Az operatív törzs szerint 4-5 hét múlva emelkedhet az áldozatok száma

Járvány hírlevél
A koronavírus és a küzdelem ellene. A helyzet itthon és a világban.

Pénteken is online sajtótájékoztatót tartott az operatív törzs, amin ismét kevés érdemi információ hangzott el az aktuális járványhelyzettel kapcsolatban. Müller Cecília országos tisztifőorvos kitért arra, hogy az elmúlt 24 órában kilenc ember halt meg a vírus következtében Magyarországon, többen szív-és érrendszeri betegségekkel, illetve daganatos betegséggel küzdöttek, de a tisztifőorvos azt már nem említette, hogy a hivatalos tájékoztató oldal szerint volt két olyan áldozat is, akiknél nem találtak semmilyen krónikus alapbetegséget

Müller beszélt arról is, hogy országosan 29 intézményt jelöltek ki, melyekbe a középsúlyos, illetve súlyos tüneteket mutató fertőzötteket fogadják majd (az intézmények közül 10 van Budapesten), és a tervek szerint ezek az intézmények sorjában, egymást követően lépnek majd be az ellátásba, azután, hogy egy már bevont kórház eléri a 80 százalékos telitettséget. A tisztifőorvos megemlítette azt is, hogy ezzel kapcsolatban megkezdődtek az átvezénylések is, de erről több részlet nem derült ki. 

A tesztekkel kapcsolatban Müller elmondta, hogy fokozatosan nő az elvégzett tesztelések száma, és hogy Magyarország kezdettől fogva a WHO ajánlásait követi. Ez abban a formában amúgy biztos nem valósul meg, hogy a WHO ajánlása szerint akkor megfelelő a tesztelési stratégia, ha az elvégzett tesztek kevesebb, mint öt százaléka pozitív. Magyarországon már a 11. napja nem teljesül ez a WHO-ajánlás, hogy miért nem tesztelünk többet, arról napok óta hiába kérdezzük az operatív törzset. 

Pénteken is csak kevés újságírói kérdést olvastak be a tájékoztató során: az RTL Klub kérdezett rá az ITM egyik előrejelzésére, mely szerint október elején ugorhat meg a halálozások száma. Müller Cecília ezzel kapcsolatban elmondta, hogy valóban, vannak olyan modellek, mely szerint 4-5 hét múlva emelkedhet az áldozatok száma, és épp ezért most még nagyobb mindannyiunk felelőssége, hogy a vírust ne adjuk át az idősebb vagy más okból veszélyeztetett embereknek. 

Az aktuális járványhelyzettel kapcsolatban több érdemi állítás nem hangzott el pénteken sem, mi ezeket a kérdéseket tettük fel ismét, és ezekre a kérdésekre nem kaptunk ismételten választ: 

  • Igaz-e, hogy ismét életbe lépett az egészségügyi dolgozók külföldi utazásának korlátozása? Ha igen, kiket érint ez pontosan, és mik a szabályozás részletei? 
  • A szociális intézmények öt napon belül elvégzett két negatív eredményt adó PCR-teszthez kötik azt, hogy visszafogadjanak kórházban ápolt gondozottat. A tesztkapacitások leterheltsége miatt azonban most gyakran 3-4 napot is várni kell a tesztek eredményére, ezért sok gondozott végül a kórházban reked, ahol nagyobb a kockázata annak, hogy megfertőződjenek. Tervezik-e a tesztkapacitás növelését, vagy olyan antigén gyorstesztek használatát, amelyek akár 20 percen belül is eredményt adnak, és amilyeneket például Bajorországban már használnak az egészségügyi ellátásban?
  • Cukorbeteg olvasónk kérdezi, hogy érvényben maradt-e a tavaszi szabályozás, vagyis továbbra sem kell személyesen meghosszabbítani a recepteket az inzulinra és a tesztcsíkokra?
  • Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint akkor megfelelő a tesztelési stratégia, akkor van kontroll alatt a járvány egy országban, ha az elvégzett tesztek kevesebb, mint öt százaléka pozitív. Magyarországon már a 11. napja nem teljesül ez a WHO-ajánlás. Miért nem tesztelünk többet?
  • Ha kiemelten fontos, hogy az iskolák működjenek, akkor miért nem kapnak elsőbbséget a gyanús tünetekkel a háziorvosuknál bejelentkező pedagógusok a tesztek levételénél és a minták kivizsgálásánál? Miért tart esetenként a teszteredmények levétele, illetve azok kiértékelése is több, mint egy hétig?
  • Hány intenzív terápiás szakápoló van az országban? Ők összesen hány lélegeztetőgépet tudnak egyidejűleg működtetni? 

Talán majd legközelebb.