Szigorú összeférhetetlenségi szabályokkal együtt jönnek az orvosi béremelések
2023-tól 2,4 millió forintot kereshet egy idős orvos, de a kormány friss törvényjavaslata átalakítja az orvosok jogviszonyát is, jelentősen szűkítve a magánellátásban is dolgozók mozgásterét – írja a HVG. A Magyar Orvosi Kamara azt kérte, a béremelés minden orvosra, a háziorvosokra és a fogorvosokra is vonatkozzon.
A javasolt bértábla szerint az orvos, szakorvos, fogorvos, szakfogorvos, gyógyszerész, szakgyógyszerész és a kormányrendeletben meghatározott munkakörben foglalkoztatott egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók bére 3 év alatt nőt.
Egy kezdő rezidens 2021-ben 481 ezret keres, ami 3 év múlva 687 ezer forintra nő, míg egy 41 évnél régebben praktizáló orvos bére jövőre 1,6 millió, 2023-tól pedig 2,38 millió lesz.
A törvényjavaslat létrehozza az „egészségügyi szolgálati jogviszonyt", az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál csak így lehet egészségügyi tevékenységet végezni, a rezidenseket is így kell foglalkoztatni, hogy minden orvos megkapja a béremelést. A törvény hatálya az állami és az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóra is kiterjed.
Korlátozzák a másodállást
A törvényjavaslatnak kimondja, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy „további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, ideértve más keresőfoglalkoztatást, illetve bármilyen díjazás ellenében végzett tevékenységet kizárólag a Kormány által kijelölt szerv előzetes engedélyével létesíthet”. Vagyis az állami rendszerben is dolgozó szakemberek esetében ellehetetlenülhet a magánellátásban való részvétel, hacsak nem kér egyedi engedélyt – írja a Portfolio.
A javaslat azt is kimondja, hogy azért, hogy a betegeknek nyújtott ellátást nyomon lehessen követni, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy az egészségügyi szolgálati jogviszonya keretében – sürgős szükség esetét kivéve – nem láthat el olyan beteget, akinek más (nem az egészségügyi szolgálati) jogviszonyában már ugyanazon betegség tekintetében egészségügyi szolgáltatást nyújtott. Ezzel vetnének véget annak, hogy magánellátásból állami egészségügybe küldjenek át embereket – írja a lap.
A hálapénz büntetése
A Büntető Törvénykönyv ezzel egészül ki: „Aki egészségügyi szolgáltatás nyújtásával összefüggésben egészségügyi dolgozónak, egészségügyben dolgozónak vagy ezekre tekintettel másnak az egészségügyről szóló törvényben meghatározottak szerint jogtalan előnyt ad vagy ígér, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
A törvényjavaslatban az áll, hogy „az egészségügyi dolgozó vagy az egészségügyben dolgozó az egészségügyi szolgáltatás nyújtása során a jogszabályban vagy jogszabály alapján meghatározott térítési díjon felül az egészségügyi szolgáltatás nyújtásáért semmilyen pénzbeli, gazdasági szolgáltatás keretében nyújtott vagy természetbeni ellenszolgáltatást vagy egyéb előnyt nem kérhet, illetve nem fogadhat el”, és a térítési díjon felül „az egészségügyi szolgáltatás nyújtása alatt vagy azt követően semmilyen pénzbeli, gazdasági szolgáltatás keretében nyújtott vagy természetbeni ellenszolgáltatást vagy egyéb előnyt nem kérhet, illetve nem fogadhat el”. (HVG, Portfolio)