Fizetési plafont állít be, és több új feltételhez köti a kormány a bértámogatásokat

Szerdán írtunk arról, hogy a kormány által beállított bértámogatási program adókedvezményeket és a bérek 50 százalékos megtámogatását tette lehetővé egyes ágazatokban, többek között a vendéglátásban, egyes szolgáltató szektorokban és a sport területén is, így az állam elenged bizonyos adókötelezettségeket, továbbá kifizeti a bérek megfizetésének felét, amennyiben a munkáltató vállalja, hogy nem rúg ki embereket az állásukból a novemberi lezárások idején.

A szabályozás egyik nagy győztesei egyértelműen a hivatásos sportolókat foglalkoztató sportegyesületek. A sportegyesületek, és különösen a labdarúgóklubok, ugyanis nem igazán szenvedik meg a most bejelentett intézkedéseket, mert a profi ligák zártkapuk mögött működnek tovább, és a jegybevétel egyébként is marginális tételt jelent ezeknek a kluboknak, amelyek jórészt állami vállalatok szponzorációjából és TAO-támogatásokból (azaz adóforintokból) működnek.

A kedd éjjel, az utolsó pillanatban kiadott rendeletek alapján az egyes hivatásos sportegyesületek akár milliós bértámogatásokat is lehívhatnának a sportolóik után a jogszabály szerint.

De az egész rendeletalkotási folyamat körül zajló káoszt jól mutatja, hogy a jogalkotó csak jóval a rendeletek kiadását követően, a keddi nap folyamán pontosította a bértámogatás lehetőségeit.

Ráadásul ezt sem egy jogszabályban, hanem a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat egyik hirdetményében tették meg, amelyben az szerepel, hogy „...a támogatás mértéke (...) nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér”, tehát a minimálbér 150 százalékát.

Az egész konstrukción látszik, ahogy arra egy olvasónk is felhívta a figyelmet, hogy az utolsó pillanatban rakták össze: így például csatolni kérik a befizetett szociális hozzájárulásról szóló bankkivonatot, miközben s az érintett munkavállalók után ezt most nem is kell fizetni.

És egy csomó egyéb, kritikus feltétel is csak az NFSZ - a jogszabály után minimum fél nappal kiadott - hirdetményéből, és nem a rendeletekből derül ki. Így például a támogatást igénylő munkavállalónak a munkaviszonyt év végéig tartania kell, ráadásul a támogatás utólagos, tehát csak az veheti fel, akinek van előre forrása a teljes bérre, továbbá nincs NAV tartozása.

Az állami pénzből dotált sportegyesületek bértámogatása egyébként még úgy se látszik indokoltnak, hogy a kormány sapkázta a kifizetéseket, hiszen a klubok így is a maximális keret lehívására jogosultak, miközben lényegében minimális bevételkieséssel kell számolniuk.

Eközben az álláskeresési járadékot a kormány nem hosszabbította meg, a rászoruló családok számára nem nyújt segítséget, a bajba jutott vendéglátósok pedig panaszkodnak, és tüntetnek, amiért a kormány nem nyújt érdemi segítséget számukra, így például számos olyan főtevékenység, amely turisztikai ill. vendéglátó-tevékenységet végez, nem szerepel támogathatóak között. Pedig nekik most ténylegesen be kell zárniuk a boltot.