Nem biztos, hogy a leggyorsabban elkészülő koronavírus-vakcina lesz a legjobb

Járvány hírlevél
A koronavírus és a küzdelem ellene. A helyzet itthon és a világban.

Nem kizárt, hogy az olyan gyógyszeróriások, mint a Sanofi vagy a Merck annak ellenére lesznek a vakcinagyártó-verseny nyertesei, hogy viszonylag későn szálltak be a küzdelembe. A szakértők szerint ugyanis akkora tapasztalatuk van már az oltások fejlesztésében, tesztelésében és gyártásában, hogy hónapokon belül ledolgozhatják a hátrányt, melyet késlekedésük okozott. Arról, hogy hogy állnak a nagy gyártók a versenyben, a Statnews készített összeállítást.

Óriási a verseny

A cambridge-i székhelyű amerikai Moderna vakcinája még nem kapott szabad utat, de már nagy mennyiségben elkezdték gyártani. Úgy becsülik, évente 500 millió és 1 milliárd adagot lesznek képesek előállítani belőle. Ez akkora mennyiség, ami egy sokkal tapasztaltabb gyártó számára is ijesztő lehet.

Saad Omer vakcinológus, a Yale Institute for Global Health igazgatója azonban úgy véli, lehet, hogy a legtöbb ember inkább olyan céget választana, amelyik nagyon szigorú szabályokat követ, és komoly rutinja van. 

Most úgy tűnik, annak az oltásnak a hatékonyságáról lesznek majd elsőként adatok, melyet a Pfizer a német BioNTech-kel együttműködve állított elő. A Moderna most a második befutónak tűnhet a versenyben, őket követi az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca, illetve a Johnson & Johnson, ami ezen a héten kezdte meg a tesztelés harmadik fázisát. A Novavax ebben még csak a második fázisnál tart.

A Sanofi és a Merck még ezután az ötös után kullog. Csakhogy nem biztos, hogy a leggyorsabb lesz a verseny győztese. 

Olyan sok oltásra lesz szükség, hogy nem biztos, hogy az lesz a legfontosabb, melyik cég áll elő vele elsőként.

Luciana Borio, az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet (Food and Drug Administration) egykori vezető tudósa azt mondta, a legjobb az lenne, ha minél többen érnének minél előbb célba, akkora a globális igény a vakcinára.

„A sebesség csak az egyik tényező. És globálisan nézve nem a legfontosabb” - mondta Borio, és hangsúlyozta, hogy biztonságos és hatékony Covid-oltásra van szükség.

A Merck kutatásvezetője, Nicholas Kartsonis azt mondta, nem villogós típusok, nem küldenek minden nap sajtóközleményeket. John Shiver, aki a Sanofinál vezeti a vakcinakutatást, azt mondta, inkább a konzervatív utat választják, mert tudják, milyen komplex, és mennyi kihívással jár a gyógyszerkutatás, különösen a vakcinaelőállítás folyamata.

Shiver korábban úgy becsülte, évekbe fog telni a Covid-oltás kifejlesztése és engedélyeztetése. Erről akkor beszélt, amikor más gyógyszercégek képviselőivel együtt Donald Trumppal találkozott a Fehér Házban. Akkor úgy tűnt, az Egyesült Államok elnöke fogékonyabb volt a Moderna ajánlatára, akik azt ígérték, hónapokon belül előállnak a vakcinával. 

mRNS

A Moderna, csakúgy, mint a Pfizer vagy a BioNTech, hírvivő RNS-ből (mRNS) hozná létre az oltást. Ezzel sokkal gyorsabban halad a fejlesztés a korai szakaszokban, mint más, bevett megoldások esetén. Bár az mRNS vakcinák kecsegtetőek, és sokan azt remélik, ezek jelentik majd a megoldást az újonnan felbukkanó vírusok ellen, néhány szakértő kételkedik abban, hogy a technológia elég fejlett ahhoz, hogy ilyen fontos területen debütáljon. Sokan bizonytalanok, hogy az ilyen vakcinák milyen mértékben vannak hatással az immunrendszerre, és mennyire tartós a hatásuk.

„Arra valószínűleg még nem állunk készen, hogy a milliárdos nagyságrendű termelés ugyanolyan olcsó és hozzáférhető legyen, mint a más módszerrel készült vakcinák esetében” - mondta Bill Gates, akinek feleségével közös alapítványa finanszírozta az RNS-ből létrehozott oltóanyagok kutatását. „Öt-tíz év múlva, ha minden jól megy, ez lesz az elsődleges, talán az egyetlen megoldás. Úgyhogy az időzítés kicsit szerencsétlen”.

A Sanofi egyik ígéretes vakcinája is mRNS-oltás, amit egy amerikai biotech céggel, a Translate Bioval közösen fejlesztenek. A cégnek évtizedes tapasztalata van az mRNS-vakcina nagy mennyiségű előállításában, mondta Shiver. Hozzátette, úgy gondolják, 2021-ben 90-360 millió adagot lesznek képesek előállítani a vakcinából, melyet két dózisban kell beadni.

„Az mRNS nagyon érdekes technológia. Ezért is végezzük a munkát egy partnerrel. De még nincsenek engedéllyel rendelkező mRNS-alapú oltóanyagok. Soha senki nem készített még ezekből több száz millió dózist” - mondta Shiver. Az ő vakcináik korai fázisú tesztelése várhatóan november végén kezdődik. A szakember szerint a legelső oltóanyagok legkorábban - ha bebizonyosodott, hogy biztonságos és hatékony - 2021 második felére várhatók. 

A Sanofi egy másik vakcinát is fejleszt, ugyanannak a gyógyszerkutatási platformnak a segítségével, amit a Flubok nevű influenzaoltás esetében alkalmaztak. Ez is pluszt jelent számukra: a gyógyszerek engedélyezését és forgalomba hozatalát ellenőrző hatóságok valószínűleg nagyobb bizalommal lesznek egy olyan oltóanyag iránt, melynek létrehozásában egy olyan platformot használtak, ami már bizonyított.

Nézők egy Toulouse-i moziban.Fotó: Adrien Nowak/Hans Lucas via AFP

Ezt a rekombináns protein alapú technológiával készült vakcinát egy hatásnövelővel együtt alkalmazzák majd, melyet a GlaxoSmithKline gyárt. A klinikai tesztelés korai szakasza már megkezdődött, 440 alannyal, ami egy ilyen korai fázisban soknak számít. Shiver azt mondta, arra számítanak, hogy a biztonságra és az immunogenitásra (ez az a képesség, hogy a szervezet immunválaszokat indukáljon) vonatkozó adatok már december végére rendelkezésükre állnak majd. Arra számítanak, hogy addigra el is készül 100 millió dózis a vakcinából.
Shiver szerint a Sanofi várhatóan 1 milliárd dózist tud majd legyártani belőle 2021-ben. Az oltóanyagot valószínüleg két dózisban kell majd beadni, bár tesztelnek egy olyan verziót is, amiből egy is elég lehet. Ennek a vakcinának az előnye, hogy nem kell nagyon hideg hőmérsékleten szállítani és tárolni, ami megkönnyíti az adminisztrációt és a disztribúciót. 

Egy dózis, két dózis, szájon át

A Merck egyik vakcinája is olyan platform segítségével készül, melyet a hatóságok már ismernek. Ebből az oltóanyagból ráadásul valószínűleg egyetlen dózis is elegendő lesz a védettség kialakulásához. A platform ugyanaz, melynek segítségével a Merck az Ebola elleni védőoltást fejlesztette ki, és ami jó eredményeket hozott. Ezt a vakcinát a cég az IAVI-vel (AIDS Vaccine Initiative) közösen kutatja.

Kartsonis arra emlékeztetett, hogy a Merck Ebola-oltása ugyanolyan hatékonynak bizonyult időseknél, mint fiatalabb, egészséges embereknél. 

Ez nem alaptulajdonsága az oltóanyagoknak, és ha a Covid elleni vakcinánál is működik, az jelentős versenyelőnyt jelenthet. Ráadásul az IAVI azt is vizsgálja, hogy lehetséges-e szájon át beadni a vakcinát. Bár ennek a vakcinának a klinikai vizsgálata még nem kezdődött meg, de valószínűleg még az év vége előtt elkezdik.

A másik vakcinát, melyet a Merck készít - újonnan felvásárolt leányvállalatával, az osztrák székhelyű Themis BioScience-szel együttműködve -, már tesztelik. Ehhez egy legyengített kanyaróvírust használnak vektorként, mellyel a SARS-2 genetikai anyagát juttatják be a szervezetbe.

„Az időzítés fontos. Ne értsen félre. Nagyon fontos. De azt akarjuk, hogy a vakcina nagyon hatékony legyen, biztonságos, és olyan tartós, amennyire csak lehetséges” - mondta Kartsonis.

Ő és Shiver is arra számít, hogy több működő vakcina is lesz, és mások már azelőtt engedélyt kapnak az oltóanyagukra, hogy ők elkészülnének a sajátjaikkal. De mindketten arra számítanak, lesznek olyan vakcinák, amik jobban teljesítenek, mint mások.