Azért történhet idén különösen sok halálos cápatámadás, mert változik a cápák vadászterülete

Több ember halt meg idén cápatámadásban Ausztráliában, mint 1934 óta bármikor. A cápaharapások száma ugyanakkor nagyjából megfelel az évtizedes átlagoknak. A támadások tehát nem lettek gyakoribbak, viszont súlyosabbak.

Az ellentmondás oka ausztrál kutatók szerint az lehet, hogy a cápák egyre inkább zsákmánynak tekinthetik az eléjük kerülő embereket. Emögött pedig az állhat, hogy a La Nina nevű időjárási jelenség miatt változik a cápák vadászterülete is, írja a Guardian.

2020-ban eddig hét ember halt meg az ausztrál partoknál, és 17 támadás történt. Előbbi szám az átlag sokszorosa, utóbbi nagyjából annyi, mint az elmúlt években.

Blake Chapman tengerbiológus a Guardiannek arról beszélt, a cápák szándékait akkor lehet megérteni, ha megvizsgáljuk, hogyan viselkedtek a támadáskor. Ha egy cápa többször is harap, az arra utal, hogy zsákmánynak kezelte az embert.

Idén pedig több áldozaton is találtak több harapásnyomot (az ilyen esetekben valószínűbb, hogy halálos lesz a vérveszteség). Ez szokatlan viselkedés a nagy fehér cápák esetében. Amikor csak egy harapás van, az inkább azt jelenti, hogy nem a vadászterületen történt a támadás - mert ha ott lett volna, semmi sem állítja meg a cápát, hogy meg is egye a zsákmányt. (A halállal végződő támadások esetében is volt ugyanakkor olyan eset, amikor egy harapás járt olyan sok vérveszteséggel járt, amit nem élt túl az áldozat.)

A nagy fehér cápák pedig általában a zsákmányok útvonalát követik, amire hatással lehet a La Nina. A lehűlő tenger kedvezőbb a nagy fehér cápáknak, a nagyobb esők miatt kevésbé sós a víz. Az áramlatok miatt pedig azok a halak, amikre a cápák vadásznak, közelebb úsznak a partokhoz ilyenkor, mint egyébként.

A kis számú minta miatt ugyanakkor mindezek inkább feltételezések, mint egyértelmű összefüggés. (Guardian)