Egyre zabosabbak a rabok, amiért még mindig nem oldották fel a látogatási tilalmat

Feliratkozás a Járvány hírlevélre

Minden hétköznap elküldjük, amit a járványról tudni érdemes. Iratkozz fel, és vigyázzunk egymásra!

  • Bár június 18-cal a kormány megszüntette a veszélyhelyzetet, így a kórházak és a szociális otthonok is látogathatóvá váltak, a börtönökben továbbra is látogatási tilalom van.
  • Senki nem érti, hogy miért nem vonják vissza a korlátozást, a börtönökben dolgozók sem tudnak semmit.
  • A rabok csak telefonon tudják tartani a kapcsolatot a szeretteikkel, ettől pedig egy felügyelő szerint egy feszültebbek.

A járványügyi intézkedések miatt Zalán (az alany nevét kérésére megváltoztattuk) már február óta nem láthatta az egyik közeli rokonát, aki börtönben van. A rokonra enyhébb végrehajtási szabályok vonatkoznak, ezért havonta három hétvégén is hazajárhatna a családjához, de sem ő nem tud hazamenni, sem a családja őt meglátogatni, mert a látogatási korlátozásokat azóta sem oldották fel a büntetés-végrehajtási intézetekben (Bv.), hogy június 18-án megszüntették a veszélyhelyzetet.

Ez azért is nagyon furcsa, mert a kórházakat és a járványszempontból különösen veszélyeztetett idősotthonokat is lehet már látogatni korlátozott létszámban és időtartamban.

Nem lenne kötelező a látogatás korlátozása

Mivel a börtönök zárt intézmények, ahol nem ritkán fordulnak elő idős, valamilyen krónikus betegségben szenvedő fogvatartottak, ezért különös járványkockázatot jelentettek. Már a vészhelyzet kihirdetése előtt, március 7-én korlátozni kezdték a látogatást és a csomagfogadást az ország minden börtönében.

Az azonban nem világos, hogy miért nem oldották még fel a korlátozást. Egy április 6-án hatályba lépett kormányrendelet szerint

„a veszélyhelyzet megszűnéséig az intézet elhagyásával járó kapcsolattartási formák nem engedélyezhetők, a Bv. országos parancsnokának rendelkezése alapján egy vagy több Bv. intézet tekintetében a látogató fogadása korlátozható, illetve a Bv. intézet parancsnoka is korlátozhatja az elítéltek kapcsolattartását, amelyről az ügyészséget haladéktalanul értesíteni kell.”Egy június elsején hatályba lépett kormányrendelet ezt annyiban módosította, hogy a kapcsolattartás korlátozását a Bv. országos hatáskörébe utalta a vészhelyzet megszűnéséig. A vészhelyzet megszűnt, így jogellenes korlátozni a fogvatartottak alapjogait, amik közé a kapcsolattartás is tartozik, ráadásul a hozzátartozók alapjoga is sérül, amiért nem látogathatnak. 

A korlátozás feloldásának időpontjáról Zalán szerint sem a rabokat, sem a hozzátartozókat nem értesítették, de a büntetés-végrehajtás honlapján sem olvasható erről semmilyen információ. A járvány alatt felállított call centerek ügyintézői pedig egymástól eltérő tájékoztatást adnak a betelefonáló hozzátartozóknak.

„Megkérdeztem más fogvatartottak hozzátartozóit is, és én is többször betelefonáltam, de mindig mást mondtak. Van egy olyan álláspont, hogy december 31-ig fog fennállni a kapcsolattartási korlátozás, más azt mondja, hogy az országos parancsnok bármikor zöld lámpát adhat, de van olyan álláspont is, miszerint előbb megvárják, lesz-e második hullám” - mondja Zalán.

Dolgozni kijárhatnak, de látogatót nem fogadhatnak

A korlátozás fennállása azért is zavarba ejtő, mert Zalán rokona azt mesélte, hogy a külsős munkahelyekre már kijárhatnak dolgozni, ahol találkoznak civil emberekkel, így akár könnyen el is kaphatják a vírust.

„Azt sem értem, hogy elítélt nem fogadhat látogatót, de a körletfelügyelő elmehet a hétvégi meccsre a Groupama arénába 8-10 ezer szurkoló közé és a reintegrációs tiszt is el mehet külföldre nyaralni” – magyarázza Zalán.

A Helsinki Bizottság jogásza, Tarnai Dóra pedig azt meséli, hogy már az ügyvédek is bejárhatnak az ügyfeleikhez. Ráadásul 2017-ben felhúztak egy plexi falat a beszélőkben, ami jelentősen lecsökkentené a fertőzés esélyét, ha egy koronavírusos látogatót fogadnának.

A fogvatartottak jelenleg a csomag- és levélküldés mellett csak telefonon és Skypon tudják tartani a kapcsolatot szeretteikkel, de ez sem olyan gördülékeny. A látogatási korlátozás bevezetésével ugyan kaptak bizonyos engedményeket a fogvatartottak a telefonálást illetően, például gyakrabban és hosszabban lehet hazatelefonálni, mint általában, de ingyenessé nem tették. A telefonálás 75 forintba kerül percenként, ráadásul a mobiltelefonokért 35 ezer forintos letétet kell adni, amit nem minden elítélt engedhet meg magának.

A kormányrendelet ugyan kimondja, hogy azoknak a raboknak, akiknek nincs pénze a mobiltelefonos szolgáltatásokra a járvány alatt, biztosítani kell az ingyenes fali telefon használatát, de a Helsinki Bizottság ügyvédje, Ivány Borbála szerint ez nem egészen így működik a gyakorlatban.

„Egy felügyelő mesélte nekem, hogy tény, hogy van náluk fali telefon, de ez egy készüléket jelent 300 emberre, és ráadásul ahhoz le kell kísérnie a fogvatartottakat egyesével, amire nincs minden nap kapacitása” - meséli Ivány Borbála, aki épp a napokban járt bent egy vidéki börtönben ügyvédként.

A Skypolás ugyan ingyenes, de Tarnai Dóra szerint rengeteg fogvatartott családjának nincs otthon számítógépe vagy internete. A Helsinki ügyvédje pedig azt meséli, hogy őt hívta már fel ügyfele azzal a kérdéssel, hogy mi az a Skype.

Ivány Borbála azt mondja, hogy a börtönlátogatásai alkalmával úgy tűnt, hogy szigorúan veszik a járványügyi előírásokat: volt mindenkin maszk, kihelyezve kézfertőtlenítő, sőt a beérkezők lázát is mérték. Bár Ivány Borbála közvetlen nem látott bele a rabok életébe, a felügyelőtől megkérdezte, hogy mit szólnak az elítéltek, hogy nem találkozhatnak a családtagjaikkal.

„Azt a szót használta, hogy a rabok egyre zabosabbak” - mondja.Ezt Zalán hozzátartozója is alátámasztotta, aki szerint a fogvatartottak már lázonganak. 

A felügyelők azzal próbálják nyugtatni a rabokat, hogy időben lesznek tájékoztatva és ők lesznek az elsők, akik megtudják, ha az országos parancsnok feloldotta a korlátozást. 

De a Helsinki ügyvédje szerint az is előfordul, hogy a követelőző rabokat azzal fenyegetik, hogy áthelyezik őket másik börtönbe, vagy rosszabb zárkába csukják, esetleg megvonják tőlük az információs eszközöket.  

Ha a rokonok nem hagyják abba a kérdezősködést, akkor átrakunk másik börtönbe

Nemcsak a fogvatartottakat, de a hozzátartozókat sem hagyja nyugodni a látogatási tilalom. Tarnai Dóra azt mondja, hogy a vészhelyzet kihirdetése óta rengeteg hozzátartozó kereste őket.

„Amikor még érvényben volt a kijárási korlátozás, akkor azzal küldték el a hozzátartozókat, hogy jogszabályt sértenek, menjenek haza. Ezért először azt várták a hozzátartozók, hogy majd akkor lehet menni, amikor feloldják a kijárási korlátozást. Utána meg abban reménykedtek, hogy majd a vészhelyzet eltörlésével mehetnek. Eddig türelmesek voltak és megértették, hogy fontos, hogy ne kerüljön be a vírus a börtönbe, de most már kevésbé türelmesek” - mondja.

Kerestük a BvOp-t, hogy megkérdezzük, miért korlátozzák még mindig a kapcsolattartást. Azt írták:

„A járvány elleni védekezés sikeressége érdekében – mivel a vírus a zárt közösségekben könnyebben terjed és sokkal nehezebben megfékezhető – a börtönökben még mindig szükséges a védelmi intézkedések további fenntartása. Emiatt szükséges, hogy a büntetés-végrehajtási szervezet – a bevezetett egyéb intézkedések mellett – a látogatófogadás korlátozását továbbra is fenntartsa addig, amíg az kockázatmentesen megvalósítható lesz. A látogatófogadások ismételt engedélyezésre a koronavírus-járvány terjedésének függvényében kerülhet sor, amely hosszabb távon egyelőre nem prognosztizálható. ”

A tájékoztatásuk szerint a kapcsolattartási korlátozást majd az országos parancsnok oldhatja fel. 

444 MAKRO a Kör tagjainak

A 2018‑as választások titkos tárgyalásainak története.

Megnézem