Tíz nap telt el azóta, hogy Joe Biden bebiztosította győzelmét az amerikai elnökválasztáson, de Donald Trump, az egy ciklusa után az újraválasztását elbukó elnök a mai napig nem ismerte el vereségét. Mit nem ismerte el, azóta is kitart képtelen vádjai mellett, hogy riválisa csak több amerikai államon átívelő, ezrek aktív részvételét követelő csalás révén tudott győzedelmeskedni, több ezer, illetve egyes esetekben több tízezer szavazatot meghamisítva.
Ezekre a csalásokra azóta se sikerült meggyőző, vagy a legtöbb esetben, bármilyen bizonyítékkal előállni. Ellenben tucatnyi, Trump jogi stábja által indított kereset bukott el tragikomikus körülmények között a bíróságokon. De a legsúlyosabb csapás szerdára virradó éjszaka érte Trump stábját:
Michiganben, ahol Biden a végső összesítés szerint amúgy 148152 szavazattal, 2,6 százalékpontos különbséggel nyert - vagyis sokkal nagyobb arányban, mint négy éve Donald Trump ugyanitt -, a detroiti választási bizottság republikánus tagjai feladva addigi merev ellenállásukat a végső határidő lejárta előtt mégis hitelesítették az eredményt.
Az állam legnépesebb, jellemzően feketék lakta, tehát demokrata párti fellegvárnak számító városát is magában foglaló Wayne megye választási bizottságában előtte patthelyzet alakult ki. A négytagú testületben mindkét pártnak két-két képviselője volt, a republikánusok pedig megtagadták az eredmény hitelesítését. Ebben a megyében Biden 322925 szavazattal szerzett többet Trumpnál, vagyis ha itt sikerült volna megakadályozniuk az eredmény hitelesítését, azzal - Trump demokratáknak címzett kamuvádjait idézve - itt pont a republikánusok lopták volna el a választást. Trump, amikor még úgy állt, hogy a republikánusok ellenállása miatt nem fogják hitelesíteni az eredményt, már szervezkedni is kezdett, hogy az állam republikánus törvényhozása jelöljön ki, nyilván Trumpot támogató elektorokat.
De a Wayne megyei választási bizottság két republikánus tagja végül beadta a derekát. Az ígéretért cserébe, hogy az állam demokrata kormányzója elrendeli a szavazatok teljes utólagos átvilágítását, hozzájárultak a detroiti, így végső soron a teljes michigani végeredmény hitelesítéséhez. A hírre az állam szintén demokrata választási főtisztviselője, Jocelyn Benson úgy reagált, hogy "a jelek szerint az igazság győzött ebben a helyzetben". Amihez még hozzátette, hogy "a bizonyítékok egyértelműek: nem voltak szabálytalanságok, nem volt széleskörű választási csalás, legfeljebb kisebb átírási hibák történtek". De mert Biden csaknem százötvenezer szavazattal nyert, az eredményt még egy teljes újraszámlálás se tudná megváltoztatni, mert a történelmi tapasztalatok szerint újraszámlálások legfeljebb néhány száz szavazat sorsát szokták befolyásolni. Átlagban 430-ét.
Trump sorsát amúgy egyáltalán nem befolyásolná, ha Michiganben megváltozna az eredmény. A végleges, már csak hitelesítésre váró eredmény alapján Joe Biden végül 306 elektori szavazatot szerzett, miközben a győzelemhez 270 elektor támogatása is elég. Magyarán Trumpnak nem egy, hanem legalább három államban kéne megfordítania a végeredményt, de erre még azokban sincs reális esélye, amelyekben a legszorosabb vereséget szenvedte. Biden Arizonában (11 elektori szavazat) 10457; Georgiában (16 elektori szavazat) 14028; Wisconsinban (10 elektori szavazat) 20565; Nevadában (6 elektori szavazat) 33596; Pennsylvaniában (20 elektori szavazat) 82093 szavazat előnnyel nyert, vagyis Trumpnak gyakorlatilag esélye sincs ezeknek az eredményeknek a megváltoztatására.
Pláne úgy, hogy például Nevadában több pert is buktak, amikben a Las Vegas-i szavazatok számlálásának leállítását követelték, mert nem tudták bizonyítani visszaélésekkel kapcsolatos vádjaikat. Itt amúgy ugyanúgy arra törekedtek, hogy a választási eredményt figyelmen kívül hagyva az állam Trumpot támogató elektorokat delegáljon az elektori kollégiumba. Ugyanígy sikertelenül jártak Pennsylvaniában is, ahol több nekifutásból se sikerült bizonyítaniuk, hogy megfigyelőik ne lehettek volna jelen a szavazatszámláláskor.
A helyzetet talán ez utóbbi, Pennsylvaniai döntés jellemzi a leginkább. Az állam legfelsőbb bírósága előtt Rudy Giuliani, Trump első számú kavarógépe és ügyvédje beszédében előbb "széleskörú, az egész nemzetre kiterjedő csalásról" beszélt, hogy aztán beismerje, nem vádol senkit "a szó jogi értelmében vett" csalással.
A Washington Post azt írja névtelenséget kérő trumpista forrásaira hivatkozva, hogy Trumpot amúgy pont Giuliani győzködi arról, hogy saját kampánystábja helyzetértékelésével szemben igenis jók az esélyei az eredmények megsemmisítésére. A stáb tagjai közben már egyre inkább arra hajlanak, hogy Trump vádjait kevés bizonyíték támasztja alá, és egyre inkább az a hangulat, hogy az egész hercehurva "gyors és csúnya véget ér".
Trump kitartó tagadásának amúgy nagyon is gyakorlati következményei vannak. Normálisan mostanra a vesztes jelöltnek már el kellett volna ismernie vereségét. Ez ugyan nem törvényi előírás, de most, hogy a regnáló elnök szenvedett vereséget, annak beismerésére szükség lenne az átadás-átvételi folyamatok megkezdéséhez. Ez amúgy is igen megfeszített munka, amiben minden késedelem komoly károkat okoz: Biden stábjának a január 20-i kormányváltásig mintegy 4000 kormányzati posztra kéne új embert találnia. Az ő átvilágításukat azonban nem kezdhetik meg addig, amíg győzelme nem válik hivatalossá.
Biden egyelőre a napi hírszerzési jelentésekhez sem férhet hozzá, és Trump még azt is külön megtiltotta, hogy a tomboló járvány közepette a legfrissebb járványügyi tervekről, például az elvben hamarosan rendelkezésre álló védőoltások terjesztési terveiről tájékoztassák riválisát. Hogy olyan apróságokról már ne is beszéljünk, hogy a Biden-stáb a kormányzati erőforrásokat se használhatja: nem kapnak finanszírozást az elvégzendő feladatokra, ahogy nem kapnak irodákat se, ahol elvégezhetnék azokat.
Trump csökönyös kitartása saját képtelen vádjai mellett közben már nem csupán Biden és a demokraták, hanem a republikánusok életét is megkeseríti. Georgiában annyira szorosan alakult a választás, hogy az államban kivételesen párhuzamosan tartott két szenátorválasztást is meg kell ismételni, mert egyik jelölt se szerezte meg a szavazatok abszolút többségét, ami a helyi szabályok szerint a győzelem feltétele. A két republikánus szenátorjelölt Trump burkolatlan fenyegetésére közleményben követelte az állam amúgy szintén republikánus választási főtisztviselőjének a lemondását az elnök által vélt csalásokra hivatkozva. Ezzel sikerült komoly belső vitákat kirobbantania saját pártjában akkor, amikor kevesebb mint két hónap van már csak hátra a megismételt szenátorválasztásokig, melyeken eldőlhet, hogy a republikánusok megtartják-e többségüket a szenátusban. Márpedig ez elég komoly tét: ha megtartják, lényegében ott és akkor tehetnek majd keresztbe Biden elnöknek, amikor csak akarnak. Ha viszont elbuknák, Biden úgy futhat neki elnöksége első két évének, hogy pártja a törvényhozás mindkét házában is többségben van, vagyis akár legambíciózusabb terveit is keresztül viheti.