Mondjon egyetlen okot, miért ne építenénk meg!

444 Hírlevelek
Hírleveleink házhoz visznek mindent, amit tudni kell.

"Elmentek az oroszok? Elmentek. Szabad országban élünk? Igen. Miért ne építenénk meg? Mondjon egyetlen okot rá!- szegezte a kérdést pár napja Nagy Ervin, Makovecz Imre hajdani alkotótársa a Hír TV riporterének. A riporter nem tudott ilyen okot mondani, ami nem csoda, mert a 20 perces műsor kívánatos, egyben egyre reálisabb lehetőségként számolt be Makovecz egyik utolsó munkája, a XII. kerületi Apor Vilmos térre tervezett templom megépüléséről.

Érvként az alábbiak hangzottak el:

  • Makovecz a múlt század egyik legjelentősebb magyar építésze volt, akinek épp a fővárosban nincs egyetlen középülete sem.
  • A templom Makovecz főműve, az életmű “koronaékszere”, egyben “esszenciája”.
  • A templom a magyarság, az európai kereszténység "spontán pasztorizációs helyszíne" lehet.
  • Egy olyan időben, amikor az ember félve vallja be, hogy keresztény, jelet kell hagyni, és a templom egy ilyen jel lesz, hogy ez a mi hitünk.
  • “Egyre többen” támogatják a templom megépülését.

Az ambíciózus terv előtt azonban komoly akadályok tornyosulnak. A legjelentősebb az, hogy

a templom nem tud az Apor Vilmos téren megépülni.Makovecz terve a XII. kerületi önkormányzat 2004-es meghívásos tervpályázatára készült, az 1941-ben megkezdett, de a háború miatt soha be nem fejezett felső-krisztinavárosi nagy plébániatemplom alapjaira. A pályázatot meg is nyerte, ami nem okozott nagy meglepetést, mivel a kerület akkori főépítésze, egyben a bírálóbizottság elnöke a bevezetőben is említett Nagy Ervin volt, aki évek óta dolgozik a templom terveinek befejezésén.

A területet az önkormányzat még 1996-ban adta el százmillió forintért az elővételi jogával élő egyháznak, egész pontosan a plébániának. A plébánia a főegyházmegyétől kapott kölcsönt, ám a törlesztés a padlóra küldte, és csak évekkel később tudott hozzákezdeni a templom alapjaira a 60-as években épült szolgáltatóházból kialakított szórakozóhely (egy időben a Hully Gully diszkó) eltakarításához, és a környék rendbe tételéhez.

Makovecz Imre 2005 januárjában tudta meg, hogy a megnyert tervpályázat ellenére a templom megépítésére kicsi az esély. Ezt Rényi András művészettörténész mesélte, aki a Mindentudás Egyeteme című tévés előadássorozat külsős szerkesztőjeként épp Makovecznél járt, hogy előkészítsék a februári szereplését, amikor az építész értesült a hírről.

A 444-nek úgy emlékezett vissza az esetre, hogy

a dühöngő Makovecz “pallérozott, tájnyelvi ékítményekkel földíszített magyarsággal” küldte el melegebb éghajlatra Erdő Pétert és a magyar püspöki konferenciát.

Rényi szerint Makovecz, akit egyébként nagyon tehetségesnek tartott, elszállt a szereptől, amit magára vett. "Én nem voltam vele korábban kapcsolatban, de azonnal barátkozott, úgy érezte, hogy elengedheti magát, és a hírtől olyan dührohamot kapott, hogy kútba esett a beszélgetés."

Makovecz dühöngésének Rényi András szerint volt egy olyan olvasata, hogy egyházpolitikai játszma áldozatának érezte magát. “Az volt a benyomásom, hogy azt gondolja, a katolikus egyháznak fontosabb a Gyurcsányékhoz való törleszkedés, mint az ő vállaltan jobboldali idealizmusának támogatása.”

Amikor Makovecz Imre 2011 szeptemberében meghalt, a templom megépítésének ügye rögtön előkerült. A CÖF félmilliós kezdőtőkével gyűjtést indított, a Heti Válasz pedig októberben nagy cikkben foglalkozott vele. Innen lehet tudni, hogy kormányváltás ide vagy oda, az egyház továbbra sem támogatta az ötletet: a püspöki kar közleményt adott ki, mely szerint templom építéséről, sőt, ilyen célú pénzgyűjtésről is kizárólag az egyház dönthet.

A püspöki karnak a Makovecz-templommal kapcsolatos ellenérzéseiben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai kampuszával kapcsolatos rossz tapasztalatok is közrejátszottak.

A funkcionalitás szempontjait nélkülöző, drágán fenntartható és gyorsan pusztulásnak induló Makovecz-épületek nem teremtettek bizalmat az építész felé.Budán amúgy sincs hiány katolikus templomból, hiszen az Apor Vilmos téren kicsit feljebb eleve ott van a kis plébániatemplom, de nincs túl messze a Krisztina körúti, a városmajori, a farkasréti és az istenhegyi templom sem. Ráadásul egy ekkora templomot nehéz beilleszteni az egyházi templom-hierarchiába: püspöki trón hiányában nem lehet székesegyház, a mérete és a költségei miatt viszont nagyon kilógna a plébániatemplomok sorából.

Az Apor Vilmos térre álmodott Makovecz-templom sorsa akkor pecsételődött meg végleg, amikor az egyház eldöntötte, hogy a régi templomalapokra közösségi házat épít. Az új épületet 2017 nyarán avatták fel.

Az építész fia, egyben a szellemi hagyatékát gondozó Makovecz Alapítvány elnöke, Makovecz Pál kérdésünkre megerősítette, hogy a Hír TV-nek szándékosan fogalmazott úgy, hogy “a templomnak Budapesten van a helye”, mivel tisztában van vele, hogy az eredeti helyszínen már nem épülhet meg. Mint mondta,

most az "ihletett pillanatot" várják, hogy "megszülessen a politika, az egyház vagy a Jóisten döntése".A középületek, pláne templomok tervezésekor azonban illik tekintetbe venni a telek lejtését, tájolását, a környező házak méretét és stílusát, a fákat, a tájat. Egyrészt így biztosítható, hogy az épület illeszkedjen a környezetébe, de az is, hogy megfeleljen a legalapvetőbb funkcionális elvárásoknak. Például hogy lehessen tudni, melyik napszakban mennyi fény jut be az ablakokon.

Az, hogy az ügy támogatói most azt szeretnék, hogy a máshova tervezett templom mindenképpen megépüljön valahol a fővárosban, arra utal, hogy számukra ezek a szempontok másodlagosak, ahogy az is, hogy Makovecz Imre terve a kiírás miatt eleve az 1941-es templomkezdemény alapjaival kalkulált. Ám van egy, még ennél nagyobb probléma is: a pénz.

“Előre dolgoztunk, elkészültek a tervek, és ha valami csoda folytán jönne egy angyal, lenne helyszín, építési engedély és a pénz is rendelkezésre állna, akkor megindulhatna az építkezés" - mondta a 444-nek Makovecz Pál. A kérdésre, hogy mennyi pénznek kéne rendelkezésre állnia, azt válaszolta, nem tudja pontosan, hiszen közbeszerzést kéne kiírni, de sok milliárd forint lehet, mivel egy Mátyás-templom méretű épületről van szó. Kalkulációjuk szerint mindenesetre az üzemeltetési költségek ötödét visszatermelné a kolumbárium.

Makovecz Imrét személyes szál is fűzte a helyszínhez, amiről a templomterv pályázati anyagában így írt:

“A felső-krisztinavárosi templomban 1942-ben volt első áldozásom. Fehér bocskaiban, sapkánkon fehér toll, fehér kesztyû, a lányokon fehér tüll menyasszonyi ruha, fehér fátyol, koszorú.”Hogy ez a látomásszerű emlék mennyiben befolyásolta a templom terveit, azt csak az életmű avatott ismerői tudnák felfejteni, de azt nem lehet mondani, hogy Makovecz visszafogta volna magát. A funkció nélküli ornamentikában amúgy is gazdag épületre például 200 kőangyalt álmodott, melyeket - a szobrász Melocco Miklós rajzai alapján - egyenként kell fehér mészkőből kifaragni. Ugyanez a helyzet az épületdíszekkel. (Meloccóval kapcsolatos érdekesség, hogy ő is tagja volt a Makoveczet győztesnek kihozó 2004-es tervpályázat bírálóbizottságának).

A templom belseje sem ígérkezik spórolósnak:

"A pillérek, falak hőszigetelt betonból készülnek és nyersen maradnak. A templomhajó és a tornyok ragasztott faszerkezettel készülnek. A héjazat természetes pala. A templomhajó padlója fényezett feketegránit és üvegfödém. A mélytemplom keresztfala, ahol az altemplommal határos, belül tükörrel van borítva"

- írta Makovecz a pályázatban. 

2011-ben tízmilliárd forintra becsülték a költségeket, és 5-10 évre a jelentős részben kézimunkával építendő templom kivitelezését. A tervek befejezésén évek óta dolgozó Nagy Ervin ezzel kapcsolatban a Hír TV-nek kifejtette, hogy a chartres-i és a reimsi katedrális, meg a párizsi Notre Dame szobrain, díszein is "száz évekig" dolgoztak.

Az építőipari árak elszállása miatt az építkezés ma valószínűleg többször ennyibe kerülne, ami még nyilvánvalóbbá teszi, hogy a Makovecz-templom a már említett akadályokat leszámítva is csak akkor valósulhat meg, ha azt a kormány hajlandó finanszírozni.

A tény, hogy a Hír Tv anyaga a teljes kormánymédián végigdübörgött, akár arra is utalhatna, hogy a kezdeményezés mögött a kormány áll. Valójában azonban roppant valószínűtlen, hogy Orbán a sajtón keresztül akarná presszionálni a katolikus egyházat. Ha mégis ez volna a helyzet, biztosan megszólalna például Semjén Zsolt, aki a Heti Válasz 2011-es cikke szerint egyszer magával Makovecz Imrével is beszélgetett az összmagyarság szellemi szentélyének szükségességéről.

Több irányból is puhatolóztunk a kormánynál, de senki sem válaszolt. Végül valaki annyit jelzett vissza, hogy fogalma sincs, ami szerinte annak a jele, hogy nem a kormány áll a mozgolódás mögött, mert ellenkező esetben feltehetően tudna róla.

Próbálkoztunk az egyháznál is, de onnan sem kaptunk hivatalos választ. Egy, a főegyházmegyéhez közeli forrás szerint az egyháznak továbbra sem kell a Makovecz-templom, mert túlzónak, rossz üzenetűnek, a fenntartását meg drágának tartják, hisz a meglévő ingatlanállomány is túl nagy terhet jelent. Viszont mielőtt ezt deklarálnák, Erdő Péter prímás szerinte ki akarja puhatolni, hogy tényleg nem a kormány áll-e a kampány mögött, mert az azért bonyolítana a helyzeten.

Arra a kérdésre, hogy honnan lehet tudni, amiről a Hír TV beszámolt, hogy "egyre többen szállnak síkra" az épület megvalósulása érdekében, a Makovecz Alapítvány elnöke azt válaszolta, hogy az építész halála óta a honlapjuk és a Városkúti úti Makovecz-ház látogatói közül is sokan érdeklődnek, hogy mikor épül meg a templom, a Hír TV adása óta pedig “már óránként több, mint tíz levelet” kap.

A cikket illusztráló rajzokat a Makovecz Alapítványtól kaptuk.