Dokumentumok bizonyítják, hogy Orbán apjának cégétől vették a köveket az ultradrágán épülő M4-eshez

Reggel 4 hírlevél
Amit tudni kell, minden reggel.

Évek óta akadozik az állam egyik legdrágább útépítési projektje, a Budapestet a Nagyvárad melletti Nagykereki határátkelővel összekötő M4-es építése. A beruházás kirívó költségeire korábban az Európai Unió is felfigyelt, a magyar kormány azonban kiállt az építkezés mellett – egészen addig, amíg Orbán Viktor miniszterelnök össze nem veszett addigi szövetségével, Simicska Lajossal.

2015 tavaszán le is állították az építkezés egy szakaszát, amelyen addig Simicska akkori cége, a Közgép is dolgozott. Lázár János, a Miniszterelnökség akkori vezetője szerint „varázslatosak” voltak a leállított építkezés költségei, „egy kilométer a sík Alföldön 4 milliárd forintba kerül”. Lázár azt is előre vetítette, hogy az építkezés leállítása alkalmas lesz arra, hogy „minden számlát egyesével visszaellenőrizzenek”.

Bár a magyar kormány azóta nem tette közzé az ellenőrzések eredményeit, a Direkt36 megszerezte a projekt részletes dokumentációját. Ebből kiderül, hogy a költséges állami projektben Orbán édesapjának cége is részt vett: a Dolomit Kft. gánti bányájából szállítottak zúzott követ az útépítéshez. Többek közt gánti kőből készült az M4-es aszfaltkeveréke, az út padkája és a leállósáv is.

Bár Orbán Viktor első miniszterelnöki ciklusa idején még kifejezetten kérte az édesapját, hogy ne vegyen részt állami beruházásokban, cikksorozatunkban feltártuk, hogy az elmúlt években látványosan növekvő Orbán-cégek teljesítményéhez számos állami munka járult hozzá.

Fontos neked a független tényfeltáró újságírás? Támogasd a Direkt36-ot!

A Dolomit Kft.-től és az M4-es építésében részt vevő fővállalkozóktól is megkérdeztük, hogy pontosan mennyi építőanyagot, és mennyi pénzért szállított a gánti bányacég a projekthez, de nem válaszoltak a kérdéseinkre. A miniszterelnök sem reagált édesapja cégének állami munkáival kapcsolatos kérdéseinkre.

Az Orbán család cégei általában építőanyagok beszállítóiként vesznek részt állami projektekben, ezekről pedig nem érhetők el nyilvános információk. A Direkt36 ezért közérdekű adatpert indított 6 nagy állami út- és vasútépítés részletes adataiért, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet és Dr. Szegedi Zsolt ügyvéd segítségével. Három év pereskedés után 28 kartondoboznyi, több mint százezer oldalnyi dokumentumot szereztünk meg – ezek közt találtunk rá arra is, hogy Orbán Viktor családjának cége részt vett az M4-es építésében.

Az Orbán-Simicska konfliktus után feltűnt, hogy drága az út

Az M4-est eredetileg autópályának tervezték, hogy kiváltsa a magyar úthálózat egyik legforgalmasabb és egyben legbalesetveszélyesebb szakaszát, a mai 4-es (Budapest–Szolnok–Püspökladány) és a román határra vezető 42-es utat (Püspökladány–Berettyóújfalu–Ártánd).

Az M4-es fővárosi szakasza már 2009-ben elkészült, de a beruházás nagy része már az Orbán-kormány idején zajlott. A tervezettnél azonban lassabban és drágábban haladt az építkezés, és nem is mindenhol autópálya épült meg: a tervezett több mint 200 kilométerből egyelőre csak kevesebb mint 100 kilométernyi utat adtak át, ezek nagy részén pedig autópálya helyett csak négysávos gyorsforgalmi utat építettek.

A projekt Abony és Fegyvernek közötti 28 kilométeres szakaszára 2013-ban írták ki a közbeszerzést, amikor a miniszterelnök és régi barátja, a korábban a Fidesz gazdasági igazgatói posztját is betöltő Simicska Lajos még szoros szövetségesek voltak. A több mint 110 milliárd forintból épülő szakaszon nagy nemzetközi építőcégek mellett Simicska akkori cégének, a Közgépnek is értékes megrendelés jutott.

A magyar kormány európai uniós forrásból szerette volna finanszírozni ennek a szakasznak az építését, azonban az Európai Bizottság több ponton is kritizálta a projektet – többek közt annak a kirívóan magas ára miatt. A kormány erre válaszul 2014-ben inkább visszavonta a pályázatát, de tovább védte a fejlesztést. Röviddel az Orbán-Simicska háború után azonban hirtelen megváltozott a kormány álláspontja: a beruházást kartellgyanúra hivatkozva leállították, majd ezzel együtt a Közgép addig töretlenül zajló közbeszerzési nyeréssorozata is véget ért.

Ahogy azt korábban feltártuk, az Orbán család vállalkozásai épp a Simicskával kirobbant konfliktus után indultak látványos fellendülésnek, amiben szerepet játszottak a szaporodó állami megrendelések is. Simicska feladata volt ugyanis, hogy kordában tartsa a miniszterelnök családjának érdekeltségeit, nehogy politikai támadási felületet jelentsen az, ha túl sok állami megrendeléshez jutnak.

Simicska és Orbán összekülönbözése után ez a korlátozás megszűnt, és – mint a kiperelt dokumentumokból kiderül – a családi cég részese maradt az M4-es építésének azután is, hogy a kormány drágállni kezdte a projektet. Az egyik dokumentum szerint az Orbán Győző többségi tulajdonában álló gánti bányacégtől, a Dolomit Kőbányászati Kft.-től rendeltek építőanyagokat az Abony-Fegyvernek szakaszhoz, majd miután itt leállították a munkát, az M4-es más szakaszain kezdett dolgozni a cég.

A kiváló gánti kő

Az Orbán cég építőanyagait szállították az Üllő–Albertirsa, és az Albertirsa–Cegléd közötti szakaszra (az előbbit 52,1 milliárd forintból az Euroaszfalt és a Duna Aszfalt konzorciuma, az utóbbit pedig 20,5 milliárd forintból a Colas csoport építette).

Ezeknek az építkezéseknek a 2017-2018 közötti dokumentációjában több tucat olyan iratot találtunk, amelyen a Dolomit Kft. neve szerepel: többek közt az építkezéshez felhasznált anyagokat bemutató iratokon, a cég saját termékeiről kiadott teljesítménynyilatkozatain és különböző vizsgálati jegyzőkönyveken.

Egy 2018-as dokumentum azt is részletezi, hogy a gánti Dolomit Kft.-től származó zúzottkövet az Üllő–Albertirsa közti szakaszon útpadka és a burkolatlan leállósáv építéshez, valamint az út alaprétegéhez tervezik felhasználni. A kőanyag vizsgálata során pedig arra jutottak, hogy a Dolomit Kft.-től származó zúzottkő „kiváló, jól tömöríthető és fagyálló” anyagnak minősíthető.

Korábban több építőipari forrás is azt mondta a Direkt36-nak, hogy a Dolomit Kft. által szállított termékek jó minőségűek, azonban a konkurencia termékeinél akár harminc százalékkal drágábbak is. A projektek irataiból az nem derül ki, hogy pontosan mennyi építőanyagot szállított a Dolomit Kft. az M4-es építéséhez, és ezért mennyi pénzt kapott.

Egy korábbi, 2014. novemberi keltezésű irat arra utal, hogy Orbán édesapjának cége már a később leállított, Abony-Fegyvernek szakaszhoz is szállított követ. Ekkor ugyanis a szakaszon dolgozó egyik fővállalkozó, a Colas Hungária Zrt. kérésére egy vasúti fuvarozással foglalkozó cég adott árajánlatot zúzott kő szállítására az épülő M4-es közelébe.

A cég a Bicske–Szolnok útvonalra tonnánként 1200 forintos szállítási díjat ajánlott, és tonnánként további 1200 forintba került az, hogy a köveket Gántról Bicskéről szállítsák és a kocsikba rakodják. Bár a dokumentum nem nevesíti a Dolomit Kft.-t, megjegyzi, hogy a Gánt–Bicske szakaszra vonatkozó díjat a „Dolomit bánya számlázza” ki.

Mivel Gánton más dolomitbánya nem üzemel, valószínűsíthető, hogy az Orbán család bányájából terveztek zúzott követ szállítani a több mint 170 kilométerre lévő építkezéshez. Ekkora távolság soknak tűnhet, de nem mindenképpen kirívó, mondta egy építőipari forrás a Direkt36-nak, aki több nagy állami útépítés részleteit ismeri. „Az építkezésekhez általában megpróbálnak minél közelebbről hozni építőanyagot, de nincs mindig a közelben megfelelő kapacitással rendelkező bánya. Az Alföldön például nincs” – mondta. 

Hogy a Colas elfogadta-e az árajánlatot, és végül mennyi követ szállítottak a Dolomit Kft.-től, arról nem találhatók információk projekt iratai között, és az érintett cégek sem válaszoltak az erre vonatkozó kérdéseinkre. 

Milliárdokat hoz a bánya az Orbán családnak

Az elmúlt években a Direkt36 számos bizonyítékot talált arra, hogy Orbán Viktor családjának cégei állami munkákból jutnak közpénzhez, több esetben Mészáros Lőrinc cégein keresztül.

A Dolomit Kft. a piac egyik legjobban teljesítő vállalkozása lett, és 2018-ra már lényegében a teljes konkurenciát lekörözte nyereségességben: a piacvezető bányacégek közül a Dolomit Kft. érte el a legmagasabb árbevételarányos nyereségrátát (41,3%), amely tavaly még tovább emelkedett, közel 45 százalékra.

Kíváncsi vagy a tényfeltáró munka hátterére? Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez!

Ez az arány mutatja meg, hogy a céghez befolyó pénzből mennyi marad a tulajdonosoknál, vagyis, hogy mekkora árréssel dolgoznak. Legutóbb, 2019-ben 1,8 milliárd forintos nyereséggel zárt Orbán édesapjának bányacége, ezt pedig a tulajdonosok mind ki is vették osztalékként a vállalkozásból.

A cégadatokhoz az Opten szolgáltatásait használtuk. A dokumentumok feldolgozásában Sáling Gergő és Matyasovszki Fanni segített.