Amerikai őslakosok több ezer kilométert hajózva juthattak el Polinéziába

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

DNS-minták alapján jutottak arra kutatók, hogy 1200 körül körül őslakos amerikaiak eljutottak Polinézia keleti részéig, és ott kapcsolatot is létesítettek a helyi törzsekkel. A feltevés, hogy a két őslakos közösség találkozhatott egymással, az már régóta találgatások és persze nagyon heves viták tárgyát képezte a kutatók között. 

Fotó: AFP

Eddig azonban azok, akik a találkozás valószínűsége mellett érveltek, csak közös kulturális-nyelvi jegyekre, például hasonlóan használt fogalmakra tudtak hivatkozni, míg az ellenkezők tábora főleg azzal érvelt, hogy sok ezer kilométer hosszan a nyílt óceán választotta el egymástól a két csoportot. Mint a BBC írja, 1947-ben egy norvég kutató, Thor Heyerdahl épp azért vitorlázott át Dél-Amerikából Polinéziába, hogy megmutassa, maga az út kivitelezhető volt: ő végül 101 nap alatt tette meg a 6900 kilométeres utat. 

Most viszont a Stanford kutatója, Alexander Ioannidis és kutatótársai egy nagyszabású DNS-vizsgálatot végeztek, mely során dél-amerikai partmenti lakosok DNS-ét vetették össze Francia-Polinézia lakóiéval. A több mint 800 vizsgált mintában olyan elemeket kerestek, melyek közös felmenőkre utalhatnak. És mint Ioannidis a lappal közölte, több polinéz szigeten is akadtak olyanok, akiknek sok generációval ezelőtti őslakos amerikai felmenői voltak. 

Ez alapján a kutatók szerint kijelenthető, hogy a őslakos amerikaiak és a polinézek legalább egyszer találkoztak a történelem során, és akkor ebből a találkozásból gyerekek is születtek. A vizsgált DNS-ek elemzése alapján a kutatók szerint a találkozás nagyjából időszámításuk szerint 1200 körül lehetett. A kutatók egyben lokalizálták a DNS-nyomok forrását is, e szerint a mai Kolumbia területén élő őslakos közösség ősei járhatták meg az óceánt. 

A 2018-as országgyűlési választáson elmaradt az ellenzéki összefogás, a Fidesz pedig újra kétharmados többséget szerzett. Az ide vezető titkos tárgyalásokról, és a színfalak mögött zajló belső küzdelmekről szól a MAKRO legfrissebb száma. Magyari Péter, a 444 egyik legismertebb oknyomozó újságírója hónapok át készített háttérinterjúkat a hazai politikai élet legbefolyásosabb szereplőivel, és ezek alapján keresi a választ a magyar demokrácia alapkérdésre: “Leváltható-e még választásokon a kormány?”

Megveszem a Makrót