Íme Trump néhány lebukott pénzügyi trükkje és húzása

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

A New York Times megszerezte Donald Trump elnök és cégeinek adóbevallásait az elmúlt több mint 20 évből. Összegezve az derült ki belőlük, hogy a nyilvánosan hangoztatott képhez képest Trump nem nyereséget halmozó, sikeres üzletember, hanem folyamatos veszteségeket nyögő, több száz millió dolláros adósságot  maga előtt görgető, adót jellemzően nem fizető befektető. Itt van pár konkrét példa Trump húzásaira:

A bevétel és a nyereség összekeverése

Trump többek között azzal hárította el az adóbevallásainak nyilvánosságra hozatalát, hogy azok úgysem igazán érdekesek, hiszen az anyagi helyzetéről sokkal pontosabb képet adnak az elnökként kötelezően kitöltendő éves vagyonbevallásai. A Times most leleplezte, hogy ezek milyen mértékben voltak félrevezetőek: 2018-ban Trump például 434,9 millió dolláros nyereségről számolt be. Az adóbevallása szerint viszont abban az évben 47,4 millió dolláros vesztesége volt.

Meghökkentő költségek

Az adóbevallásokból nem derül ki a költségek és kiadások pontos oka és szerkezete, de az feltűnő volt, hogy a bedminsteri golfklubjának kiadásai 2016-ról 2017-re az ötszörösükre növekedtek. Az üzletember-politikus éppen 2016-ban nyilatkozta azt, hogy azért is okos, mert el tudja kerülni az adófizetést.

Elnök vs üzletember: hogyan lett kiszolgáltatott Trump, az elnök az üzletember Trump ügyfeleinek

A New York Times leleplezésének egyik legfontosabb vonulata az, hogy Trump az anyagi nehézségekel küszködő üzletember annyira rászorul a bevételekre, hogy különféle lobbistákkal, külföldi politikusokkal és vele mint elnökkel találkozni akaró üzletemberekkel kerül rendszeresen közvetlen anyagi-üzleti kapcsolatba. A floridai, Mar-a-Lago-i golfklubjába annyi ilyen figura jelentkezett tagnak 2015-ben, hogy a tagdíjbevétele 5 millió dollárral ugrott meg. A politikai hátországát adó keresztény szervezetek egyike, a  Billy Graham Evangelistic Association 2017-ban köze 400 ezer dollárlrt bérelt szobát Trump washingtoni szállodájában. Elnökké választásakor Trump azt ígérte, hogy az amerikai külpoitika irányítójaként onnantól nem fog külföldön üzletelni. A Times dokumentumai szerint elnöksége első két évében 73 millió dollár bevétele származott külföldről. És bár az összeg nagyobbik része a nevét viselő skóciai és írországi golfpályákból származik, több millió dolllárt vételezett be olyan, önkényuralmi berendezkedésű vagy geopolitikailag kényes országokból, mint a Fülöp-szigetek (3 millió dollár), India (2, millió) és Törökország (1 million).

Többet adózott külföldön, mint otthon

Miközben 2017-ban odahaza 750 dollár jövelemadót fizetett, az elnök és cégei Panamában 15598 dollár, Indiában 145400, a Fülöp-szigeteken pedig 156824 dollár adót fizettek.

Versenyben Nixonnal

Vicces majdnem-egybeesés, hogy Trump 750 dolláros adóbefizetése összegre szinte megegyezik azzal a 793 dollárral, amennyi adót Nixon elnök 1970-ben fizetett a durván 200 ezer dolláros éves jövedelme után. Ez a kis adóösszeg akkor olyan mértékű felháborodást okozott, hogy onnantól vált szokássá, hogy az amerikai elnökök közzéteszik az adóbevallásukat.

A 2018-as országgyűlési választáson elmaradt az ellenzéki összefogás, a Fidesz pedig újra kétharmados többséget szerzett. Az ide vezető titkos tárgyalásokról, és a színfalak mögött zajló belső küzdelmekről szól a MAKRO legfrissebb száma. Magyari Péter, a 444 egyik legismertebb oknyomozó újságírója hónapok át készített háttérinterjúkat a hazai politikai élet legbefolyásosabb szereplőivel, és ezek alapján keresi a választ a magyar demokrácia alapkérdésre: “Leváltható-e még választásokon a kormány?”

Megveszem a Makrót