Orbán Viktor avatja fel csütörtökön a Nemzeti Összetartozás Emlékhelyét

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

Májusban készült el, de a járvány miatt augusztus 20-ra halasztották a Nemzeti Összetartozás Emlékhelyének avatását, ahol - mint a miniszterelnök sajtófőnöke közölte az MTI-vel - Orbán Viktor fog beszédet mondani. 

A száz méter hosszú, négy méter széles, földbe süllyesztett emlékmű ötmilliárd forintból készült el a Parlament közelében, az Alkotmány utcában. A süllyedő rámpa falának két oldalába a történelmi Magyarország összes, több mint 12 ezer településének nevét vésték az 1913-as helységnévtár szerinti változatban. 

A Nemzeti Összetartozás Emlékhelyének tavaly bemutatott látványterveFotó: Steindl Imre Program Zrt.

Emiatt többen, például Szarka László történész, az első önálló, magyar nyelvű szlovákiai egyetem korábbi dékánja is bírálta a koncepciót. Május végi, Új Szóban megjelent cikkében azt írta, a Monarchia összeomlása előtt öt évvel készült helységnévtárat „Bánffy Dezső kezdeményezte, aki a magyar miniszterelnökök sorában egyedüliként vallotta magát büszkén sovinisztának”. 

Ennek megfelelően több ezer település nevét magyarosították anélkül, hogy azokban magyarok laktak volna, így figyelmen kívül hagyva a községek alapítását, történetét. 

„A soknyelvű Magyarország nem magyar nyelvterületeihez kötődő helységnévanyagát az összeomlás előtti tömeges, az érintettek tiltakozását figyelmen kívül hagyó elmagyarosítása nehéz örökség. (...) Mi pedig elfogadtuk az 1913-as egynyelvű örökséget, ahelyett, hogy visszatértünk volna az ezeréves többnyelvűségre épülő történeti névalakokhoz: Bohunic, Dubnic, Klobusic, Kutti, Szvidnik. A százféleképpen magyarított Lehotákat ma is Lehotának hívhatnánk, a mondvacsinált Mogyoródokat Lieszkónak. A mesterséges nevek százai azonban bekerültek az Akadémiai Nagylexikonba, emiatt tévelyegnek úttalan utakon a magyar GPS-t követő turisták. S most ezt vésték kőbe a trianoni emlékműre” - írta Szarka.

Magyar Nemzet cikke szerint az ötlet már 1998-ban felmerült, és Orbán Viktor akkor is támogatta az 1913-as helységnévtár használatát. Arról, hogy ez milyen torzulásokat jelent a települések neveiben, nemrég a VálaszOnline-on is megjelent egy cikk egy névtelen történésztől.