Hidegzuhanyként érte az ócsai devizahiteles telep lakóit a háromszoros lakbéremelés híre

• 2019. január 1. óta az önkormányzat az új gazda az ócsai devizahiteles lakótelepen, amit az állam építtetett, hogy olcsó, stabil lakhatással segítse a devizahitel-károsultakat.
• Az átvételkor a városvezetés vállalta, hogy két évig nem változtat a bérlési feltételeken, de most kiderült: a moratórium lejárta után komoly bérletidíj-emelést terveznek.
• A telepen lakók attól félnek, nem lesznek képesek kigazdálkodni az alapesetben több mint háromszoros áremelkedést.
• Másfelől értetlenül állnak a tény előtt, hogy az ócsai önkormányzat a válság közepén egy tollvonással piaci alapú bérleményeket csinálna az eredetileg szociális alapon épült telepi ingatlanokból.

Egy fa sincs a lakótelepszéli játszótéren, ami megnőtt már akkorára, hogy árnyékot adhatna. Így jobb híján a tűző nap alatt gyűlt össze az ócsai „devizahiteles lakótelep” néhány lakója péntek késő délután. Noha a tucatnyi megjelent között bőven akadtak közvetlenül a telep megépülése után beköltöző devizahitel-károsultak, olyanok is eljöttek, akiknek már a devizások megürült bérlakásait adta ki a lakótelep fenntartója: 2019 januárjáig a Nemzeti Eszközkezelő, azóta Ócsa város önkormányzata.

Mindegyiküket érinti ugyanis a fenntartó legújabb döntése: 2021-től főszabály szerint minden lakás bérleti díját több mint háromszorosára emelik a lakótelepen. Kivéve azokét, ahol a lakók rászorultsági alapon sikeresen kérvényezik a bérleti díj mérséklését. De erről később még bővebben szót ejtünk.

Mindez azt jelentené, hogy a bérlőknek mostani 16-21 ezer forint helyett a ház méretétől függően a legrosszabb esetben 60-84 ezer forint között kellene fizetniük a lakhatásukért. Ez újra nehéz helyzetbe hozná az ócsai telepen lakó legtöbb családot, sőt, sokan már most biztosan kijelentik: nem lesznek képesek kigazdálkodni a megemelt bérleti díjat.

Kétségbeesés és értetlenség

A kétségbeesés és a dühös értetlenség közötti skálán mozognak a lakótelepiek reakciói az önkormányzat egy hete, augusztus 4-én bejelentett lépésére.

Senki sem érti, hogyan lehetséges, hogy az ócsai városvezetés most egy tollvonással piaci alapú bérleményeket csinálhat az eredetileg szociális alapon épült lakótelepi ingatlanokból.

Az ócsai devizahiteles lakópark megépítéséről még 2011-ben döntött az Orbán-kormány: a Szociális Családiház-építési Program néven futó projekt a kormány devizahiteles-mentő csomagjának egyik fontos eleme volt. Azaz inkább csak lett volna: az eredetileg tervezett 500 házas ócsai lakópark helyett 2013-ig csak 80 ház épült fel az M5-ös autópálya közvetlen szomszédságában elterülő területen.

A lakótelep házai egészen 2019 januárjáig a Nemzeti Eszközkezelő (NET) Zrt. fenntartásában állami tulajdont képeztek. A lakópark épületei mellett ennek a szervezetnek a kezelésébe helyezte még a kormány azokat az ingatlanokat, amiket a fizetésképtelen hitelesektől vásárolt meg az állam, hogy ne a bankok vigyék el őket.

2018-ban azonban a NET Zrt. felszámolásáról döntött a kormány. Az erről szóló törvény szövegéből kiderült, az eszközkezelő bérlői programjában részt vevők (azaz az állam által felvásárolt ingatlanokban élők) az addig bérleti díjként befizetett összegek beszámításával visszavásárolhatják az ingatlanjaikat. Az ócsai lakópark pedig teljes egészében a helyi önkormányzat tulajdonába kerül majd.

A lakótelep 80 háza ingyenesen, de „a fennálló lakásbérleti jogviszonyokkal terhelten”, tehát a bérlőkkel együtt, az ebből eredő „jogosultságok és kötelezettségek átszállásával” vándorolt az önkormányzathoz 2019 januárjában. Vállalniuk kellett azonban, hogy a tulajdonba kerülésüktől számított két éven belül nem módosítanak a lakások bérlésének feltételein (legalábbis a nem a bérlők hátrányára).

A két éves moratórium 2021. január 1-jén telik le, az önkormányzat pedig nem teketóriázik: már másnaptól teljesen átírná a feltételeket.

Az új rendszer szerint az ócsai lakótelep minden házát piaci alapon, a méretüktől függően 60-84 ezer forint közötti összegért lehetne bérelni. Azok a lakók, akik idén szeptember 31-ig jövedelem- és vagyonigazolásokkal együtt kérvényt nyújtanak be a bérleti díj mérséklésére, a rászorultság mértékétől függően

• „költségelven” 35-49 ezer forintért,
• vagy „szociális alapon” 25-35 ezer forintért

bérelhetik tovább az ingatlanokat.

Már épp sikerült volna lábra állniuk

A helyiek közül azonban többen úgy látják, a díjszabási kategóriák alapján csak nagyon kevesen lesznek jogosultak a bérletidíj-mérséklésre. Ha egy négyfős családnál a keresőképes szülők összjövedelme meghaladja a 230 ezer forintot, a háztartás már kiesnek a „szociális” bérlői kategóriából. Ha pedig a közös jövedelmük több, mint 340 ezer forint, már a „költségelvűnek” nevezett középkategóriából is.

„Az új feltételrendszer nem veszi figyelembe a kiadásaimat: hogy a jövedelmem egyharmada kapásból hiteltörlesztésre megy el” - magyarázta egy neve elhallgatását kérő asszony, aki fiával él az ócsai lakótelepen.

Hét éve költöztek ide, a lakótelep felépülése utáni első betelepülési ütemben, miután a bank elárverezte jelzálog sújtotta dél-dunántúli házukat. „Azt mondom, hogy fél éve tudunk egy kicsit normálisabban élni, nem hónapról hónapra. Ha januártól a mostani összeg 3,5-szeresét kellene fizetnünk a lakhatásra, az ezt az eredményt nullázná le pillanatok alatt” - kesergett interjúalanyunk.

Egy másik sorstársát, a szintén devizahitel-károsult Ilonát az ócsai telepen bérelt háza udvarán látogathattuk meg. A 49 éves asszony is 2013-ban költözött Ócsára. Szüleiktől testvérével közösen örökölt lakását vitte el a bank, miután Ilonáék devizaalapú hitele az árfolyammozgások miatt törleszthetetlenné vált.

A másik lakótelepi asszonnyal ellentétben Ilonáéknak mostanra sikerült megszabadulniuk a hiteltartozástól. Erejüket megfeszítve 2017-re sikerüt összegyűjteniük azt az összeget, amit befizetve a követeléskezelő rendezettnek tekintette az adósságot. 3 millió forint „végrehajtási költséget” azonban még mindig követelnek Ilonáéktól, „ez Damoklész kardjaként lebeg a fejünk fölött” - mondta az asszony.

Az adósságcsapdából való kiszabadulás Ilonáék minden energiáját felemésztette: az elmúlt két és fél, három évben nagyrészt annak köszönhetően tudtak hónapról hónapra túlélni, hogy 50 négyzetméteres lakásuk bérléséért párjával nem kellett többet fizetniük 16 800 forintnál. A bérleti díj megemelése borítékolhatóan újra nehéz helyzetbe hozza majd őket.

De nem ez az egyetlen, ami miatt Ilona és a többi bérlő aggódik.

Ilona szerint a lakópark építtetőjének szándékával szemben az új tulajdonos önkormányzatnak nem szándéka hosszú távú, stabil lakhatás biztosítása az Ócsára költözött devizakárosultaknak.

Az asszony szerint ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a 2019. januári tulajdonosváltást követően az önkormányzat már az év márciusában közölte velük: a jövőben bárkivel, aki a lakótelepen bérelne ingatlant, már nem határozatlan idejű (ez volt a NET Ztr. gyakorlata), hanem határozott idejű: 5 évre szóló bérleti szerződést kötnek.

És bár az Eszközkezelővel szerződő régebbi bérlőkre, Ilonáékra, nem vonatkozik, az önkormányzat ugyanebben a levélben közli: a haláluk esetén a bérleti jogot öröklő közeli hozzátartozójukkal az önkormányzat már szintén csak 5 évre szándékozik szerződni.

Ilona szerint a jelenlegi bérlők kitessékelésének szándékát mutatja az is, hogy az Eszközkezelővel ellentétben a bérleti díjtartozást felhalmozó bérlőknek az önkormányzat már nem biztosítja az adósságrendezés lehetőségét. Ha hat hónapnyi tartozásuk halmozódik fel, azonnal felmondja a bérleti szerződésüket. A bérleti díjak emelésével, a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés idején, ez különösen magas kockázatot jelenthet.

„Amikor ide költöztünk, azzal számoltunk, hogy itt letelepedhetünk, nem kell már költöznünk. Megnyugodhatunk, és szép fokozatosan talpra állhatunk. Most úgy érezzük, átvertek minket” - fogalmazott a cikkünk elején bemutatott egyedülálló anya. Ilona is ideges lesz, ha a januári emelés utáni új helyzetre kell gondolnia.

Lehetett tudni, hogy emelés lesz

Hogy az önkormányzat hozzányúlna az ócsai lakótelep ingatlanjainak bérlési feltételeihez, az nem volt ismeretlen a lakók előtt. A telepen jártunkkor többen megerősítették nekünk, hogy az önkormányzat már új tulajdonosként bemutatkozva közölte a lakókkal: sajnos elkerülhetetlen lesz, hogy emelkedjen valamelyest a házak bérleti díja. „Konkrétumot nem mondott, csak azt, hogy ne aggódjunk, nem nagy emelésről lesz szó” - mondta a 444-nek az egyik telepi lakó, egy ötvenes férfi. Ekkora emelésre azonban senki sem számított.

Asztalos Mihály és felesége sem, akik családjukkal 2013 óta élnek az ócsai lakótelepen. Az után költöztek ide, hogy az adósság elől menekülve eladták hitellel terhelt otthonukat. Nem volt hová menniük, az ötgyerekes családnak megváltás volt, hogy határozatlan időre szociális bérlakáshoz jutottak. Ráadásul nem egy zsúfolt városi lakásban, hanem egy kertes házban, ahol az önkormányzat a háztáji állattartást is engedélyezte nekik.

Mihályék nagyon reménykednek benne, hogy sikerül majd a szociális alapú bérlői kategóriában maradniuk az új rendszerben is, különben majdnem biztos, hogy el kell hagyniuk szeretett otthonukat.

„A háztáji gazdálkodás végét is jelentené ez, pedig a családi kasszának nagy segítség, hogy mindig van csirkehús és tojás a hűtőnkben, és a nagyobb, már kirepült gyerekeinket is segíthetjük ezzel”

- magyarázta Mihály, mikor udvarukban beszélgettünk.

„A rendelet biztosítja, hogy az önkormányzati bérlakásokra azonos mértékű – jelentős részben a bérlők vagyoni, jövedelmi viszonyaitól függő – bérleti díj kerüljön alkalmazásra a bérlakások elhelyezkedésétől függetlenül, amelyen keresztül a rendelet biztosítja a bérlőket terhelő fizetési kötelezettségek egységesítését, így az indokolatlan különbségtétel, diszkrimináció megszüntetését.”

Ezekkel a szavakkal indokolja az ócsai lakótelepen bevezetésre kerülő új bérlési feltételrendszer szükségességét a lépésről szóló július 31-én elfogadott önkormányzati rendelet.

Amikor a diszkrimináció megszüntetéséről beszél, a rendelet szövegezője az önkormányzat 2017-ben elfogadott lakásrendeletére gondol, amely a város tulajdonában álló ingatlanokra már korábban bevezette ugyanazt a bérlési feltételrendszert, amit most az ócsai lakótelepre vinnének.

A városvezetés tehát saját érvelése szerint csak elkezdené ugyanazokat a feltételeket alkalmazni az ócsai devizahiteles lakótelep házaira, mint a többi ingatlanára.

Van azonban erre még egy érvük is: elősegíteni, hogy „a korábbiakban kialakult szegregátum felzárkózzon, a szegregátumban élőkkel szembeni (az indokolatlan különbségtételből fakadó) esetleges társadalmi ellenérzések megszűnjenek, és a jövőben ne legyen érdemi különbség az ingatlanokban, illetve a bérlők anyagi terheiben az ingatlanok elhelyezkedése alapján”

Első olvasásra furcsának tűnt, hogy egy 8-9 éve épült, teljesen különböző státuszú, iskolai végzettségű, és nem utolsó sorban etnikailag is heterogén lakosságú lakótelepet milyen alapon nevez szegregátumnak a városvezetés.

A helyiek szerint azok miatt a lakók miatt, akiket maga az önkormányzat segített lakáshoz a telepen az elmúlt másfél évben. A város legszegényebb, legkiszolgáltatottabb, nagyrészt az alsópakonyi városrészen élő lakói közül ugyanis többen szociális alapon is sikeresen igényelhettek megüresedett lakást ezen a helyen az elmúlt másfél évben.

A lakótelepről azonban időközben eltűnt az a szociális segítségnyújtás, amit korábban a Máltai Szeretetszolgálat tevékenysége jelentett. A alsópakonyból áttelepített új lakóknak márpedig szükségük lett volna ilyen segítségre, hogy a bérléssel járó komoly feltételrendszert teljesíteni tudják.

Bár a spontán lakógyűlésre épp a legnehezebb helyzetben lévő lakók nem jöttek el, a megjelentek elmondták: az utóbbi hónapokban több kilakoltatás történt az ócsai lakótelepen: a hathavi bérleti díjnál nagyobb elmaradással rendelkező családokat küldte el az önkormányzat a telepről.

„Eszem ágában sincs végignézni, ahogy még több gyerekes családot az utcára tesznek, nem maradhatunk tétlenek” - magyarázta Ilona, aki a többi lakóval együtt keresi a módját, hogy törvényességi alapon támadják meg az önkormányzat döntését a bérleti díj emeléséről (és az adósságkezelés eltörléséről).

Lakossági bejelentést már tettek az új helyzetet létrehozó önkormányzati rendelettel kapcsolatban a területileg illetékes kormányhivatalnál. A Gyáli Járási Hivatal a napokban tájékoztatta őket, hogy áttette az ügyet a Pest Megyei Kormányhivatalhoz, amely törvényességi felügyeletet gyakorol a megye helyi önkormányzatainak működése felett. De jogsegély reményében jogvédő szervezetek támogatását is aktívan keresik a kétségbeesett helyiek.

Sokuk szerint az is elfogadhatatlan, hogy az önkormányzat úgy szedne be több pénzt a lakótelepi lakások bérléséért, hogy a tulajdonba vétel óta nemhogy nem fejlesztett semmit a telepen, de még többlet-terheket is helyezett a lakókra. A legutóbbi húzás, hogy szénmonoxid-mérő és -riasztó berendezés megvásárlására kötelezték a bérlőket, saját költségükből.

Ami azonban ennél is inkább kiveri a biztosítékot, főleg a régebb óta itt lakóknál, az a tény, hogy a telep fennállása óta eltelt lassan nyolc év alatt szinte alig csökkent a lakópark elszigeteltsége. Autó nélkül továbbra sem megoldható a munkába-iskolába járás, és a lakótelep szélén található egyetlen, drágán árusító kisbolt sem könnyíti meg a helyiek életét.

„A nyolc év alatt még egy kerékpárutat sem kaptak az itt lakók, ami lehetővé tenné, hogy ne a kertek alatt, kóborkutyákkal harcolva kelljen beevickélnünk a kilométerekre lévő városba”

- mondta az egyik lakó, hozzátéve: tudja jól, hogy ez csak részben az önkormányzat felelőssége, „de ha már ők emelik a lakások bérleti díját, legyenek szívesek emelni azok értékét is!”

Ócsa polgármesterét, a várost a Fidesz színeiben 2010 óta vezető Bukodi Károlyt mi is megkerestük, hogy az önkormányzat lépésével kapcsolatban feltegyük kérdéseinket.

• Miért döntöttek úgy a koronavírus-járvány második hulláma kapujában, hogy már rögtön a moratórium lejárta után piaci alapú bérleményekké változtatják a devizahiteles lakótelep ingatlanjait?
• Mi a városvezetés szándéka a jövőben a másfél éve tulajdonába került ingatlanállománnyal?
• Mit terveznek a megemelt bérleti díjakból befolyó többletbevétellel? Terveznek-e esetleg fejleszteni a lakótelep tömegközlekedési, szolgáltatási infrastruktúráját, hogy a megemelt bérleti díjak mellett a lakosság életkörülményei is javulhassanak?

Amint megkeresésünkre válasz érkezik, azt bemutatjuk olvasóinknak.