelyszín, a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémia megépítését finanszírozza az Óbudai-sziget déli részének Pest felőli oldalán. De az árvízvédelem megépülése további beruházásokat vonhat maga után.
A kérdésről a Népszava cikke szerint augusztusban tartanak még lakossági közmeghallgatást a Békásmegyeri Közösségi Házban.
Az árvízvédelmi létesítményre öt lehetséges megvalósítási változat készült. Az ezekből kiválasztott, a mostani hatástanulmányban megvizsgált terv szerint a sziget északi részén földgát épülne mobilelem fogadására alkalmas résfallal. A déli területen, az Árpád hídhoz közelebbi részen a Hadrianus palota, a meglévő épületek és a tervezett kajak-kenu központ körül parapetfalas védművet, mobilgátat húznának fel. Az északi és a déli terület közé szintén kerülne egy földgát. A sportakadémia és környezetének területét pedig teljes egészében feltöltenék földdel a mértékadó árvízszintig.
A projekt részeként szivárgásgátló résfalak is épülnének egészen a felső vízzáró rétegig. A klímakockázati hatástanulmány szerint azonban ez kedvezőtlenül befolyásolná a sziget vízháztartását.
A hatástanulmány készítői egyébként a beruházás kockázatai közé sorolják a területet rekreációs célokra használó lakosság ellenérzését és valószínűnek tartják, hogy a beruházást tiltakozások, a helyi környezetvédelmi aktivisták projekt elleni fellépései kísérik. Különös tekintettel arra, hogy a a gátakkal érintett rész szinte végig fákkal benőtt terület, közte 30 centiméternél nagyobb átmérőjű értékes fákkal.
A sziget területén lévő ingatlanok főként önkormányzati kézben vannak, nagyobb részben a főváros, kisebb részben a III. kerület tulajdonában. A sziget déli részén fekvő állami telkeken található a Hadrianus palota és a tervezett sportakadémia területe. Az egyetlen magán ingatlan a sziget észak-keleti részén található, azt várhatóan nem érint a gátépítés. A Népszava szerint a tulajdonos egyébként az Albatrosz Kikötő Üzemeltető Kft., amely több áttéten keresztül Csányi Sándor OTP Bank elnök-vezérigazgatójához köthető.
A dokumentáció szerint a tulajdoni kérdéseket adás-vétellel, kisajátítással és tulajdonosi hozzájárulással rendeznék. Az önkormányzatok „előreláthatólag térítésmentesen” engedik majd át a gáthoz szükséges területeket, amelyek vagyonkezelői joga a tervek szerint a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatósághoz kerül.
A gát építése az előzetes becslések szerint 12,2-17,65 milliárd forintba kerülhet.
A fővárosi és a III. kerületi önkormányzat, valamint a vízügyi főigazgatóság egyelőre nem válaszolt a Népszava kérdéseire.