Egy kínai bíróság halálra ítélte az egykori vezető bankárt és párttisztviselőt, Lai Xiaomint. Az ítélet szerint Lai korrupcióért, sikkasztásért és bigámiáért. Mint a Guardian tajpeji tudósítója írja, az ítélet meghökkentette a kínai közvéleményt, a férfi ugyanis korábban a négy nagy állami tulajdonú kínai eszközkezelő egyikének volt a vezetője.
A vádak szerint Lai egy évtized alatt több mint 270 millió dollár értékben fogadott el kenőpénzeket, és súlyosan visszaélt hatalmával, amikor a lefizetések hatására döntött emberek felvételéről vagy előléptetéséről. A bankárt emellett bigámia miatt is elítélték, mivel felesége mellett egy másik nővel is kapcsolatban volt, akinek a gyerekét is nevelte.
A bírósági döntés szerint Lai nem tisztelte a törvényt és szélsőségesen kapzsi volt. Elrendelték teljes vagyonának elkobzását is, a halálbüntetésen túl.
A bankár ügye az egyik legnagyobb léptékű gazdasági bűncselekmény Kínában, ami bíróság elé került, és a halálbüntetését a megszokottól eltérő módon nem is két évnyi próbaidőre felfüggesztéssel rendelték el. A halálbüntetéseknél gyakori, hogy két évnyi kivárás után végül ezeket a büntetéseket életfogytiglani szabadságvesztésre módosítják, de itt most nem lesz meg erre a lehetőség.
Lai ügye sokkolta a kínai közvéleményt, mivel a férfi a kiszivárgott hírek szerint egészen extrém életmódot folytatott: egy pekingi lakásában szekrények voltak teletömve készpénzzel, amit ő állítólag csak a szupermarketként emlegetett, emellett pedig aranyrudakat gyűjtött és számos luxusautója is volt. Emellett a beszámolók szerint volt vagy száz szeretője, akik az eszközkezelő alá tartozó ingatlanfejlesztő portfóliójából kaptak ingatlanokat.
Lai ellen a nyomozás 2018 tavaszán indult meg, ekkor zárták ki a Kommunista Pártból is. A férfi végül minden vádpontban bűnösnek vallotta magát, vallomását a közmédia is leadta. Ebben a vallomásban Lai arról beszélt, hogy egyetlen fillért sem költött el a felhalmozott pénzből, hiszen nem mert volna belőle költeni.
A bíróság végül arra jutott, hogy Lai a legtöbb bűncselekményt a 2012-es, 18. pártkongresszus után követte el, pedig ezen a kongresszuson hirdette meg Hszi Csin-ping államfő a korrupcióellenes küzdelmet, melynek keretében több millió (!) állami tisztviselő ellen indult nyomozás, és számtalan büntetést is kiszabtak.
Ugyanakkor halálbüntetést nem szoktak gazdasági bűncselekményekért kiszabni, ám a Guardiannak nyilatkozó kínai ügyvéd szerint a bűncselekmények léptéke miatt dönthettek úgy, hogy a börtön most már nem elégséges büntetés. Azt amúgy pontosan nem tudni, hogy Kínában hány embert végeznek ki, mivel Peking nem közli ezeket az adatokat, de becslések szerint évente több ezer emberről lehet szó.