Koronavírus-számok Magyarországon 01.25.
Elhunytak + 56 Σ 12 024
Kórházban + 21 Σ 3 814
Fertőzöttek + 844 Σ 360 418
Tesztek + 10 064 Σ 3 062 132

Ki védi most a hazát váratlan támadás ellen?

Feliratkozás a Járvány hírlevélre

Minden hétköznap elküldjük, amit a járványról tudni érdemes. Iratkozz fel, és vigyázzunk egymásra!

Bementünk és kihoztuk” címen számolt be a Honvédelmi Minisztérium lapja, a Honvédelem egy hete a hírről, hogy az MH Székesfehérvár Helyőrségi Zenekar két tagja, Ber Ferenc zászlós, trombitaszólam-vezető, és Bodrogi Zsolt főtörzsőrmester, beosztott zenész az életük kockáztatásával egy égő ház közvetlen közeléből mentett ki egy embert Gárdonyban.

A két katonazenész hivatalos küldetésben volt, a rendőrséggel közös járőrszolgálatot teljesítettek. 3700 katona vesz részt a koronavírus-járvány elleni védekezésben:  járőrszolgálatot, egészségügyi feladatokat, határvédelmet látnak el, az országon átutazók számára kijelölt humanitárius korridort biztosítják, fertőtlenítenek, őrző-védő feladatokat látnak el. Minderről a Honvédelmi Minisztérium egy nappal a gárdonyi eset előtt, november 26-án számolt be a Magyar Nemzet érdeklődésére.

A kormánypárti lapnak küldött válaszában a minisztérium fontosnak érezte megjegyezni, hogy „[e]z azonban nem azt jelenti, hogy az ország fegyveres védelmi képessége csökkent volna”, és jelezte, hogy a Honvédség „rendőrséget megerősítő járőrei és más, a Covid-19 elleni védekezésbe bevont állomány nem része a készenléti szolgálati rendszer azonnali reagáló erőinek”.

Mikor ez megjelent, már hat napja vártam választ a Honvédelmi Minisztériumról egy, pont a készenléti szolgálati rendszer azonnal reagáló erőire vonatkozó kérdésemre, de addig, és azóta se kaptam semmilyen visszajelzést. Még csak annyit sem, hogy egyáltalán látták-e a minisztérium sajtóosztályának az időközben még kétszer megküldött kérdéseimet.

Először november 20-án, két hete kérdeztem rá egy, a Honvédelmi Közlöny CXLVII évfolyamának 11. számában megjelent parancsnoki intézkedésre, az 546/2020. (HK 11.) számúra. Ennek második pontja szerint:

„A Szárazföldi Fegyveres Készenléti Szolgálat erőinek kijelöléséről, vezénylésének és a szolgálat ellátásának rendjéről és követelményeiről szóló M/5/2020 MH PK intézkedésben (a továbbiakban: Intézkedés) meghatározott Szárazföldi Fegyveres Készenléti Szolgálat (a továbbiakban: SZFKSZ) Zászlóalj Harccsoport 2020. október 12-től, további intézkedésig felfüggesztésre kerül, nem képezi részét az SZFKSZ rendszerének, állománya nem kerül kijelölésre.”

A fegyveres készenléti szolgálat feladata az országot érő váratlan támadás esetén az ország területére betörő külső fegyveres csoportok elleni megfelelő válaszlépések megtétele, amit alapesetben egy meghatározott normaidőn belül alkalmazható, a várható feladat ellátására felkészített, meghatározott helyen együtt tartott, vezényelt katonai erő, konkrétan egy zászlóalj-harccsoport látja el. Ezt függesztette fel október 12-től a Honvédség főparancsnoka, tehát azt az állítást is ennek a függvényében kell értelmezni, hogy a katonazenészekkel is megerősített járvány elleni védekezésben részt vevők nem részei a készenléti szolgálati rendszer azonnali reagáló erőinek.

Hogy annak most mi a része? Erre vonatkozott az egyik kérdésem: „Milyen egységek, milyen csapaterővel vethetők be egy országot érő támadás esetén azonnal?” Illetve arra is rákérdeztem, hogy az intézkedés értelmében jelenleg nincs kijelölve olyan „meghatározott helyen együtt tartott, vezényelhető erő”, amely képes lenne normaidőn belül reagálni egy, az országot ért külső agresszióra. Továbbá érdekelt volna az is, hogy az intézkedés összefügg-e azzal, hogy a katonáink most a járvány elleni védekezésben vesznek részt – amire már csak abból is következtetek, hogy legutóbb, ahogy arra most hivatkozik is intézkedésében a parancsnok, a járvány első hullámában, a Honvédelmi Közlöny májusi számában megjelent 149/2020. (HK 5.) számú intézkedésében függesztette fel a szárazföldi fegyveres készenléti szolgálatot teljesítő Zászlóalj Harccsoportot.