Pretraumás stressz: nézzük, hogyan nyerheti meg mégis Donald Trump az elnökválasztást

Kedden elnököt választanak az Egyesült Államokban, illetve talán pontosabb úgy fogalmaznunk, hogy holnapig lehet leadni a szavazatokat, mert idén a járványra tekintettel amerikai választók tömegei döntöttek úgy, hogy már a szavazás napja előtt levélben vagy személyesen leadják szavazatukat.

Egészen pontosan a hétfő estig összesített adatok szerint már több mind 99,6 millióan szavaztak, ez a 2016-ban leadott összes szavazat csaknem 73 százaléka. A vasárnapi állás szerint még bő 28 millió levélszavazat beérkezésére várnak, amiből adódhatnak még problémák. Az ugyanis, hogy meddig érkezhetnek be levélszavazatok, államonként változó. A választás szempontjából kiemelkedően fontos Pennsylvaniában például legkésőbb a választás napján lehet postára adni levélszavazatokat, melyek közül a péntekig beérkezőket el is fogadják.

Hogy a levélszavazatokkal mi lesz, az csak egy tényező, ami döntően befolyásolhatja Donald Trump győzelmi esélyeit. Tekintettel a sokkra, amit 2016-os győzelme jelentett az előzetes esélylatolgatások tükrében, gyorsan vegyük át, hogy most, amikor a közvélemény-kutatások alapján demokrata riválisa, Joe Biden még Hillary Clintonnál is sokkal jobban áll, milyen esélyei lehetnek Donald Trumpnak az újrázásra. Nem elenyészők. A nevét is az elnököt megválasztó elektori testület létszámáról kapó fivethirtyeight.com előrejelzésében aktuálisan tíz százalékra teszi annak az esélyét, hogy végül Donald Trump lesz újra az Egyesült Államok elnöke. Ez annak fényében, hogy az országos közvélemény-kutatások átlagában Joe Biden előnye 8,4 százalékpont, még soknak is tűnhet, de van pár tényező, amely Trumpnak kedvez:

Az elektori rendszer minden számítás szerint aktuálisan a republikánusoknak kedvez. A számítások szerint Biden biztosra csak akkor mehet, ha országosan hat százalékpontnál nagyobb arányban győz Trumppal szemben. Ugyanezen számítások szerint ha Biden fölénye legfeljebb 3-4 százalékpont, akkor Trumpnak már 30 százalék esélye volna a győzelemre, Biden 2-3 százalékos országos szavazattöbbleténél pedig már Trump győzelmére van nagyobb, 47 százalék esély. Ha Biden két százaléknál kisebb győzelmet arat országosan, Trump esélye az elektori többségre már legalább 75 százalék.

A közvélemény-kutatások korántsem tévedhetetlenek. Eleve +/-4 százalékos hibahatárral számolhatunk, és könnyen előfordulhat, hogy a kutatók szisztematikusan tévednek. 2016-ban például a demográfiai mintáik összeállításakor nem vették figyelembe a válaszadók iskolázottságát, márpedig ez, mint később az eredmények elemzéséből kiderült, igencsak meghatározó volt. Az akkori kutatások ezért rendre Clinton javára tévedtek. De ha idén is csak akkorát tévednének, mint 2016-ban, az jó hír volna Bidennek. Az 1968 óta lezajlott 13 elnökválasztás eredményei alapján az országos közvéleménykutatások átlag 2 százalékkal tértek el a tényleges eredményektől. 2016-ban 1,8 százalékpont volt az eltérés a kutatások átlaga és az országos végeredmény között. Ha idén is csak átlagosan rosszak a kutatások, és Trump kárára tévednek, az még mindig Biden szinte biztos győzelmét jelezné előre. Ha mostani átlagából levonunk kettőt, Biden 6,5 százalékot verne országosan Trumpra, amivel 99 százalék feletti esélye volna az elektori többség megszerzésére.

Két százaléknál nagyobbat négy választáson tévedtek a közvélemény-kutatások:

• 2012-ben 2,7 százalékkal becsülték alá Barack Obama tényleges eredményét;
• 2000-ben 3,4 százalékkal a demokrata jelölt, Al Gore eredményét, aki így az előrejelzésekkel szemben országosan több szavazatot kapott George W. Bushnál, de ez is kevés volt az elnökség elnyeréséhez;
• 1996-ban 3,3 százalékkal becsülték túl az újrázó Bill Clinton támogatottságát, aki így a jósolt 11,8 százalék helyett végül 8,5 százalékkal győzte le Bob Dole-t;
• 1980-ban pedig 7,2 százalékkal mérték alul a győztesnek jósolt, az előrejelzésekhez képest még nagyobb diadalt arató Ronald Reagan támogatottságát.

Ezek közül a valóban orbitális 1980-as tévedésen kívül egyik se befolyásolná döntően Joe Biden győzelmi esélyeit, a fivethirtyeight számításai szerint ha Biden legalább öt százalékponttal nyer országosan, akkor 97 százalék esélye van az elektori többség megszerzésére. Ha viszont most is 7,2 százalékkal tévednének a republikánus jelölt kárára, akkor ugyan országosan még mindig Joe Biden kapna több szavazatot, de már Trumpnak volna 75 százalék esélye az elektori többségre.

Minden szem Pennsylvanián

Mivel az amerikai elnökválasztást nem feltétlenül az nyeri, aki országosan több szavazatot szerez, Trumpnak ennél kisebb csoda is elég lehet a győzelemhez. Pennsylvaniában, ahol a hozzáértők összetett modellszámításai szerint a legvalószínűbben eldőlhet a választás, Biden az országos átlagánál kisebb arányban, a felmérések átlagában 4,7 százalékponttal vezet.

Pennsylvaniában 2016-ban 6,165,478-an szavaztak, idén hétfőig már 2,414,351 levélszavazat, a 2016-os teljes szavazatszám 39 százaléka érkezett be a választási irodákra. Pennsylvaniában nyilvánosságra hozzák, hogy pártregisztráció alapján hogyan oszlanak el a beérkezett levélszavazatok:

a ~2,4 millió levélszavazat 66,1 százalékát regisztrált demokrata választók küldték vissza, 23 százalékát republikánusok, a maradékot kis pártok regisztrált választói (0,7 százalék), vagy függetlenként regisztrált választók (10,2 százalék) küldték vissza.

A demokraták számára jó hír, hogy a levélszavazást kérvényező regisztrált demokrata választók 82 százalékának szavazata már vasárnapig beérkezett, a republikánusoknál ez az arány 70,6 százalék. A másik oldalról nézve ugyanakkor ez azt jelenti, hogy még 350 ezer regisztrált demokrata levélszavazata nem érkezett be egy olyan államban, ahol 2016-ban Donald Trump valamivel több, mint 44 ezer szavazattal, vagyis kevesebb, mint egy százalékkal nyert csak.

Vagyis ebben az államban két dolog is Trump kezére játszhat: egyrészt az, ha a közvélemény-kutatások tendenciózusan a kárára tévednek, másrészt az, ha ilyen-olyan okokból több tízezer demokrata levélszavazat nem érkezik be időben.

Elméletileg léteznek forgatókönyvek, amelyek alapján Biden akár el is bukhatja Pennsylvaniát. Az elnökválasztást megnyerheti úgyis, ha Florida, Georgia, Észak-Karolina vagy Arizona közül valamelyik államban nyerni tud. De ezekben az államokban a közvélemény-kutatások szerint kisebb az előnye, illetve feltételezhető, hogy ha a közvélemény-kutatások Pennsylvaniában a javára tévednek, akkor ugyanígy Floridában, Georgiában vagy Észak-Karolinában is - Arizona ebből a szempontból másként viselkedik, mert nagyon eltérő a demográfiája. Lényegében kijelenthető, hogy ha Biden Pennsylvaniában veszít, akkor ezekben az államokban sem nyerhet.

Na, de mi van, ha a felmérések nem, vagy nem nagyon tévednek?

Ha a felmérések kivételesen pontosak, vagyis Biden mindenhol nyer, ahol a közvélemény-kutatások átlaga alapján akár csak törtszázaléknyi előnye van, 369-169 arányban nyerné az elektori szavazatokat. Ha a kutatások az átlagos mértékben tévednek Biden javára, akkor attól függően, hogy Floridát, ahol a mérések átlagában 2,1 százalékpont az előnye, kinek adjuk, 290-319 elektori szavazatot nyerhet, miközben a győzelemhez 270 elektor támogatására lenne csak szüksége.

Zárásként egy fontos módszertani megjegyzés

Egy dologgal képtelenség számolni bármilyen előrejelzésben, az pedig a választási csalás. És most ne arra gondoljanak, amit Donald Trump hónapok óta minden ténybeli alap nélkül hajtogat, hogy a levélszavazás a csalás melegágya, mert nem az. Levélszavazatot hamisítani meglehetősen nehéz, ha valamire, arra már sokkal több esély van, hogy létező személyek valós szavazatait minősítsék érvénytelennek akár csak azért, mert a szavazólapot nem csomagolta külön borítékba a borítékon belül, ahogy azt például Pennsylvaniában elvárják.

Csalás alatt itt a legitim, időben feladott, de csak a szavazás után befutó szavazatok kizárására gondolunk, amire van törekvés a republikánusok részéről. Már a választás előtt több államban is pereket indítottak azért, hogy csak a szavazás napjáig beérkező levélszavazatok számítsanak bele az eredménybe. Ezt nyakatekerten azzal próbálják indokolni, hogy a később beérkező szavazatok "megfordíthatják" a választás eredményét. Ez ugye nonszensz, ezek a szavazatok nem megfordítják az eredményt, hanem részét képeznék annak.

Emellett republikánus vezetésű államokban már a választás előtt igyekeztek akadályozni a levélszavazást. Texasban például, ahol idén már a választás napja előtt többen szavaztak, mint 2016-ban összesen, az állam republikánus kormányzója megyénként csak egy hely kijelölését hagyta a levélszavazatok személyes leadására, vagyis a Houstont magában foglaló 4,8 millió lakosú megyében is csak egyetlen irodában adhatták le személyesen levélszavazataikat a választók.

Ha a választás eredménye az előrejelzéseknél szorosabban alakul, abban az egyben biztosak lehetünk, hogy több csatatérállamban is végül a bíróságokon dőlhet el a választás sorsa. Ezért is volt különösen fontos Trumpnak és a republikánusoknak, hogy még a választás előtt feltöltsék a legfelsőbb bíróságot, ahol Amy Coney Barrett megválasztásával kétharmados többségbe kerültek a republikánus elnökök által jelölt, konzervatív bírók.