Az ellenzéki összefogás tagjai rögzítették, hogyan képzelik el a közös kormányzást

A közös kormányzás alapelveiről írtak alá egy dokumentumot kedd délután az ellenzéki összefogásban részt vevő pártok vezetői, azaz Gyurcsány Ferenc (DK), Jakab Péter (Jobbik), Schmuck Erzsébet és Kanász-Nagy Máté (LMP), Kunhalmi Ágnes és Tóth Bertalan (MSZP), Fekete-Győr András (Momentum), Szabó Tímea és Karácsony Gergely (Párbeszéd). 

A Parlament épületében rendezett, online sajtótájékoztatón röviden beszéltek arról a hat pontról is, ami alapján elképzelik a közös kormányzást. Jakab Péter, a Jobbik elnöke arról beszélt, hogy az ellenzéki összefogás győzelmének esetén meg fogják teremteni a társadalmi békés és újra egyesítik a nemzetet. Szerinte arra, hogy képesek ezt megtenni, a garanciát épp az adja, hogy az ellenzéki pártok képesek voltak összefogni, és politikai-ideológiai kérdésektől függetlenül közösen indulni. Jakab elmondta, hogy mindenkit a nemzet részének tekintenek, és minden magyart képviselni fognak, bárhol is éljen a világban. „Nem hat párt, hanem 15 millió magyar kormánya leszünk” – mondta el Jakab. 

Fekete-Győr András, a Momentum vezetője arról beszélt, hogy olyan új köztársaságot fognak építeni, melyben a polgárok ellenőrzik a kormányt, és nem fordítva, és olyan új jogállamot, melyben a hatalom szolgálja a törvényt, és nem fordítva. Fekete-Győr szerint céljuk a szabad ország, azaz a szabad sajtó, tudomány, oktatás és művészet lehetőségének megteremtése. Véget fognak venni az oligarchák hatalmának, olyan országot építenek majd, ahol nem egyetlen ember akarata alakítja a dolgokat, mondta.

Az LMP-s Schmuck Erzsébet jövőbe tekintő kormányzást ígért, olyat, ami az ország és a bolygó jövőjét is figyelembe veszik. Úgy gondolják, hogy a klímaváltozás miatt ők az utolsó generáció, melynek még a saját kezében van a sorsa, és épp ezért akarnak egy fenntartható, környezettudatos gazdaságot és társadalmat létrehozni, melyben cél lesz a természeti örökségek védelme. Kitért a demográfiai válság kezelésérének szükségességére, illetve beszélt a migrációról is, aminek megoldásához a klímaváltozás, illetve az ökológiai válság kezelésére van szükség. Schmuck szerint európai együttműködésre számítanak a migrációs kérdésekben, de a bevándorlás kezelését a nemzeti kormányok hatáskörében hagynák, és az illegális migrációval, illetve az emberkereskedelemmel szemben fellépnének. 

A párbeszédes Szabó Tímea a gondoskodó társadalom fontosságáról beszélt, melyben az ingyenes és jó minőségű egészségügyi ellátás, oktatás, szociális ellátás és kultúra mindenkit megillett. Ehhez az is kell, hogy aki tehetősebb, az többel járuljon hozzá a közös kiadásokhoz, hogy az elesettebb emberek is emberhez méltó életet élhessenek. Fontos az is Szabó szerint, hogy tisztességes munkáért tisztességes bér járjon, és hogy a férfiak és a nők ugyanazért a munkáért ugyanannyi bért kapjanak. Szabó szerint így lehet elérni, hogy a fiatalok ne akarják itt hagyni az országot, hanem inkább visszatérni akarjanak majd. 

Az MSZP részéről Kunhalmi Ágnes beszélt arról, hogy igazságos gazdaságra van szükség, ami mögött tisztességes verseny, és jó minőségű, mindenki számára hozzáférhető állami szolgáltatások állnak. Ehhez méltányos közteherviselésre van szükség, melybe a felső tízezer tagjait és a nagyvállalatokat is be kell vonni. Emellett kormányra kerülésük esetén nagyobb teret nyitnának a szolidáris gazdaságnak és a szociális partnerek bevonásának. Kunhalmi is elmondta, hogy tisztességes munkáért tisztességes bér, tisztességgel ledolgozott életért tisztességes nyugdíj kell járjon, és a magyar béreknek utol kell érniük a nyugati bérszínvonalat, hiszen egy magyar dolgozó munkája nem érhet kevesebbet, mint nyugati társáé. 

Kunhalmi szerint gazdaságilag, társadalmilag és politikailag is meg kell szüntetni az ország kettészakítását, ehhez a hátrányosabb helyzetű régiókban új munkahelyekre lesz szükség. Emellett olyan munkajogi törvények kellenek, melyek mindig a gyengébb felet, azaz a dolgozókat védik. Helyreállítanák a háromoldalú egyeztető rendszert, illetve eltörölnék a rabszolgatörvényt is. 

Az európai Magyarországról Gyurcsány Ferenc beszélt, aki elmondta, hogy az országnak egyértelműen az Európai Unióban van a helye. Ha vannak vitáink az EU-val, az természetes, de ez az egyetlen jó választásunk. Gyurcsány szerint a magyarok az EU-ban nem másodrendű polgárként, hanem lassan hasonlóképpen fognak élni, mint nyugati társaik. Hazafias kormányt és európai kormányt szeretnének, mondta még el a DK elnöke.