Törvénytelen állapotot okozott az óvodapedagógusok hiánya, de aztán megoldották: rendeletet hoztak, hogy ne kelljen annyi

• Ma Magyarországon nagyjából ezer óvodapedagógus hiányzik az oktatásból – állítják szakmai szervezetek.
• A hiány miatt az utóbbi években megsokasodtak az olyan csoportok, ahol az előírt kettő helyett csak egy óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel, délutánonként pedig középfokú végzettségű pedagógiai asszisztensek felügyelnek rájuk.
• A kormány egy rendelettel inkább legalizálta a törvénytelen állapotot, mint hogy kezdjen valamit a pedagógushiánnyal.
• Pedig vannak gyerekek, akiknek szükségük lenne egyéni fejlesztésre, amit két óvodapedagógussal a délutáni órákban kaphatnának.

Évek óta egyre súlyosbodó pedagógushiánnyal küzdenek a hazai óvodák. A csoportonként előírt két óvodapedagógus helyett sok csoporttal már csak egy szakember dolgozik. A gyerekekkel délután foglalkozó, középfokú végzettségű pedagógiai asszisztensek ugyan kiválóan tudnak vigyázni rájuk, de fejlesztő munkát nem végeznek.

A témáról egy évvel ezelőtt még az Abcúgra írtam hosszabb cikket, olyan óvónőkkel beszéltem, akik kénytelenek ilyen körülmények között dolgozni. Egyikük, egy Budapest 14. kerületi intézmény dolgozója azt mesélte, hogy a munkahelyén a hétből három csoport működött csak egy óvónővel, a betöltetlen pozíciókra pedig több mint két éve nem tudtak felvenni óvodapedagógust.

Így ahelyett, hogy váltott műszakban lenne egyszer délelőtt, máskor délután a gyerekekkel, Réka folyton reggeltől az ebéd utáni elalvásig dolgozik, délután pedig csak a pedagógiai asszisztens van a csoporttal. Pedig ez lehetne, és korábban ez is volt az az időszak, amikor a fejlődésben a többiekhez képest lemaradt gyerekeket egyénileg, elsősorban játék közben tudták fejleszteni a pedagógusok.

De Réka beszélt egy másik nehézségről is. Óvónőpár híján mindig neki kell megterveznie a foglalkozásokat, megtartania a szülői értekezleteket, fogadóórákat, ráadásul dokumentálni a gyerekek fejlődését a róluk vezetett egyéni fejlődést követő lapokon. „Azért egy 25 fős csoportban nem mindegy, hogy mindezeket egyedül, vagy ketten kell megcsinálni” – mondta.

Réka szerint mindezekben egyáltalán nem tudnak segíteni a pedagógiai asszisztensek. Az ő képesítésük arra hatalmazza fel őket, hogy az óvónőnek segítsenek a foglalkozások, órák lebonyolításánál, felügyeljenek a gyerekekre, a hátrányos helyzetű gyerekekre és családjaikra különösen. „Ezek elengedhetetlenül fontos feladatok, de az óvodapedagógus munkáját az asszisztensek nem tudják helyettesíteni” – magyarázta az óvónő.

Az óvodákban zajló munkát évente ellenőrzi az Oktatási Hivatal, de a kialakult munkaerő-hiányos helyzettel ők sem tudtak mit kezdeni: szemet hunytak a lényegében törvénytelen, az óvodai oktatás-nevelés törvényben meghatározott alapfeltételeit nem teljesítő állapot fölött.

Eddig. Szeptember 1-jén ugyanis a kormány egy egyszerű kormányrendelettel legalizálta az egypedagógusos állapotot.

„Ha az óvoda reggel 8.00 óra előtt vagy a délutáni időszakban nem fejlesztő, iskola-előkészítő vagy más, kifejezetten nevelési jellegű foglalkozást szervez, ezen időszakokban a gyermekek felügyeletét nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy is elláthatja” - áll a 417/2020-as, a Magyar Közlöny 196. számában megjelent rendelet szövegében.

Tehát az új szabály szerint a fejlesztő, iskola-előkészítő foglalkozásokon kívül, azaz az óvodák munkarendje alapján leginkább a kora reggeli és a délutáni, alvás utáni órákban elég, ha pedagógiai asszisztens (nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy) felügyel a gyerekekre.

Ettől tartottak

„Nagy félelmünk igazolódott be most” – mondta a 444-nek a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) óvodai szekciójának egyik vezetője, aki azonban nem szerette volna, ha nevét a szélesebb nyilvánosság is megismeri. A gyakorló óvodapedagógus „nagyon elkeseredve és felháborodva” fogadta a jogszabályi változás hírét, ami szerinte „a családok, gyerekek érdekeit is teljesen figyelmen kívül hagyja”.

Tiltakozik a lépés ellen a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület is. Elnökük, Fábián Katalin az egyesület Facebook-oldalán közzétett nyílt levelében értékelte a kormány döntését:

„Azon túl, hogy ezek a módosítások szakmai szempontból teljes visszalépést jelentenek az óvodai nevelés eddigi gyakorlatában, az említett rendeletek lenullázzák azt a több évtizedes gyakorlatot, hogy a nevelés teljes időtartamában óvodapedagógus foglalkozhat a gyermekekkel. Az EMMI által jegyzett rendeletmódosítás lehetővé teszi, legalizálja azt a kényszerű gyakorlatot, miszerint a szorító óvodapedagógus-hiányt szakképzetlen munkaerővel próbálják pótolni az intézmények.”

Az „évtizedes gyakorlatot”, amire Fábián utal, eddig az EMMI 20/2012. számú rendelete formalizálta. Ennek 12. paragrafusában szerepelt, hogy az óvodák „teljes nyitva tartási ideje alatt a gyermekekkel minden csoportban óvodapedagógus foglalkozik, óvodapedagógusonként és csoportonként összesen napi két óra átfedési idővel”.

Az egypedagógusos felállást legalizáló rendelet után a kormány rögtön módosította ezt a rendeletet is, kikerült belőle az imént idézett előírás.

A 444-nek nyilatkozó PDSZ-es óvodapedagógus szerint hosszabb távon fennáll a veszélye, hogy költségcsökkentés címén azokon a helyeken, ahol a két óvodapedagógus még biztosított, egyszerűen megválnak az egyiküktől. Mivel a törvény már nem írja elő, ha megüresedik a poszt, nem keresnek második pedagógust a csoporthoz.

A MOE elnökének véleménye szerint azonban az is kérdéses, hogy hogy a törvény által előírt, 3 csoportonként alkalmazható pedagógiai asszisztensek száma képes lesz-e pótolni a rendszerből hiányzó körülbelül ezer óvodapedagógust. Az 1-2 csoportos óvodák ráadásul törvényesen nem is jogosultak pedagógiai asszisztenst alkalmazni, hívta fel a figyelmet egy megmaradt jogszabályi anomáliára.

Inkább az okok megszüntetésén dolgoznának

Gyakorló óvónő és érdekképviselő interjúalanyunk elmondta, hogy a helyzet legalizálása helyett szerinte inkább azokat az okokat kellene nagyon gyorsan megszüntetni, amik az elmúlt három-öt évben kicsúcsosodó óvodapedagógus-hiányt okozzák.

Az egyik ok a kezdő óvodapedagógusok alulfizetettsége. A pedagógus-életpályamodell sajátosságai miatt ugyanis egy kezdő óvodapedagógus fizetésénél még a régebb óta pályán lévő dadusok fizetése is magasabb. Ezért. ahogyan azt a tanárszakmában is látni, sok felsőoktatásból frissen kikerülő óvodapedagógus meg sem próbál elhelyezkedni a szakmában.

Az egypedagógusos csoportoknál ráadásul az alacsony bérek mellett olyan mértékben megnőnek az óvónők adminisztrációs terhei, hogy a tényleges szakmai munka rovására mehet. Szakmabeliek szerint ezeken a terheken is könnyíteni kéne.

Azzal is lehetne némileg emelni az óvodapedagógusok számát, ha a törvény lehetővé tenné harmad- és negyedéves óvodapedagógus hallgatók foglalkozását, vagy támogatná a pedagógiai asszisztens végzettségű kollégák munka melletti továbbképzését óvodapedagógussá.

Arra azonban egyelőre semmi nem utal, hogy az oktatási kormányzat ilyesmire készülne. A kormány egyáltalán azt sem hajlandó elismerni, hogy Magyarországon probléma a pedagógushiány.

„Rendszerszintű pedagógushiány nincs”, csak a pedagógusoknak van túl sok olyan feladatuk, amit nem nekik kellene elvégezni – szögezi le a kormány új, 2030-ig tervező köznevelési stratégiája is, amiben ki is jelentik, több, „a tanárok munkáját támogató szakember, segítő” alkalmazása a jövő a közoktatásban. Ebbe a trendbe illeszkedik a pedagógiai asszisztensek szerepének erősítése is az óvodai nevelésben.