Joe Biden fordult előnyből az amerikai elnökválasztási kampány hajrájában

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

Hogy repül az idő, már nyolc hét sincs az amerikai elnökválasztásig! Ez pedig jelentős mérföldkő, mostantól kezd értelme lenni a közvélemény-kutatásoknak. Egyrészt a céldátum közelsége miatt, másrészt meg azért, mert a választásokat eldönteni képes államokban most pörög fel igazán az ipar. Floridában például a demokraták jelölőgyűlése óta eltelt három hétben már 12 különböző felmérés is készült. Egy felmérés nem felmérés, 12 különböző adatsorból viszont már elég jó képet kaphatunk a verseny állásáról. (Ezen a ponton újra megjegyezném, hogy a népszerű tévhittel szemben 2016-ban a közvélemény-kutatások korántsem voltak pontatlanok, például kis híján telibe trafálták, hogy Clinton országosan mennyivel kap majd több szavazatot Trumpnál. A tényleges eredmény és a kutatások között végül kevesebb, mint egy százalék volt az eltérés.)

Joe Biden, a demokraták elnökjelöltje maszkban, távolságot tartva kampányol.Fotó: CHIP SOMODEVILLA/AFP

Most már azért is érdemes figyelni a kutatásokra, mert immár a republikánusok jelölőgyűlése óta is eltelt bő két hét, vagyis azok hatása már kisimítódott, nem torzítja annyira az eredményeiket. Ezért az adatok különösen lelkesítően hathatnak Biden táborára, mert a jelen állás szerint a demokrata elnökjelölt népszerűsége stabilnak bizonyult, Trumpnak nem sikerült szorosabbá tenni a versenyt az elmúlt hetekben. Persze ez is csak mérsékelten ad okot a derűlátásra, az amerikai választási rendszer sajátosságai miatt, hogy a választás valójában nem mind az ötven állam, hanem tucatnyi ún. csatatérállam választóin múlik, mely államok demográfiai alapon javarészt inkább Trumpnak kedveznek, minden tizedszázaléknyi előnynek sokszoros jelentősége van. Nate Silver, az elmúlt három választáson legjobban teljesítő modelleket készítő 538 alapító adatguruja nemrég egy tweetben osztotta meg, hogy milyen esélyei vannak Bidennek a győzelemre akkor, ha országosan csak legfeljebb 1, legfeljebb 2, vagy legfeljebb 3 százalékkal (magyarán egy-hárommillióval több szavazattal) szerez többet Trumpnál. Tömören, nem jók.

Még ha 2-3 százalékkal több szavazatot is szerezne országosan, az elektori rendszer sajátosságai miatt is csupán 46 százalék esélye volna a győzelemre. Ha három százaléknál több szavazatot kapna országosan, ez az esély már 74 százalékra nő, de még 4-5 százalék közti előnye esetén is csak 89 százalék. Vagyis Trumpnak még akkor is tíz az egyhez az esélye a győzelemre. Pedig ez azt jelentené, hogy Bidenre alsó hangon is négy-öt millióval több amerikai szavazott.

Ezért is van, hogy az 538 idei, a 2016-osnál is sokkal konzervatívabb modellje szerint pillanatnyilag csak 74 százaléknyi esélyt adnak Biden végső győzelmére. Ez ugyan soknak tűnhet, de valójában azt jelenti, hogy a jelen állás alapján készült négy szimulációból egyben Trump nyer.

Biden jelenleg mégis bizakodóbb lehet, és nem csupán azért, mert pillanatnyilag háromszor akkora esélye van a győzelemre, mint Trumpnak. Ennél sokkal lényegibb, hogy a jelölőgyűléseket megelőző felmérésekhez képest lényegében csak egy csatatérállamban, Floridában alakultak számára kedvezőtlenül a dolgok, ott augusztus közepi, a felmérések átlagában 5,3 százalékpontos előnye 2,8 százalékpontra olvadt. Minden más fontos csatatérállamban tartja magát, vesztésre csak Ohióban, illetve csak az újonnan csatatérré vált Georgiában és Texasban áll.

De például Pennsylvaniában, Michiganben és Wisconsinban, abban a három államban, amelyekben Trump végül összesen nyolcvanezer szavazattal legyőzte Clintont és megszerezte az elnökséget, a jelen állás szerint Biden 5,0, 7,4, illetve 7,0 százalékkal vezet, bár Pennsylvaniában és Michiganben csökkent valamennyit az előnye. Közben a hagyományosan republikánus Arizonában már 5 százalékra növelte az előnyét, a Kalifornia után a második legtöbb elektort adó Texasban pedig a felmérések átlagában Trump előnye már statisztikailag értelmezhetetlen 0,9 százalékpontra csökkent.

A számok sok érdekességet takarnak. Wisconsin és Pennsylvania, bár térben nincsenek közel egymáshoz, demográfiailag nagyon hasonló államok, ezért általában azonos irányú folyamatok szoktak zajlani bennük a közvéleményben. Most mégis másként reagáltak az ottani választók: míg Pennsylvaniában az elmúlt három hétben 1,4 ponttal csökkent az előnye, Wisconsinban minimálisan, 0,2 ponttal növekedett. Ugyanígy meglepő lehet, hogy a három jelentős spanyolajkú népességű állam közül Arizonában és Texasban 1 százalékpontnál is többet nőtt Biden népszerűsége az elmúlt hetekben, Floridában már-már statisztikailag is releváns mértékben, 2,6 százalékponttal esett.

Donald Trump távozóban a Fehér Ház diplomataszalonjából.Fotó: POOL/AFP

Ez azért meglepő, mert a spanyolajkúakat hagyományosan a demokraták táborához sorolják, vagyis Arizona és Texas eltolódását magyarázza a spanyolajkú választóközönség erősödése. Azt, hogy Florida miért mozog mégis ellentétes irányba, az magyarázhatja, hogy míg Arizonában és Texasban a spanyolajkúak javarészt mexikóiak, Floridában a spanyolajkú népességen belül a kubaiak vannak többségben. Márpedig ők egy kommunista országból menekülvén alapvetően konzervatívabbak, hagyományosan inkább a republikánusok támogatói. Ezt több felmérés is megerősítette. Egy felmérés szerint Florida egészében a kubaiak körében Trump előnye 18 pont, a többi latino választó körében Biden 17 ponttal vezet. Egy Miami-Dade megyére koncentráló kutatás szerint pedig a megye népes kubai diaszpórája 68:30 arányban Trumpot támogatja.

Persze lehet, hogy mindebből csak annyi következik, hogy immár nem az évezred elnökválasztásain egyre jobbrább tolódó Floridán át vezet az út a Fehér Házba, az állam a térkép átrajzolódásával elveszíti csatatér jellegét.

Amikor az ország járványellenes intézkedésekre vár, a kormány saját hatalmának bebetonozását tartja a legfontosabbnak. Ezermilliárdos közvagyon ellopásának legalizálása, ideológiai hadviselés a szexuális kisebbségekkel szemben, a választási törvény sokadik megváltoztatása, az ellenzéki együttműködést megakadályozandó... és lesz itt még ötlet. Tavasszal a rendkívüli intézkedések bevezetésének napján megszállták az Indexet. Most mi következik? Addig támogasd a szabad sajtót, amíg lehet! Lépj be a Körbe, vagy támogasd bármekkora összeggel a 444 szerkesztőségét!