Vége a rendkívüli állapotnak Biskekben, a bukott elnököt élete végéig megilletik az előjogok

444 Hírlevelek
Hírleveleink házhoz visznek mindent, amit tudni kell.

A kirgiz parlament feloldotta a fővárosban, Biskekben bevezetett rendkívüli állapotot. A törvényhozók egyhangúlag döntöttek arról, hogy érvénytelenítik a csütörtökön lemondott Szooronbaj Dzsejenbekov elnök rendeletét a rendkívüli állapot bevezetéséről.

Dzsejenbekov kétszer is kiadott ilyen értelmű rendeletet: először október 9-én, miután összetűzések robbantak ellenzéki csoportok között. Mivel a parlament nem tudott összeülni, hogy a törvényekkel összhangban 3 napon belül megerősítse az elnöki rendeletet, Dzsejenbekov október 12-én újra kihirdette a rendkívüli állapotot a fővárosban.

Tüntetők Biskekben október 7-én.Fotó: Akylbek Batyrbekov/Sputnik via AFP

Dzsejenbekov csütörtökön lemondott a tisztségéről, de mivel Kanat Iszajev parlamenti elnök nem vállalta az államfői teendők ellátását, az elnöki jogkörök az alkotmánnyal összhangban átszálltak Szadir Zsaparov nemrég megválasztott miniszterelnökre. A nacionalista Zsaparov korábban Kurmanbek Bakijev egykori – szintén megbukott – elnök tanácsadója volt, de ellenzéki csoportok szerint valójában Dzsejenbekov beépített embere, és nem túlzás azt állítani, hogy egy bűnöző.

A parlament pénteki ülésén felszólalva Dzsejenbekov azt mondta, „tiszta a lelkiismerete a nép előtt”, Iszajev pedig tiszteletre méltónak nevezte azt, hogy az elmúlt napok eseményei és lemondása után Dzsejenbekov nem menekült el az országból. Zsaparov a parlamenti felszólalásában arról beszélt, hogy békésen zajlott le a hatalomátadás, az előrehozott elnökválasztást legkésőbb január 10-ig megtartják. Azt javasolta a parlamentnek, hogy 7-ről 5 százalékra csökkentse a parlamenti bejutási küszöböt a pártoknak.

A kirgiz nemzetbiztonsági tanács újonnan megválasztott vezetője, Kamcsibek Tasijev azt mondta, az új biskeki vezetés nem fog politikai indíttatású leszámolással foglalkozni, és ez érvényes többek között Almazbek Atambajev volt kirgiz elnökre is. „Nem lesz semmiféle politikai üldöztetés. Minden embernek, minden politikusnak joga van arra, hogy eltérő véleményét, álláspontját kifejezze és érvényesítse a törvények szabta keretek között” – mondta Tasijev. A korrupcióval vádolt Atambajev esetleges bűncselekményeit a törvények szerint fogják kivizsgálni, és kivizsgálják az október 9-i incidenst is, amikor ismeretlenek rálőttek a volt elnök kocsijára Biskekben – mondta.

Ügyvivő elnöki minőségében Szadir Zsaparov kormányfő rendeletet adott ki arról, hogy Dzsejenbekovot is megilleti a volt elnök státusa az ehhez kapcsolódó előjogokkal, így Dzsejenbekovnak élete végéig biztosítanak testőrséget, egészségügyi ellátást egy különklinikán, szolgálati járművet, lakhatást az Ala-Arcsa állami rezidencián, illetve csak a parlament által feloldható büntetőjogi mentességet.

Dzsejenbekov szóvivője közölte, hogy az elnök a lemondása után több időt kíván szentelni családjának és a közéleti tevékenységnek „a nép hasznára fordítva tapasztalatait”.

A kirgiz média szerint Josep Borrell, az EU kül-és biztonságpolitikai főképviselője aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Zsaparov miniszterelnöki és államfői teendőket is ellátja. Arra hívta fel a figyelmet, hogy Kirgizisztán parlamenti demokrácia, és meg kell őrizni a hatalmi hatáskörök szétválasztását. Felszólította a kirgiz politikai erőket, hogy kezdjenek építő szellemű, mindenre kiterjedő párbeszédet a civil társadalom bevonásával, a kirgiz nép megalapozott követeléseit szem előtt tartva, egy új, szabad és igazságos parlamenti és elnökválasztás megtartása érdekében.

A volt szovjet tagköztársaság az október 4-én tartott parlamenti választás után káoszba sodródott. A választáson az államfőhöz közeli pártok kerültek be a törvényhozásba, a magas parlamenti küszöböt több kisebb ellenzéki párt nem tudta elérni. Tömeges tüntetések kezdődtek Biskekben és más nagyvárosokban is, a tüntetők megszálltak kormányzati épületeket. Ezek hatására a központi választási bizottság érvénytelenítette a választási eredményeket. (MTI)