Orbán: Próbáltam lebeszélni Merkelt a visszavonulásról

Orbán Viktor szerint az Európai Unió az utóbbi 12 évben kizárólag reaktív válaszokat adott a világ történéseire, ami zsákutcába vezetett. Taktikázás helyett ezért stratégiaalkotásra és proaktivitásra van szükség, mondta a Polgári Magyarországért Alapítvány online konferenciáján, aminek az

„Európa cenzúrázatlanul”címet adták. Orbánon kívül két másik jobboldali vezető, Aleksandar Vučić szerb elnök és Janez Janša szlovén miniszterelnök is beszédet mondott.

Orbán szerint az európai stratégiaalkotáshoz együtt kell működni olyan területeken, ahol „egyezik a megközelítésünk”. Azt mondta, ez a gazdaság és a versenyképesség területét jelenti.

„Én elfogadom, hogy az emberi jogok fontosak, még genderkérdésekről is lehet vitázni, de a valódi kihívások nem az ilyen nehézségek. Bajnokai vagyunk a genderkérdéseknek és az emberi jogoknak az Európai Unióban”- mondta, de valódi kihívásnak az európai gazdaság megerősítését nevezte. Általában azt mondta Európáról, hogy az „visszavonulóban van”, 30 év alatt

• visszaesett a reprodukciós ráta,
• a házasságkötések száma,
• a védelmi költések aránya és
• Európa világgazdasági súlya is.

Orbán szerint eközben a hatalmi egyensúly is felbomlott: 30 éve, de még a magyar csatlakozás idején is a francia-német tengely adta a gazdasági fejlődés motorját, és az Egyesült Királyság „vitte a nemzetek Európa zászlaját”. Mostanra viszont a franciák eladósodtak, a britek kiléptek, és mindenki a németektől várja, hogy megmentse a kontinenst, mondta Orbán.

Szerinte Európa se a 2008-as válságot, se a migrációs helyzetet, se a koronavírus-válságot nem kezelte megfelelően, ráadásul mindegyikre másként reagáltak keleten és nyugaton. Orbán szerint Nyugat-Európa a jóléti államot próbálta menteni a gazdasági válság idején, keleten, főleg Magyarországon pedig „a munkaalapú társadalmat választottuk”. Ugyanígy nyugaton „a demográfiai válságot migrációval próbálták megoldani”, de „mi nem akartuk más civlizációk problémáit importálni”.

De Orbán szerint ahhoz képest, hogy az EU a saját problémáit sem képes megoldani, folyton meg akarja változtatni a világot: cselekvésképtelensége ellenére meg akarja mondani az oroszoknak, a kínaiaknak, a törököknek, az izraelieknek és az amerikaiaknak is, hogyan irányítsák az országaikat. „Ez a saját helyzetünk félreértelmezése, ennek a gyakorlatnak véget kell vetni, Európának a saját belső problémáira kell konentrálnia. És akkor talán adhatunk tanácsokat másoknak” - mondta.

Ahogy már sokszor, most is elmondta, hogy szerinte két koncepció versenyez egymással Európában: a progresszív liberális, baloldali irány (multirkulturalizmus, migráció, család-, nemzet- és keresztényellenesség), amit egyre többen támogatnak a Néppártban is, illetve a keresztény kultúrán alapuló irány.

Szerinte az EU akkor lehet sikeres, ha egyik sem akarja rákényszeríteni az akaratát a másikra, ezért „nekünk arra kell kérni a nyugatiakat hogy ne mondják meg, hogyan kell élnünk az életünket”.

Próbálta lebeszélni Merkelt

Az eseményt François-Xavier Bellamy, a francia Republikánus Párt európai parlamenti képviselője vezette, aki szabadságharcosnak nevezte a három politikust.

Orbán erre elmondta, örül, hogy ők legalább még itt vannak, mert az egyetlen nyugati politikus, aki ma is aktív, és a Szovjetunió összeomlása idején is részt vett a kontinens alakításában az Angela Merkel, aki „éppen távozóban van”.

„Zárójelben hozzáteszem, hogy megpróbáltam lebeszélni a visszavonulásról, de nem jártam sikerrel.”Vucic hosszabban beszélt a járványról, ami most épp újra erősen sújtja Szerbiát. Azt mondta, a válság megmutatta, hogy a szolidaritás csak papírra vetett szó Európában, hiszen márciusban napokig nem jutottak lélegeztetőgépekhez és orvosi felszereléshez, mert a nyugati országok nem engedték ezeknek az exportját. Ezért fordultak Kínához.

A válságkezeléshez szerinte a vállalkozásokat kell támogatni, és erősíteni kell az európai biztonsági együttműködést is, támogatnák egy egységes haderő kiépítését is. Azt mondta, gyakran találkoznak Orbánnal, és sokat tanul is tőle.

„Nem értettünk egyet mindenben Magyarországgal migárciós ügyben, de mindig tiszteletet mutattunk Viktor politikai álláspontja felé, tiszteletben tartottuk, és azt gondoltuk, hogy messze a legjobbat tette a saját országa és népe számára.”

Vucic azt mondta, Szerbia továbbra is csatlakozni akar az Unióhoz, aminek meg kell értenie a Brexit utáni helyzetet: nemcsak a Nyugat-Balkánnak van szüksége az EU-ra hanem fordítva is.

Szlovén miniszterelnök: Applikáció kell a vírus ellen

Janša szerint a Brexitnek lesz a legnagyobb hatása Európa jövőjére, mert felborította az uniós erőegyensúlyt, amit most újra kell teremteni. Ő is végigvette a 2004-es keleti bővítés (ami szerinte most aranykornak tűnik) óta lezajlott válságokat egészen a járványig, aminek hatására „az EU egy hónapig úgy nézett ki, mint a középkori Európa: falak, határok, korlátozások, vészhelyzet”.

Szerinte mindenki maga kereste a megoldást, megfelelő együttműködés nélkül, ráadásul „még nincs vége a járványnak, a válság közepén vagyunk”. Azt mondta, amíg nincs gyógyszer vagy vakcina, csakis akkor térhetünk vissza legalább részben a normális élethez, ha

Európai szinten bevezetünk egy applikációt a vírus követésére, aminek a használata nem lesz teljesen önkéntes.Máskülönben nem lehet Európa-szerte követni a fertőzötteket, a turizmus nem fog kilábalni a válságból, és le kell zárni az országokat.

Janša szerint ezen kívül európai szintű stratégiát kell alkotni egy lehetséges új világjárvány és egy komolyabb kibertámadás ellen, „ami elég hamar bekövetkezhet”.