A kínai hadseregen kezdenek tesztelni egy koronavírus elleni védőoltást
2020 június 30., 06:29
23 Covid-vakcinát már embereken tesztelnek, de az optimista becslések is csak 2021 elejére ígérnek elérhető védőoltást
Mióta 2020 januárjában először sikerült beazonosítani a Covid-19-betegséget okozó SARS-CoV-2 vírus örökítőanyagát, óriási verseny kezdődött a koronavírus elleni védőoltás kifejlesztéséért. Nem hiába, egy hatásos vakcina forgalomba kerülése óriási eredmény lenne a járvány elleni küzdelemben Az emberiség legalább egy részének immunizálásával ugyanis jóval szabadabbá és félelemmentesebbé válhatnának Covid felforgatta hétköznapjaink. A járvány szempontjából legveszélyeztetettebb csoportokat pedig hatékonyabban lehetne védeni a megfertőződéstől.
Gyors emlékeztetőként, a védőoltások általában a gyengített vagy elölt kórokozókat tartalmazzák, és a szervezetbe juttatva immunválaszt idéznek elő az adott vírusra vagy baktériumra. Így amikor ereje teljében lévő kórokozóval fertőződünk, szervezetünk már védett lesz ellene.
A koronavírus estében ebben a vakcináért folytatott hajszában jelenleg összesen 163 különböző kutatás vesz részt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb, a július 15-i állapotot mutató adatbázisa szerint. Ezek közül 140 olyan, amelyben a vakcina még nincs a klinikai tesztelés szakaszában: egyelőre még csak állatokon (egereken vagy majmokon) próbálják ki őket, hogy lássák, kiváltanak-e valamilyen immunválaszt.
23 vakcinát viszont már embereken tesztelnek.
A klinikai tesztelésnek különböző fázisai vannak. Az elsőben csak emberek egy kis csoportja kapja meg az oltást, hogy annak biztonságosságáról, helyes adagolásáról, és a szervezet immunválaszáról megbizonyosodjanak. A második fázisban már több száz embernek adják be a vakcinát, korcsoportokra elkülönítve, hogy látni lehessen, különbözik-e a hatás például gyerekek vagy idősek szervezetében.
Ha ez a tesztelési szakasz is sikeres, jöhet a tömeges tesztelés, amellyel az esetleges ritka mellékhatások mellett már az is jobban kimutatható, egy placebóval kezelt kontrollcsoporttal összehasonlítva valóban védelmet ad-e a megbetegedéssel szemen a védőoltás.
A tesztelésnek ebben a legvégső fázisában a 23-ból egyelőre 3 vakcina tart.
Ezeket mutatjuk most be kicsit részletesebben.
1. Sinovac
A leghagyományosabb módszerrel egy kínai magáncég, a Sinovac Biotech próbálkozik. Ők a Covid-19 megbetegedést okozó vírus elölt részeiből fejlesztenek védőoltást. Júniusban jelentették be, hogy a kombinált I/II fázisú tesztjeik sikeresnek bizonyultak: 743 önkéntes kísérleti alanyon kipróbálva a vakcina nem mutatott semmilyen komoly mellékhatást, és résztvevők szervezete adott immunválaszt az oltásra. A harmadik, több ezer fős mintán történő tesztelési fázis júliusban kezdődött Brazíliában.
Eközben a gyógyszergyártó cég egy üzem építésébe kezdett, ahol legyártható lesz majd évente mintegy 100 millió adag vakcina.
2. AstraZeneca + Oxfordi Egyetem
A brit-svéd tulajdonú gyógyszergyártó cég, az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem együttműködésében fejlesztés alatt van egy olyan Covid-vakcina, amely egy csimpánzok szervezetében megtalálható, emberre ártalmatlan vírust használnak úgynevezett „vakcinavektorként”. Számításaik szerint a koronavírushoz eléggé hasonló felépítésű kórokozó olyan immunválaszt fog generálni az emberi szervezetben, amely ugyanúgy működhet a SARS-CoV-2 ellen. Ilyen módszerrel mindeddig nem sokan próbálkoztak.
A védőoltás 2-es és 3-as fázisú tesztelése most, a folyamatok gyorsítása érdekében, egy időben zajlik, párhuzamosan az Egyesült Királyságban, Dél-Afrikában és Brazíliában. Ha ezek sikeresek lesznek, az AstraZeneca 100 milliót fog első körben legyártani a vakcinából, amiből 30 millió darabot az Egyesült Királyságba szánnak.
3. Sinopharm
A másik kínai játékoshoz hasonlóan inaktivált vírust tartalmazó vakcinát fejleszt a kínai állami cég, Sinopharm. A harmadik fázis júliusban kezdődött az Egyesült Arab Emirátusokban, ahol az ország egészségügyi minisztere volt az első önkéntes, akit beoltottak a vakcinával, amit összesen 15 ezer emberen terveznek tesztelni.
+1. CanSino
A klinikai tesztelése még csak a második fázisban van a CanSino Biologics és a kínai Orvostudományi Akadémia közös fejlesztésű vakcinája, amelynek hatóanyaga a szintén vektorként kezelt Ad5 adenovírus. Mégis, korlátozottan már engedélyezték a használatát a kínai hadseregben.
A hírről néhány hete mi is beszámoltunk, akkor azt írtuk, a kínai katonákat az elkövetkező egy évben oltják majd be a vakcinával, arról azonban üzleti titokra hivatkozva nem árult el részleteket a CanSino, hogy a beoltás kötelező vagy választható lesz-e.
Messze még a vége
Míg a bemutatott, és még a jövőben klinikai tesztelési fázisba kerülő vakcinák a lakosság körében használhatóak is lehetnek, sok víznek kell még lefolynia a Dunán. Az ilyen védőoltás-fejlesztési munkálatok alapesetben éveket, sőt, akár évtizedeket is igénybe vehetnek, így kisebb csoda lenne, ha a vírus beazonosításához képest 12-18 hónap elteltével forgalomba kerülhetne legalább egyfajta védőoltás.
Pedig a legtöbb gyógyszerkutatási szakértő most 2021 közepére teszi ezt az időpontot.
Becslések szerint eddigre lehet majd széles körben elérhető olyan működő védőoltás, aminek megoldott a tömeggyártása, és az egyes országok gyógyszer-hatóságai (Magyarországon az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet) is jóváhagyták a lakossági használatát. Mindezek után még óriási manőver lesz azt is megszervezni, hogy világszerte a lehető legtöbb embert immunizáljanak a vakcinával.
A tesztelési folyamatot egyébként jelentősen nehezíti, hogy a világszerte sok helyen bevezetett kijárási korlátozások miatt a vírus terjedése lassabb. Így kevesebb lehetőség van kideríteni, hogy a vakcina működik-e, hiszen a beoltott tesztalanyok kisebb eséllyel fertőződnek meg koronavírussal. Direkt megfertőzni tesztalanyokat pedig nem csak veszélyes lenne, hanem etikai problémákat is felvetne.
Azt sem lehet pontosan tudni, mennyi embert kellene beoltani ahhoz, hogy a koronavírus terjedése megálljon. A nyájimmunitás eléréséhez az eddigi számítások a lakosság 60-70 százalékának immunizálását látták szükségesnek, ami emberek milliárdjainak kezelését jelentené.
A legvalószínűbb - írja a BBC magyarázó cikke -, hogy a kezdetben csak korlátozottan elérhető védőoltást egy fontossági sorrendet felállítva kezdik el beadni embereknek. Valószínűleg a fertőzésnek leginkább kitett egészségügyi dolgozók lennének az elsők, aztán a legveszélyeztetettebbek közé tartozó idősek, és más rizikócsoportok tagjai következnének. (BBC; Guardian; New York Times)