Na mi a stájsz, Amerika?

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

Joe Biden még Georgiában is nyerésre áll a közvélemény-kutatások szerint. Donald Trump 2016-ban öt százalékpontos fölénnyel győzött itt, ahol 1960, John F. Kennedy választási győzelme óta csak a georgiai Jimmy Carternek és a szintén a déli kultúrkörből származó, arkansas-i Bill Clintonnak sikerült demokrataként nyernie - utóbbinak is csak az első megválasztásakor.

Donald Trump vasárnap Nevadában kampányolt, ahol a felmérések szerint nagy, de nem behozhatatlan a hátránya.Fotó: MANDEL NGAN/AFP

Georgia esete nem kirívó, a múlt héten közölt kutatási eredmények alapján Donald Trump elnök négy államban számíthat csak jobb eredményre annál, amit 2016-ban elért:

  • Mississippiben, ahol 2016-ban 18 százalékkal nyert, és most 21 százalékkal vezet;
  • Új-Mexikóban, ahol a 2016-os 8 pontos vereségéhez képest most 7 pontos vesztésre áll;
  • Kaliforniában, ahol 30 pontos verés helyett most 28 pontos vereség néz ki neki;
  • És a fővárosban, Washingtonban, ahol a felmérések alapján Biden 90 helyett a szavazatoknak csak a 80 százalékára számíthat.

Országosan a Fivethirtyeight súlyozott átlaga alapján Biden fölényesen, 10,6 százalékponttal vezet Trumppal szemben. Az oldal összetett választási előrejelzése szerint jelenleg 87 százalék esélye van győzni. Az előrejelzés szerint háromszor akkora esély van Biden földcsuszamlásszerű győzelmére, mint Trump bármilyen arányú diadalára. Persze elintézhetnénk ezt egy vállrándítással, végülis 2016-ban a felmérések Clinton győzelmét jósolták. Van azonban néhány eltérés, ami komolyan aggaszthatja Trump kampánystábját. Például az, hogy Biden sokkal népszerűbb jelölt Clintonnál, amit jelez, hogy a felmérések rendre legalább ötven százalékra mérik a támogatottságát. Clintoné sosem érte el ezt a szintet.

Ennek részben Clinton negatív megítélése volt az oka, részben pedig az, hogy népszerűtlensége miatt szokatlanul nagy volt a bizonytalan, az utolsó pillanatban döntő szavazók aránya, akik aztán a választás napján nagy többségben Trumpot támogatták. Most nincsenek ilyen tartalékok, amit az is jelez, hogy a 2016-ban rendkívül ingadozó felmérések mennyire stabilak.

Csak ezek alapján, bő két héttel a szavazás előtt elég biztosnak tűnik Joe Biden győzelme. Sőt, a demokrata jelölt annyira erős, hogy az előrejelzések szerint a demokraták szinte biztosan megőrzik többségüket a törvényhozás alsóházában, és kimondottan jó esélyük van arra is, hogy a Szenátust is visszahódítsák a republikánusoktól.

Az idei azonban nem normális választás, és nem csupán azért, mert az egyik jelöltet Donald Trumpnak hívják, aki egyszer már bizonyította, hogy hiba leírni az esélyeit. Általában sem normális, mert ezúttal több külső körülmény is komolyan befolyásolhatja a választás kimenetelét. Ezek a külső körülmények részben az egész világon, de az Egyesült Államokban különösen intenzíven tomboló koronavírusjárványnak, részben a republikánusok mesterkedéseinek tudhatók be.

A járvány miatt idén kiemelt jelentősége van az alternatív szavazási módszereknek: a távolságtartási szabályok, és úgy általában a járvány okozta félelmek miatt a hagyományos szavazással szemben tízmilliók szavazhatnak távolról, vagy a tolongást elkerülve már a választás előtt. Donald Trump azonban, tán esélyeit is felmérve, már hónapok óta igyekszik kétségbe vonni ezeknek az alternatív módszereknek a hitelességét. Bár erre semmilyen konkrét bizonyítéka nincs - sőt, minden adat szerint épp az ellenkezője igaz -, Trump hónapok óta azt ismételgeti, hogy a levélszavazás a csalás melegágya. Ennek igen nagy jelentősége lehet, a felmérések alapján ugyanis az ő hívei sokkal valószínűbben szavaznak majd a választás napján, így amikor november 3-ról 4-re virradó éjszaka az aznap leadott szavazatok összesítésével megkezdik a szavazatszámlálást, az első hivatalos részeredmények alapján még úgy is tűnhet, hogy Trump áll nyerésre. A levélszavazatokat az államok többségében ugyanis csak a szavazóhelyiségben leadott voksok összesítése után kezdik egyáltalán feldolgozni, így a legvalószínűbb forgatókönyv szerint Biden majd csak ezek összesítésének során veheti át a vezetést a regnáló elnöktől.

Joe Biden a felmérések szerint fölényesen vezet, de a rendkívüli körülmények közepette meg nem nyugodhat.Fotó: JIM WATSON/AFP

Ha átveheti, mert közben a republikánusok, akik több csatatérállamban, így például Floridában, Ohióban, Iowában, Arizonában, vagy éppen az idén meglepő módon csatatérré vált Georgiában és Texasban is kormányon vannak, mindent elkövetnek az alternatív választási lehetőségek szűkítéséért.

Vegyük például Texast, ahol utoljára 1976-ban Jimmy Carter tudott demokrataként nyerni, Greg Abbott, a republikánus kormányzó megyénként csak egyetlen iroda megnyitását engedélyezte arra, hogy a választók ott személyesen leadhassák a választás napja előtt a levélszavazatukat. Vagyis a 169 lakosú Loving megyében és a 4,7 millió lakosú Harris megyében is csak egy helyen. Mivel a demokrata választónépesség Texasban is jellemzően városi, Abbott döntése egyértelműen a vidéki népesség támogatását élvező republikánusoknak, saját pártjának kedvez.

Ahogy az is a republikánusoknak kedvez most, hogy Trump erős ráhatására az amerikai posta is válságban van, a pénzhiány miatt lassult a szolgáltatás sebessége. Ez azért kulcsfontosságú, mert igen sok államban, például a választás kimenetelét eldönteni képes Pennsylvaniában csak azokat a levélszavazatokat veszik figyelembe, amelyek be is érkeznek november 3-ig, a választás napjáig. Magyarán csak azokat a szavazatokat, amiket napokkal, valószínűleg már a választást megelőző héten postára adtak. Egy normál évben ennek nem volna akkora jelentősége. Hagyományosan a levélszavazatok közel egyenlő arányban oszlottak meg a két párt között. De idén minden előrejelzés szerint sokkal több demokrata, mint republikánus választó szavazhat levélben, nem kis részben azért, mert az elnök hónapok óta hazudik a levélszavazatok megbízhatóságáról.

De ha még ezek a külső körülmények nem is befolyásolnák a levélszavazás kimenetét, abban önmagában is rejlenek kockázatok. Nem, nem az, hogy valakik hamis szavazatokkal árasztják el a postaládákat. Épp ellenkezőleg. Pont a választási csalások kivédésére a levélszavazatokat nagyon szigorúan ellenőrzik, és már csak azért is visszadobhatják, ha az azokon szereplő aláírás nem egyezik a választó hivatalos adatbázisokban rögzített, ki tudja hány évvel korábban leadott aláírásmintájával. Hogy olyan apróságokról már ne is beszéljünk, hogy a járvány közepette, a szigorú távolságtartási és karanténszabályok ellenére a legtöbb államban a levélszavazatot tanúztatni is kell, ami jelen körülmények között nem is annyira egyszerű. Az adatok szerint idén csak az előválasztásokon országszerte több mint félmillió levélszavazatot érvénytelenítettek ilyen-olyan okokból. Ez a jelen körülmények között megint elsősorban a demokratákat sújthatja.

A republikánusoknak még egy nagy előnyük van a demokratákkal szemben. Bármilyen jogvitában végső soron a szövetségi fellebbviteli bíróságok, illetve az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága dönthet. Mindegyik testületben többségben vannak a konzervatív bírók, akiknek a jelentős részét Trump elmúlt négy éves elnöksége alatt nevezték ki.

A 2016-os események poszttraumás stressze mellett ezek miatt lehet, hogy Biden kampánystábja még a hétvégén is azt az üzenetet sulykolta, hogy a verseny nem lefutott, a kampánynak még nincs vége. És ugyanezért nehéz találni bárkit, aki idén, a Biden fölényes győzelmét előrejelző közvélemény-kutatások ellenére meg merné jósolni a választás végeredményét.

Amikor az ország járványellenes intézkedésekre vár, a kormány saját hatalmának bebetonozását tartja a legfontosabbnak. Ezermilliárdos közvagyon ellopásának legalizálása, ideológiai hadviselés a szexuális kisebbségekkel szemben, a választási törvény sokadik megváltoztatása, az ellenzéki együttműködést megakadályozandó... és lesz itt még ötlet. Tavasszal a rendkívüli intézkedések bevezetésének napján megszállták az Indexet. Most mi következik? Addig támogasd a szabad sajtót, amíg lehet! Lépj be a Körbe, vagy támogasd bármekkora összeggel a 444 szerkesztőségét!