Trump kapott egy esélyt, hogy évtizedekre árnyat vessen az amerikai politikára
2020 szeptember 22., 16:09
Donald Trump legnagyobb diadala
Bő egy héttel az elnökválasztás előtt Donald Trump elérte elnöksége eddigi legnagyobb sikerét. A Szenátus kizárólag republikánus szenátorok szavazataival, 52:48 arányban elfogadta Amy Coney Barrett jelölését az USA Legfelsőbb Bíróságába. Barrett a harmadik főbíró, akit Trump jelölhetett, megválasztásával kétharmados többségbe kerültek a legfőbb amerikai bírói testületben a republikánusokhoz közel álló, konzervatív bírák.
Barrett megválasztása csak azért nem tisztán pártvonalak mentén történt, mert egyetlen republikánus szenátor, az újraválasztásáért küzdő, de a demokraták felé hajló államában hátrányba került Susan Collins ígéretéhez híven nem szavazta meg megválasztását. Collins pártjából egyedüliként úgy vélte, hogy ilyen kevéssel az elnökválasztás előtt nem volna ildomos főbírót jelölni, akkor már érdemesebb volna megvárni a választás kimenetét, és meghagyni a főbíróválasztás lehetőségét a leendő győztesnek. Collins érvelése összhangban volt azzal, amire hivatkozva a republikánusok 2016-ban, nem nyolc nappal, hanem nyolc hónappal az elnökválasztás előtt megakadályozták Barack Obamát egy legfelsőbb bírósági üresedés betöltésében. Az akkor megüresedett főbírói helyet így már Donald Trump tölthette be.
A republikánusok négy évvel ezelőtti taktikája mostanra fizetődött csak ki igazán. Akkor megakadályozták, hogy a Legfelsőbb Bíróságon évtizedek óta kisebbségben levő liberális szárny többségbe kerüljön, most pedig a liberális szárny vezéralakja, Ruth Bader Ginsburg halála után Barrett megválasztásával talán évtizedekre bebetonozták a testület konzervatív többségét. Főbírót az Egyesült Államokban élethosszra választanak, Trump elnöksége alatt sikerült alaposan megfiatalítani a konzervatív frakciót. Barrett például még csak 48 éves, míg a testület legidősebb tagja, a liberális Stephen Breyer 82.
Barrett jelölése, meghallgatása és megválasztása során a demokraták végig hangosan tiltakoztak. Mást se tudtak, a procedurális szabályok szerint lehetőségük se volt sem a jelölés, sem a választás elhalasztására. A republikánusok 2016-ban szenátusi többségük miatt tudták megakadályozni Obamát a főbíróválasztásban, a demokraták viszont kisebbségben vannak. Legalábbis pillanatnyilag, a jövő keddi választáson az előrejelzések szerint egész jó esélyük van a szenátusi többség megszerzésére.
Ez a legfelsőbb bíróságért folyó harcot immár csak annyiban tudja befolyásolni, hogy ha a szenátusi többség mellett az elnökséget is megszerzik, elvi lehetőségük nyílna a Legfelsőbb Bíróság kibővítésére. Az amerikai alkotmány ugyanis nem határozza meg a testület létszámát, így elvben megtehetnék, hogy négy új bíró hozzáadásával teremtenek liberális többséget a testületben. Ezt több demokrata politikus nyíltan is felvetette, de Joe Biden elnökjelölt nem volt hajlandó nyilvánosan elkötelezni magát a terv mellett. Az elnökválasztás hajrájában azt nyilatkozta az ügyben, hogy általánosabban és hosszabb időn át vizsgálná meg a bírósági reform lehetőségét. (Via The New York Times)