Egyre gyakoribbak lesznek a mindent felemésztő megatüzek, és ezt magunknak köszönhetjük

Rendkívüli hírlevél
Amit azonnal tudni kell

2016 májusában korábban soha nem tapasztalt hevességű erdőtűz pusztított a kanadai Fort McMurray városában. A tűz ereje és terjedésének sebessége nemcsak a helyieket, de a sokat tapasztalt tűzoltókat is meglepte, több mint 2400 épület pusztult el a lángokban, a károk megközelítették a 10 milliárd kanadai dollárt, ezzel ez lett az ország történetének legnagyobb anyagi kárt okozó természeti katasztrófája. 

Ezzel a tűzzel kezdődik a német közmédia nemzetközi csatornájának, a Deutsche Welle-nek az új riportfilmje, melyben erdőtüzekkel foglalkozó szakértők beszélnek arról, hogy a Fort McMurray-féle tűz nem egy egyedi okok miatt véletlenül bekövetkezett ritka esemény volt, hanem egy új trend megérkeztét jelezte: a világ egyre több részén egyre hevesebb és pusztítóbb óriástüzekre kell felkészülnünk. 

A The world on fire című riportfilmben 2016 és 2019 közötti nagyobb tüzeket mutattak be példaként, de idén, a film megjelenésének hetében is soha nem látott tüzek pusztítanak a világban: Kaliforniában a valaha feljegyzett legnagyobb erdőtűz tombol éppen, Argentínában pedig az ország történetének legsúlyosabb környezeti katasztrófájáról beszélnek: 

És az elmúlt években egymást érték a hasonló beszámolók Ausztráliából, Brazíliából, Európa több országából. Ezek a tüzek nemcsak hevesebbek, de sokkal nagyobb területeken is pusztítanak, mint azok, melyekhez az emberiség hozzászokott. Mert mint a filmben is többször elhangzik, az erdőtüzekkel meg lehetett tanulni együtt élni, de ez most egy egészen új jelenség, melyre nem voltunk felkészülve. 

A filmben a magyarul kicsit furán hangzó, bár az elmúlt években érezhetően a magyar cikkben is terjedő megatűz kifejezést használják ezekre a tüzekre, melyek szemben a megszokott erdőtüzekkel, sokkal nagyobb területen jóval tovább égnek és kontrollálhatatlanok. Becslések szerint a világban jelenleg a természeti tüzeknek mindössze 3 százaléka számít megatűznek, de ezek a világszerte felperzselt területek feléért felelősek. 

Tűzoltók Kaliforniában 2020 augusztusábanFotó: JOSH EDELSON/AFP

És miközben azt látni, hogy világszerte egyre több helyen bukkannak fel hasonló méretű tüzek, lassan már arról se lehet beszélni, hogy lennének különbségek az évszakok között: Kaliforniában pár éve például decemberben is óriási tüzek tomboltak. 

A riportfilmben megszólal a francia tűzoltóezredes, Claire Kowalewski, aki jelenleg az EU katasztrófaelhárító egységénél dolgozik Brüsszelben, és ő is arról beszélt, hogy az az utóbbi időszakban észrevehetően intenzívebbek lettek a tüzek Görögországtól Portugálián át Spanyolországig a kontinensen is, és egyre több tűz tör ki télen és kora tavasszal is. 

A tüzek pedig nemcsak az emberéleteket sodorják veszélybe, illetve okoznak komoly környezeti károkat, hanem rendkívül költségesek is: csak az EU-ban évente kétmilliárd euró megy el tűzoltásra, a filmben megszólaló szakértők szerint viszont hiába az egyre drágább és újabb technológiák, annyira megnőtt a tüzek intenzitása, hogy egyre kevésbé hatékony az ellenük folyó harcunk.

Honnan jönnek a megatüzek? 

Az egyre erőteljesebb erdőtüzek okait keresve persze nem lehet megkerülni a klímaváltozást: a világ legtöbb részén egyre szárazabb az időjárás, sok helyen egyenletlenebbé vált a csapadékeloszlás, telente pedig sok helyen gyorsabban olvad el a hó, ami szintén szárazabb növényzethez vezet. Ez utóbbi jelenséget szokás ördögi körnek is nevezni, ugyanis a kutatások alapján úgy fest, hogy az erdőtüzek olyan környezethez vezetnek, ahol aztán gyorsabban olvadhat el a hó, ami aztán megint kedvezhet az erdőtüzeknek. 

Fotó: MARIO TAMA/AFP

De emellett egész biztos sokat számít az is, hogy hogyan viszonyultunk az erdőtüzekhez az elmúlt 100 évben. Az amerikai kontinensen például a riportfilm szerint rendkívül meghatározó volt az 1910-es Nagy Tűz tapasztalata. Ebben az évben az Egyesült Államok nyugati részén hatalmas területen, 12 ezer négyzetkilométeren tombolt egy erdőtűz. 

A Nagy Tüzet megelőző időszakban komoly vita zajlott arról az ország szakemberei között, hogy mit kezdjenek az erdőtüzekkel: az egyik tábor szerint a tüzeket hagyni kell természetesen módon elmúlni, hiszen a tűz része a természetnek, ráadásul rendkívül drága a védekezés ellene, míg a másik tábor azzal érvelt, hogy mindig minden tüzet a lehető leggyorsabban el kell fojtani. Az 1910-es katasztrófa pontot tett ennek a vitának a végére, és innentől az a megközelítés vált meghatározóvá, hogy minden tüzet a lehető leggyorsabban el kell oltani.

Azzal azonban, hogy a kisebb és közepes erdőtüzeket is amennyire csak lehet, felszámolták, alapvetően alakították át az erdők összetételét. Erről beszélt most egy interjúban a kaliforniai erdőtüzek nyomán az állam egyik erdészeti szakértője, Yana Valachovic is. Mint fogalmazott, a tűz rendkívül hatékony eszköz az erdők biodiverzitásának növelésére, illetve a táplálékforrások gazdagítására. A természetes, mondjuk egy villám következtében kitörő tüzek nélkül viszont az erdőkben sokkal több száraz, gyúlékony anyag halmozódik fel, ezért amikor belobban egy erdő, sokkal nagyobb intenzitással tud égni, mint mondjuk egy évszázaddal ezelőtt. 

Fotó: SAEED KHAN/AFP

Valachovic szerint miközben a közvélemény azt gondolta, hogy a tüzek gyors kioltása fontos lépés a biztonságuk érdekében, arra nem szokás gondolni, hogy mit kezdjünk az erdőkben felgyülemlett rengeteg száraz, elhalt anyaggal. Amit táplálhat az is, hogy ezekben az erdőkben sokáig hiányoztak a természetes, kisebb tüzek, és emiatt sokkal több fa nőhetett meg, mint egy tüzekkel gyérített erdőben, a túl sok fa pedig egymás elől is elveheti az eső formájában érkező nedvességet, így végeredményként minden fa szárazabb lesz. Ehhez jön még a klímaváltozás okozta szárazság: a Nature Geosciences című folyóirat 2019-es tanulmánya miatt csak Kaliforniában 150 millió fa száradt ki a közelmúltban, ami rengeteg gyúlékony anyagot jelent, és amivel az állam nem tudott időben mit kezdeni. 

Arra, hogy milyen veszélyei lehetnek az összes tűz azonnali elfojtásának, már 2006-ban figyelmeztetett a Science: az erdőtüzek ugyanis elsősorban a sűrű, gyúlékony aljnövényzetet ritkítják, de ha elmaradnak, akkor folyamatosan nő az éghető anyagmennyiség. És elég lehet egy szikra ahhoz, hogy ez belobbanjon, pusztító tüzet szabadítva el az erdőben. 

A riportfilmben megszólaló szakértők közül többen hangsúlyozták, hogy a megatüzek szaporodása olyan versenyhelyzetet teremtett, melyben egyáltalán nem állunk nyersére. Az egyik lehetséges kiút az lehetne, ha elfogadnánk, hogy a tűz része az erdő ökoszisztémájának, és elkezdenénk ismét építeni erre.

Azért ismét, mert ez olyan tudás, amit az amerikai kontinensen az indiánok évszázadokkal ezelőtt jól ismertek: rendszeresen gyújtottak ellenőrzött tüzeket, hogy ezzel ritkítsák az aljnövényzetet és segítsék új növények kihajtását. Nem véletlen, hogy az NPR cikkében nyilatkozó kaliforniai kormányzati szereplők is arról beszélnek, hogy ideje lenne visszahozni a „jó tüzeket”, ahogy egykor az indiánok tették, mielőtt a fehér telepesek kiszorították őket élőhelyeikről

Ezeket a szándékosan indított és ellenőrzés alatt tartott tüzeket persze már nem mindenhol lehet bevetni: Kaliforniában, ugyanúgy, ahogy a világ számos, erdőkkel borított részén, egyre inkább összemosódnak az emberek lakta részek, illetve az erdők határai: kabinok, kisebb települések lepték el az erdőket, melyek komoly veszélyben lennének egy szándékosan gyújtott tűz esetében. 

Fotó: JOSH EDELSON/AFP

Az elmúlt években megszaporodtak azok a projektek, melyekben szándékosan gyújtanak tüzeket, hogy így védjék hosszabb távon az erdőt. A Guardian tavaly hosszú cikket közölt a kaliforniai próbálkozásokról, ahol indiánokat is bevontak a tűzgyújtásokba, de ezek még mindig nagyon kis szeletét érintik az államban található erdőknek, és az idei gigantikus tűz példáján látni, hogy nem is értek egyelőre túl sokat. 

Az ősi tudás mellett persze nagy hangsúly jut a modern technológiára is: a filmben számos szakértő felbukkan, kik mind a tűz természetének titkait kutatják. Mert hiába használja az emberiség a tüzet a kezdetektől fogva, sok minden még mind a mai napig rejtélyes számunkra. És vannak ugyan újfajta eszközeink is a tüzek kezelésére (ezekre is látni példákat a filmben), de ezeket az eszközöket sokkal gyorsabban és hatékonyabban kéne bevetnünk, mert nincs sok időnk. 

Ebben ugyanis minden, a filmben megszólaló szakértő egyetértett: a jelek szerint az emberiség okozta klímaváltozás következtében a súlyos, pusztító tüzek egyre gyakoribbakká válhatnak a bolygó szinte minden részén, és egyelőre nem állunk erre a helyzetre. Az egyik teendő az lehet, ha megtanulunk újra együtt élni a tüzekkel, ahogy azt évezredeken át tettük. 

A Deutsche Welle kétrészes filmjét angolul a Youtube-on lehet megnézni: