Ennio Morricone (1928-2020)
91 éves korában hajnalban, egy római klinikán meghalt Ennio Morricone olasz zeneszerző – közölte a családja az ANSA hírügynökséggel. Az ügyvédje és barátja, Giorgio Assumma közölte: Morricone elméje az utolsó pillanatig tiszta volt, halála előtt el tudott búcsúzni a feleségétől, a gyerekeitől és az unokáitól és a közönségnek is meg tudta köszönni a kreativitása állandó támogatását.
A 20. század egyik legnagyobb hatású és legtermékenyebb filmzeneszerzője 1928. november 10-én született Rómában, és eredetileg focistának készült, de végül a Santa Cecilia konzervatóriumban végzett, ahol trombitán is tanult játszani.
1955-ben kezdett filmzenéket írni, az áttörést Sergio Leone hozta meg neki, amikor felkérte, hogy készítse el a hangszerelését néhány betétdalnak az Egy maréknyi dollárért című olcsó spagettiwesternben.
A film óriási siker lett, és felfigyelt a világ a sajátos hangzásvilágú Morriconéra, aki olyan, akkoriban nem szokványosnak tartott hangszereket is használt, mint a harmonika, a harang vagy az elektromos gitár. A folytatásokban is dolgozott, az A jó, a rossz és a csúf betétdala az egyik leghíresebb műve (több zenekar – például a Metallica is – erre vonult be a koncertjeire):
Innentől kezdve rengeteget foglalkoztatták, a közel 60 éves pályafutása alatt több mint 500 filmben működött közre, közülük több mint 70 elismert, díjnyertes mű volt. Eleinte főleg westerneken dolgozott, de később vígjátékoktól a 60-as/70-es évek politikai filmjein át olasz horrorfilmekig sokféle filmekhez adta a zenéjét. Emellett a 70-es években az Il Guppo nevű olasz, kísérleti, avantgárd zenei csoportban is részt vett.
Felsorolni is nehéz, milyen sok rendezővel dolgozott, többek között: Don Siegel, Mike Nichols, Brian De Palma, Barry Levinson, Oliver Stone, Warren Beatty, John Carpenter, Quentin Tarantino, Sergio Corbucci, Duccio Tessari, Sergio Sollima, Bernardo Bertolucci, Mauro Bolognini, Giuliano Montaldo, Roland Joffé, Wolfgang Petersen, Roman Polanski, John Boorman, Franco Zeffirelli és Henri Verneuil. Sergio Leone és Giuseppe Tornatore összes filmjének ő írta a zenéjét.
A Volt egyszer egy vadnyugat filmzenéje különösen nagy siker lett, több mint 10 millió példány fogyott belőle, ami akkoriban nagyon soknak számított, ezzel Morricone végképp világsztár-filmzeneszerző lett, 2016-is világszerte 70 millió lemezt adott el.
Hatszor jelölték Oscarra, végül 2015-ben Quentin Tarantino filmjéért, az Aljas nyolcasért kapta meg. (Pár évvel később aztán Morricone egy interjúban kreténnek nevezte a rendezőt, a filmjeit pedig szutyoknak, bár ezt később letagadta, de a német Playboy kitartott amellett, hogy ez így történt.)
A filmes karrierje mellett olyan énekeseknek is szerzett zenét, mint Paul Anka, Mina, Milva, Zucchero vagy Andrea Bocelli, és Hans Zimmertől a Radioheaden és Muse-on át Davig Guettáig sokan feldolgozták a műveit.
Sok országban vezényelt és irányított zenekarokat, dolgozott spanyol, brazil, német, angol, bolgár és magyar zenekarokkal is, például a több kontinenst érintő turnéjára a Győri Filharmonikus Zenekart kérte fel kísérőnek.
Magyar vonatkozású filmeken is dolgozott: Koltai Lajos operatőrrel háromszor dolgozott együtt, a Maléna, Az óceánjáró zongorista legendája és a Sorstalanság felvételekor, az utóbbi zenéjét a Magyar Rádió 22-es stúdiójában vették fel. Tavaly januárban 90 évesen is dupla koncertet adott a Budapest Arenában.
1956-ban vette feleségül Maria Traviát, négy gyerekük született (Marco, Alessandra, Andrea és Giovanni). Ennio Morricone egész életében Olaszországban élt.