Fellángolt az erőszak Paraguayban az állami biztonsági erők és a kommunista gerillamozgalom, a Paraguayi Népi Hadsereg (EPP) tagjai között, írja a Guardian. At egykori alelnök, Óscar Denis elrablása pár nappal azután történt, hogy a hadsereg egyelőre tisztázatlan körülmények között meggyilkolt két 11 éves lányt egy EPP tagjai ellen indított akcióban.
Denis 2012 és 2013 között volt a dél-amerikai ország alelnöke, és mint kiderült, szeptember 9-én rabolták el ranchjáról egy beosztottjával együtt. Denis hátrahagyott autójában talált üzenet utalt arra, hogy az emberrablás mögött az EPP áll. A paraguayi állam által bűnszervezetként számon tartott EPP-nek a becslések szerint pár tucatnyi tagja lehet, és 2008-as megalakulásuk óta a hatóságok szerint számos emberrablás mellett több mint 60 gyilkosság is köthető hozzájuk.
Az EPP korábban azt közölte, hogy ki fogják végezni Denist, ha csak a hatóságok nem engedik szabadon két bebörtönzött vezetőjüket, illetve azt is követelték az egykori alelnök családjától, hogy a családi vagyonból kétmillió dollárt fordítsanak a szegény falusi közösségek élelmezésére.
A belügyminiszter, Euclides Acevedo már közölte, hogy nem fognak fogolycserékről tárgyalni, ez ugyanis háború, nem pedig egy sportesemény. Denis családja mindenesetre elkezdte az élelmiszerek kiosztását, és közben letelt a határidő, amit az EPP elvileg kiszabott a foglyok szabadon engedésére, de egyelőre nem jelentkezett a mozgalom.
A hatóságok szerint az emberrablás bosszú lehetett a gerillák részéről, miután a katonaság különleges alakulata egy rajtaütés során szeptember 2-án megölt két 11 éves lányt. Ugyan a bevetést az államfő is sikeresnek ítélte meg, jogvédő szervezetek hangsúlyozták, hogy bár elítélik az EPP tevékenységét, de az állam nem teljesítette kötelességét, amikor nem vigyázott a lányokra. Egy helyi jogvédő szervezet szerint évek óta lehet tudni, hogy az EPP gyerekeket is kiképez, és nem értik, hogy a katonaság miért nem tudott erre figyelemmel lenni az akció megtervezése és végrehajtása közben.
A felháborodást nem mérsékelte az sem, ahogy a hatóságok kezelték a lányok halálát: az első jelentés szerint például még azt közölték, hogy 15 és 17 évesek lehettek, majd gyorsan el is temették őket jelöletlen sírokba a koronavírus miatt bevezetett intézkedésekre hivatkozva. Magáról a rajtaütésről a hatóságok szerint nem készült videófelvétel, így visszanézni sem lehet, hogy mi történt.
A rajtaütés után kiderült, hogy a lányok argentin állampolgárok voltak, az EPP egyik vezetőjének hozzátartozói, ezért a katonaság kénytelen volt kihantolni a holttesteket. Ezután már az argentin kormány, illetve az ENSZ is teljes körű vizsgálatot sürgetett.
Az akciót végrehajtó különleges alakulatot 2013-ban hozták létre, és azóta számos alkalommal érte az a kritika, hogy az emberi jogokat semmibe véve, indok nélkül tartóztatnak le és kínoznak meg embereket a vidéki közösségek körében, hivatalosan az EPP és bűnszervezetek elleni fellépés részeként.