Már a hír első fele is szenzáció lenne: izraeli fociklubban vásárolt részesedést egy Öböl-menti olajmonarchia egyik muszlim arab előkelősége. A részletek ismeretében a tranzakció még hihetetlenebbül hangzik.

Hamad bin Khalifa Al Nahyan sejk, az Abu Dhabi uralkodócsalád tagja ugyanis nem más klub, mint a Beitar feléért fizet ki tíz év alatt összesen 300 millió sékelt, vagyis 90 millió dollárt, a fia pedig beül a klub igazgatótanácsába.

A Beitar pedig többek között az arabellenes rasszizmusáról ismert. Ez az egyetlen klub az izraeli első osztályban fociban, aminek a fennállása óta nem volt arab származású játékosa, jóllehet az ország állampolgárainak 20 százaléka arab. Miközben a többi klub mellett az izraeli válogatottban is teljesen természetes az arab származásúak jelenléte, annyira, hogy a talán legnagyobb aktuális sztárjuk, a jelenleg a Hoffeinheimben játszó korábbi Leipzig- és Sevilla-csatár Munas Dabbur is názáreti születésű muszlim arab.

A Beitar ultráinak hírhedt bekiabálása a “Halál az arabokra”. A klubnak alapításától szoros kapcsolata volt akkoriban a britek által terrorszervezetnek tekintett titkos cionista csoportokkal és azóta is a közel áll a cionista politikai jobboldalhoz és Netanjahu miniszterelnök Likud pártjához.

A Beitar klubvezetése a múltban többször lenyilatkozta, hogy ők nem rasszisták és nyitottak lennének a nyitásra, de ezt a szurkolók egy kis csoportja akadályozza meg. A La Familia nevű naconalista ultracsoportra céloztak, akiknek az egyik ismert dalában szerepel a “Mi vagyunk az ország legrasszistább csapata” sor, akik huhognak, az ellenfél fekete játékosaira és “halál az arabokra” skandálással fogadják az arabokat.

Hirhedt eset volt, amikor 2013-ban a klubvezetés tett egy próbát és megvásárolt két csecsen muszlim játékost. Az eredmény: nem jutottak el a pályára lépésig, mert1 Mire néhány La Familia-tag figyelmeztetésül felgyújtotta a klubszékházat.

Most majd eldől, hogy az emberiség által ismert leghatékonyabb rasszizmus elleni gyógyszer, vagyis a pénz rájuk is hat-e. Hamad bin Khalifa Al Nahyan ugyanis a pénzeső eszközével próbálja előrelendíteni a béketeremtő focidiplomáciát. Az általa a klubba fektetendő 300 millió sékeles összeg helyes értékeléséhez támpont, hogy a klubot mostani tulaja, Moshe Hogeg 2018-ban kevesebb, mint ennek a tizedéért, 26,5 millió sékelért vette meg és ebben az összegben egy jókora adósság kifizetése is benne volt.

A klub felét megvásárló kalifa többek között arról ismert, hogy hangos támogatója az Emirátusok Izraellel történő megbékélésének. Emlékezetes, hogy Izrael történelmi lépést téve idén létesített diplomáciai kapcsolatokat az Emirátusokkal.

Hogy a "focidiplomácia" ebben az esetben mennyire nem üres szlogen, hanem szó szerint értendő, azt remekül illusztrálják a résztesedése felét eladó zsidó üzletember és az arab vevő nyilatkozatai.

Moshe Hogeg arról beszélt, hogy a bevásárlás után a felek "az együttélés, az előrelépés és a testvériség napjai felé haladnak majd, a klububk, a közösségünk és az izreali sport érdekében". A sejk még direktebb volt. Amellett, hogy persze egészen izgatott, hogy egy ilyen dicsőséges klub tulajdonosa lehet, amelyről annyit hallott, közleményében Jeruzsálemet Izrael fővárosának nevezte.

Hogeg, aki, mint említettem, két éve vette meg a klubot, fiatal és menő internetmilliomos stratup-cézár, aki többször világossá tette, hogy az ő érkezésével a vallás és a rasszizmus többé nem fognak szerepet játszani a klubnál.

Update 1: Tévedés szerepelt a cikk első verziójában, amire olvasónk, X. hívta fel a figyelmemet, ezúton is köszi. Tévedtem, a két csecsen játékos a valóságban eljutott a pályáralépésig, az egyikük 1, a másikuk 7 meccsig jutott. a Beitarban. Utóbbi, Zaur Szadajev, ráadásul lőtt is egy gólt egy hazai meccsen. Erről a gólról és a rasszista fanatikusok azt követő kivonulásáról szól a Guardian remek videója. A csecseneket ezzel együtt gyorsan elüldözték a szélsőségesek, akik, ahogy írtam, a klub irodáit is fdelgyújtották az igazolások miatt.