Hiába durvultak be a thai városi majmok, a helyiek maguk között tartanák őket

Március egyik legnézettebb videója volt az a felvétel, amelyen az látható, hogy a thaiföldi Lopburiban keményen összeverekszik két rivális majombanda, az állatok feltehetően a koronavírus-járvány miatt egyre fogyatkozó élelemért csaptak össze. A videón látható jelenet valóban elég ijesztő, de a városban élő makákók jelenléte már évek óta nagyon komoly gondot okoz a lakóknak.

A Bangkoktól úgy 150 kilométerre fekvő Lopburi ősi sziámi város, rengeteg látnivalóval. De semmi sem vonzza annyira oda a turistákat, mint a városban élő makákók. Megszokott látvány, hogy mindenféle majmok kódorognak, és a helyiektől és a látogatóktól kunyerálnak kaját.

Az állatok etetése a helyi lakosok számára teljesen magától értetődő, de ahogy teltek az évek, a makákók elszaporodtak, és egyre jobban elszemtelenedtek. A New York Times most arról ír, kezd teljesen kicsúszni az irányítás a helyiek kezéből, de hitük miatt fel sem merül, hogy gyérítsék az állományt. A makákók annyira elszaporodtak, hogy számos üzlet kényszerült bezárni, mert már képtelenek voltak megvédeni portékájukat az egyre éhesebb és egyre erőszakosabb, mindent lazán lenyúló állatoktól, akik vevőiket is rendszeresen megijesztették. Az emberek számára már természetes, hogy az utcán nem hordják ékszereiket, és úgy általában nem hordanak magukkal semmi értékes dolgot, mert teljesen reális veszély, hogy a makákók megszabadítják tőlük őket.

Az árusok, akiknek szinte megszállják üzleteiket a majmok, kreatív megoldásokkal próbálnak védekezni: így például plüssállatokat raknak az árujuk elé, hogy a tigris- vagy krokodilforma tárgyak elijesszék a majmokat.

Ezek az állatok azonban roppant okosak, és néhány nap alatt rájönnek, hogy nincs félnivalójuk.

Az évek során a majmok végleg beköltöztek a városba, elhagyatott épületeket szálltak meg. Természetüknél fogva ezeket a helyeket elég szépen tönkreteszik viszonylag rövid idő alatt. Az utcán is komoly pusztítás végeznek, ha a rendőrök nem tartanák állandóan szem előtt őket, még több antennát tépnének le, de az autók ablaktörlőjét is előszeretettel tépik le. Minden olyan tárgyat megpróbálnak megszerezni, amiről úgy vélik, élelem lehet, így egyetlen napszemüveg, színes zacskó sincs biztonságban tőlük. A helyiek már rácsokkal védik ablakaikat és udvaraikat, ami saját otthonaikat teszi börtönné. A legtöbb küzdelmet mégis a főleg buddhista zarándokokból és turistákból élő kereskedőknek kell megvívniuk a majmokkal.

„Még sosem volt ilyen rossz a helyzet” - mondta egy helyi árus a New York Times-nak. „Nem vagyunk a majmok ellen, de az nehéz, hogy a vevők, akik bejönnek a boltba, attól félnek, hogy megharapják őket.” A makákók ugyanis kikergethetetlenek, és már teljesen normális, hogy ki-bejárkálnak a boltokba.

Egy idős helyi asszony azt mondta a lapnak, hogy mindig is éltek majmok a városban, de az ő gyerekkorában sokkal kevesebben voltak, és máshogy is festettek. Azt mondta, nagyobbak voltak, erősebbek, és sokkal egészségesebb volt a szőrük. De akkoriban még nem leptek el mindent, főleg a szentélyben és környékükön, a romok között éltek.

A városi makákók valóban egyre rosszabbul festenek. Szőrük elvesztette fényét, kopár, sprőd, sok majom szinte teljesen megkopaszodik. Egy helyi szakértő szerint az egészségi állapotuk is sokkal rosszabb, mint vadon élő társaiknak. Ennek oka egész egyszerűen az, hogy rossz minőségű élelmiszert esznek, és abból is nagyon sokat. Régen elsősorban gyümölcsöt adtak nekik, de most megesznek bármit, amit találnak, a szemetet is. És egészen a járványig valamit mindig találtak.

A turisták elmaradása után nyilván megcsappant az ingyenkaja mennyisége is, amit a majmok nem nagyon tudtak hova tenni, és egyre mérgesebbek lettek. Gorombábban kezdtek el fellépni a helyiekkel és egymással szemben is. A helyzet súlyosságát már a helyi városvezetés is belátta, de bántani nem akarják a több mint 8 ezer fős majompopuláció egyetlen tagját sem.

Az állatok száma nagyon rövid idő, csupán három év alatt, robbanásszerűen megháromszorozódott, ezért a hatóságok belefogtak egy ivartalanítási programba, melynek során több száz majmot sterilizáltak, majd tetoválással jelölték meg őket.
Persze ez sem ment könnyen: a majmok nagyon gyorsan rájöttek, hogy az őket élelemmel ketrecbe csalogató, terepszínű ruhás alakok fogságba ejtik őket, így hamar taktikát kellett változtatniuk. A befogók végül turistának álcázták magukat, mert a majmok még mindig sokat várnak a virágmintás rövidgatyát viselő, napszemüveges, fotóstáskás alakoktól. A munka így sem megy egyszerűen: hiába keserítik meg minden nap az életüket, a helyiek még mindig tisztelik a majmokat.

A hatóságok hosszú távú tervei között szerepel egy majommenhely kialakítása a város egy másik, kevésbé lakott, kevésbé forgalmas részén, ahova több száz, vagy akár több ezer majmot szállítanának át. Ehhez azonban el akarják nyerni a lakosok támogatását is.

„Felmérést kell készítenünk azoknak a lakóknak a körében, akik az érintett területeken élnek” - mondta korábban a Guardiannek egy helyi szakember, Narongporn Daudduem. „Ez olyan, mintha szemetet szórnánk a házuk elé, és megkérdeznénk, tetszik-e nekik vagy sem”.

Az, hogy a majmok egyre idegesítőbbek, nem jelenti azt, hogy a helyiek éhezni hagynák őket. Most ők próbálják pótolni azt, amit a turistáktól kaptak eddig, és etetik azokat az állatokat, amik most tényleg bajba kerültek. Egy helyi szállodás teljesen átengedte az állatoknak a legfelső emeletet, viszont a földszinten villanykerítéssel védi vendégeit a kolduló makákóktól. Bár ő maga is látja, mekkora kárt okoznak, természetes számára, hogy együtt kell élniük velük.

Sok helyi boltos is így vélekedik, egyikük azt mondta, „ők voltak itt előbb. Nekünk kell alkalmazkodnunk hozzájuk, nem nekik hozzánk”. Egy másik pedig azt, megszokta már, hogy az utcán játszanak az állatok. „Ha mind eltűnnének, biztosan magányosabb lennék”.