Pénteken lép életbe az atomfegyverek gyártását és birtoklását tiltó egyezmény, amit 51 ország írt alá. A dolognak leginkább szimbolikus jelentősége van, mert olyan államok álltak be mögé, amelyek nem rendelkeznek atomfegyverrel, és nem is dolgoznak rajta.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint az egyezmény figyelmen kívül hagyja a globális biztonságpolitika realitásait: veszélyes lenne úgy feladni valamit, hogy nem lehetünk biztosak benne, mások is ehhez tartják magukat. „Nem biztonságosabb az a világ, amelyben a NATO-tagállamoknak nincs atomfegyverük, Oroszországnak, Kínának és Észak-Koreának viszont igen.”
Az ENSZ által 2016-ban kezdeményezett megállapodást 123 ország támogatta, és 38-an szavaztak ellene, köztük az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország és Izrael. Kína, India és Pakisztán tartózkodott.
Az egyezmény aláírói közt találjuk Nigériát, Malajziát, Írországot, Máltát, Thaiföldöt, Mexikót, Dél-Afrikát, Bangladest, Új-Zélandot, Vietnamot és a Vatikánt. Ősszel az Egyesült Államok igyekezett meggyőzni az államokat, hogy vonják vissza aláírásukat, sikertelenül. A megállapodás életbe lépéséhez 50 országra volt szükség, amit Honduras csatlakozásával tudtak elérni.