Továbbra is terjed a fákat megölő baktérium Dél-Európában, de lehet, hogy mégsem a tömeges kivágás a megoldás

mezőgazdaság
2020 július 04., 16:35

Tragikus a helyzet a dél-európai olajfaligetekben: egy hét évvel ezelőtt Európába érkezett baktérium tizedeli a fákat, és nagyon úgy néz ki, hogy a helyzet annál is rosszabb, mint ahogy prognosztizálták. Az EU újabb lépéseket fontolgat az ügyben, de nagyon nehéz eldönteni, mi lehet a mindenki számára elfogadható megoldás. Családok, kisvállalkozások mennek tönkre, sok déli régió gazdaságára mér súlyos csapást a Xylella fastidiosa, ami kiszívja az életet a fákból. A fertőzés különösen nagy károkat okoz a dél-olaszországi Puglia régióban, ahol láthatóan nem sikerült megállítani a fertőzést, az új tervek már csak a kármentesítésről és a mezőgazdaság új irányáról szólnak.

A vártnál gyorsabban terjed, és teljes olajfaligeteket pusztít ki a Xylella fastidiosa baktérium Dél-Olaszországban, de megjelent már Franciaországban, Spanyolországban és Portugáliában is. Az olajfákat halálos dermedtségbe kényszerítő kór megakadályozza a tápanyagok áramlását és azt, hogy a víz a faszövetekből a levelekbe jusson. A fertőzött fa levelei előbb kiszáradnak, majd az egész elpusztul. A Xylella fastidosa valószínűleg Kaliforniából, Tajvanon keresztül került Európába, elsőként a dél-olaszországi Puglia tartomány olívaligeteiben jelent meg 2013-ban, és nagyon gyorsan nagyon nagy pusztítást végzett és végez ma is.

Ha nem sikerül kitalálni valamit, az egész régióból eltűnhetnek az olajfák.

A baktérium azért is tud nagyon gyorsan terjedni, mert a fák sokáig tünetmentesek maradnak, akár egy évig is. Mivel gyógymód nincs rá, a gazdák csak úgy akadályozhatják meg a terjedését, ha kivágják a fertőzött fákat, illetve a tüneteket még nem mutató, egészségesnek tűnő környező fákat is.

Pugliában az olívaolaj-termelés az egyik legfontosabb mezőgazdasági ágazat, és a régió már nagyon átfertőződött. Az Európai Unió Élelmiszerbiztonsági Hatósága, az EFSA ajánlása alapján 2015-ben szigorú végrehajtási határozatot hozott, melyben arra hivatkoztak, hogy a baktérium elterjedésének drámai következményei lehetnek egész Európára nézve, ezért minden tagországnak részt kell vennie a védekezésben. Ennek értelmében minden ország évente egyszer köteles jelenteni a helyzetet, Magyarországon a NÉBIH szakmai felügyelete mellett a kormányhivatalok növényvédelmi felügyelői ellenőrzik, megjelenik-e valahol hazánkban is a baktérium.

Tavaly júniusi légifelvétel egy kiszáradt olajfáról a pugliai Gallipoliból.
photo_camera Tavaly júniusi légifelvétel egy kiszáradt olajfáról a pugliai Gallipoliból. Fotó: CHARLES ONIANS/AFP

A Xylella fastidiosa Puglia után nem sokkal bukkant fel Franciországban, előbb Korzikán, majd viszonylag gyorsan átterjedt a kontinensre is. Ma már Portugália déli részein és Németországban is terjed a kór.

A pusztítás, amit a baktérium Pugliában végzett, valóban nagyon lehangoló látvány, talán leginkább ahhoz hasonlítható, ahogy a sötét mesékben írják le az átok sújtotta erdőket. A fák megdermednek, megáll az idő, a zöld színt a barna váltja fel. A fák nem kidőlnek, hanem szomorú mementóként maradnak meg - míg ki nem vágják őket.

Fertőzött olajfa a salntói Alessanóban 2018-ban.
photo_camera Fertőzött olajfa a salentói Alessanóban 2018-ban. Fotó: VINCENZO PINTO/AFP

Olaszország agrárszövetsége, a közel 400 ezer gazdát és vállalatot egyesítő Confagricoltura januárban, még a koronavírus beütése előtt azt tervezte, 300 millió eurót különítenek el a pugliai helyzet rendezésére. Az összeget a kivágott fák pótlására, és más, a baktériumra kevésbé fogékony gyümölcsfák ültetésére szánják, egy részét a kárrendezésre, egy másikat kutatásokra. Mivel a baktérium Európában új, és nincs eszköz a megfékezésére, nagyon fontos, hogy az érintett európai országok megosszák egymással tapasztalataikat. A pugliai gazdák most azt hangsúlyozzák, hogy ideje lenne máshogy hozzáállni a problémához, legyen szó megelőzésről vagy közbelépésről. Az olasz kormány is igyekszik hozzájárulni a kármentesítéshez: 120 millió eurót osztanak szét azok között a puglia termelők között, akik termésük legalább 30 százalékát elvesztették.

Egy jelentősebb pugliai gazdaság tulajdonosa, Savino Muraglia az ágazat szaklapjának, az Olive Oil Times-nak néhány napja arról beszélt, szemmel látható, hogy továbbra is gyorsan terjes a fertőzés. „Ez a sötét jövőkép, amit az okoz, hogy 2015-ben késlekedve vágták ki az olajfákat. Amikor úgy döntöttek, hogy nem vágnak ki 47 fát, melyek később 3100 másikat fertőztek meg, köztük több száz éves, óriási olajfákat”.

A helyi hatóságok keményebb közbelépést várnak, azt szeretnék, ha egy fáról bebizonyosodik, hogy fertőzött, azt napokon belül vágják ki. Ugyanakkor a WWF helyi szervezete és aktivisták nem támogatják a tömeges fakivágásokat. Közös közleményük szerint a vörös zónáknak nevezett, súlyosan érintett területeken nem a kivágás a megoldás, hanem a fertőzést hordozó rovarok - leginkább a tajtékoskabócák - elleni küzdelem.

A helyzet Pugliában: szinte mindenhol jelen van a fertőzés.
photo_camera A helyzet Pugliában: szinte mindenhol jelen van a fertőzés.

Az Európai Bizottság július hetedikén nyilvános konzultációt tart a témáról, elsősorban arra koncentrálva, hogyan lehetne hatékonyabban megakadályozni a fertőzés terjedését. A javaslat szerint továbbra is a fertőzött fák kivágását támogatnák és javasolnák, de helyi szinten tennének engedményeket más módszerek alkalmazására is. Ilyen például, hogy míg eddig a fertőzött fa 100 méteres sugarában kellett kivágni mindent, ez most 50 méterre csökkenne. Megfontolják, hogy leveszik a szőlőt a fertőzésre fogékony növények listájáról, és megmentenék a kivágástól az olyan nem bizonyítottan fertőzött fákat, melyek kulturális, társadalmi értéket képviselnek, köztük a több száz éves olajfákat.

Bizonyos országok maguk hoztak szigorú intézkedéseket: az Egyesült Királyság teljesen megtiltotta az olyan gazdanövényeknek tekinthető, fertőzésre hajlamos növények importját, mint az olíva, a leander vagy a rozmaring. Az EFSA azonban hangsúlyozza, a legfontosabb, hogy időben felismerjék a fertőzést és megakadályozzák annak terjedését. Ennek érdekében hőkamerákat és drónokat is bevetnek.

Magyarországon egyelőre nem találták nyomát a fertőzésnek, de hazánkban számos olyan növényt termelnek, melyet fertőzésre hajlamosnak tartanak - ilyen a cseresznye, a mandula és a dió is. A Xylella fastidiosának négy alfaja van, ezek közül csak Németországban jelent meg az, ami a szőlő kiszáradását okozza - egy leanderből vett minta mutatta ki jelenlétét. Mindenestre úgy tűnik, ott egyelőre sikerült megállítani a fertőzés terjedését.