Orbánt megriasztotta egy váratlan adat, ezért is lett teljesen más az őszi járványkezelés
Ahogy az ország fellélegzett a járvány tavaszi hulláma után, a nyár folyamán a fideszes politikusok is lazábban viselkedtek, és közös bulikat is tartottak. Az egyik ilyen augusztusi partin, amelyen a kormány két minisztere is részt vett, szóba került a 2022-es parlamenti választás is. A szűkebb körű, esélylatolgató beszélgetés során azonban a politikusok váratlanul elkomorultak.
A beszélgetés egyik résztvevője a Direkt36-nak azt mondta, hogy meglepő volt a vezető kormányzati politikusok borús reakciója. Az akkori közvélemény-kutatások szerint a Fidesz kifejezetten jól állt. A kormánypárt megerősödve került ki a járvány első hullámából, a legtöbb felmérés szerint stabilizálni vagy növelni is tudta a szavazótáborát.
Azon a nyár végi beszélgetésen a kormánytagok nem osztottak meg részleteket az aggodalmaikról, a Direkt36 kutatásai szerint azonban a kormányzati körök borús hangulatának főként az volt az oka, hogy kedvezőtlenül alakult egy kiemelten fontos gazdasági adat. Augusztus közepén publikálták a második negyedéves GDP-adatot, amely végül sokkal rosszabb lett, mint amire a kormány és Orbán Viktor miniszterelnök is számított. A csalódást fokozta, hogy Matolcsy György MNB-elnök korábban többekkel is elhitette, hogy a járvány miatt a magyar gazdaság tavasszal mégsem zuhant akkorát, ezért a fideszesek kedvezőbb számot vártak.
Bár csak egy statisztikai adatról volt szó, az mégis sokkolt több kormányzati politikust. Az akkoriban kezdődő második hullám miatt ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy a gazdasági nehézségek el fognak húzódni. Ha pedig ezt a saját bőrén kezdi el érezni egyre több választó, akkor az kormányváltó hangulatba is átcsaphat. Ezért született meg az a kormányzati stratégia, hogy a gazdaság a járvány újabb berobbanása ellenére sem állhat le.
A kormány ki is tartott emellett egészen addig, amíg a járvány pusztítását egyre jobban megérző vidéki körzetek fideszes képviselői zúgolódni nem kezdtek. November elején már a belső méréseik is azt mutatták, hogy az emberek jobban félnek a betegségtől, mint a munkahelyük elvesztésétől, ezért a kormány kénytelen volt újra szigorítani.
A gazdasági szempontok azonban a korlátozó intézkedések bevezetése után is hangsúlyosak maradtak. A kormányfő novemberben személyesen nézte át, hogy melyek azok az állami finanszírozású projektek, amelyek felgyorsításával fel lehetne pörgetni a gazdaságot. Ennek során pedig a politikai szempontokra is ügyelt, vagyis a kormány különösen azokat a beruházásokat sürgetné, amelyek a Fidesz számára nyerhető körzetekben valósulnak meg.
A Direkt36 több mint egy tucat olyan forrással – kormányzati szereplőkkel és a járványkezelésre rálátó ellenzéki politikussal – beszélt azért, hogy megértsük az őszi intézkedések hátterét.
Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez, és közelről követheted majd a tényfeltárást!
A Fidesz parlamenti frakciója a megkeresésünkre azt írta, a gazdasági nehézségek miatt nem aggódnak, ehelyett azon dolgoznak, hogy a magyar emberek egészségét és munkahelyét megvédjék. A vidéki fideszesek nyomásgyakorlásával kapcsolatban azt közölték, a képviselőik bíznak a magyar járványügyi szakemberekben, ezért elfogadják és támogatják az operatív törzs döntéseit. A kormánynak és a miniszterelnök sajtófőnökének is feltettünk több kérdést, ezekre azonban nem kaptunk választ.
Hátha Matolcsy varázsol
Az elmúlt években a kormány előszeretettel büszkélkedett azzal, hogy a magyar GDP mekkora mértékben nő, 2019-ben például az egyik legmagasabb növekedést produkálta az egész EU-ban. A járvány miatt nyilvánvaló volt, hogy a magyar gazdaság teljesítménye a többi uniós országéhoz hasonlóan csökkenni fog, ennek aránya azonban nyár elején még nem volt világos. Nem jelentek meg még ugyanis annak a második negyedévnek az adatai, amelyet már komolyan befolyásoltak a járvány miatti korlátozások.
A legtöbb elemzés komoly visszaesésre számított. Varga Mihály pénzügyminiszter például erre az időszakra 10 százalékos GDP-visszaesést várt. A Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank viszont töretlenül optimista volt. A jegybank szinte egyedüliként az egész évre nézve GDP-bővüléssel, a második negyedévre pedig mindössze 7 százalékos zuhanással számolt. Matolcsy úgy vélte, hogy ez egy gyors V-alakú hatás lesz, gyors zuhanással, majd pedig gyors visszapattanással.
A becslését eleinte nemcsak független közgazdászok körében, hanem a kormányban is kétkedve fogadták. A fideszes politikusok később azonban mégis elkezdtek hinni benne. Egy kormányzati forrás szerint ennek oka az volt, hogy a kormánypártban Matolcsyt egyfajta „varázslónak” tartják, „aki mond olyan dolgokat, ami racionálisan nem igazolható, de aztán később mégis bejönnek”. Emiatt titokban többen is elkezdtek reménykedni abban, hogy Matolcsy jóslata talán most is beválik.
Ezek után sokkolóan hatott, amikor az augusztus 14-én közölt adatokból kiderült, hogy a második negyedéves visszaesés még a Pénzügyminisztérium becslésénél is durvább, 13,6 százalékos volt. Ekkora mértékű negyedéves zuhanást a magyar gazdaság még a 2008-2009-as világgazdasági válság idején sem szenvedett el. A kormányzati reakciókat ismerő egyik forrás szerint a miniszterelnök számára különösen az volt aggasztó, hogy a magyar adat uniós összehasonlításban is a rosszabbak közé tartozott. A régióban például a magyarországi visszaesés volt a legnagyobb mértékű.
A vártnál súlyosabb visszaesés kijózanította a kormánypárti döntéshozókat. Leginkább az bizonytalanította el őket, hogy szerintük a GDP bővülése összefügg a választók úgynevezett konjunktúra-érzetével. Vagyis, ha az emberek azt érzik, hogy nem haladnak egyről a kettőre, nem nő az életszínvonaluk, akkor elfordulhatnak a Fidesztől, és a 2022-es választás idejére erősödhet a kormányváltó hangulat.
Ez az aggodalom pedig nemcsak a kormány vezetőinél jelent meg, hanem az egyéni választókerületi képviselők szintjén is lecsapódott. Hende Csaba, Szombathely fideszes parlamenti képviselője a járvány gazdasági hatásainak fontosságáról beszélve egy interjúban azt mondta: „Tehát az, hogy a gazdaság milyen állapotban lesz és azon belül az egyes emberek személyes várakozásai hogyan néznek ki, mennyire lesznek optimisták, mennyire lesznek borúlátóak, azok bizony a voksukat is döntően meg fogják határozni”.
Az országnak működnie kell
A kormány magasabb szintjein nem beszéltek ennyire nyíltan az aggodalmakról, de a következő hetekben – amikor egyre látványosabban megugrott a fertőzöttek száma - elkezdték a gazdasági szempontokat hangsúlyozni. „A magyar gazdaság korábban látott részleges leállását meg kell akadályozni (...) most a gazdasági védekezés időszakát éljük” – mondta például Szijjártó Péter külügyminiszter szeptember 2-án.
Orbán Viktor a szeptemberi megszólalásaiban azt részletezte, hogy a második hullám elleni védekezés miben különbözik a tavaszitól. Elmondta, hogy a kormány ezúttal nem akar olyan intézkedéseket (például kijárási korlátozást vagy digitális oktatást), amelyek megbéníthatják az országot, és többször elismételte, hogy „az országnak működnie kell”. Mivel a második hullám elején főleg fiatalok fertőződtek meg, akiknél a betegség általában enyhébb lefolyású, a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy nem a megbetegedések, hanem a halálozások számára kell figyelni.
Az új típusú védekezés része volt a maszkviselés ösztönzése, így Orbán és a Fidesz politikusai is elkezdtek maszkot hordani. Miközben tavasszal a fideszeseknek csak egy elenyésző része viselt maszkot a parlamentben, szeptemberre a maszkviselést kötelezővé tették. Bár a kormánypárt soraiban ezt elfogadták, az ellenérzésekre utalt, hogy az Országgyűlésen belüli védekezésről szóló szeptemberi egyeztetésre az egyik kormánypárti politikus még maszk nélkül érkezett. Az egyik ellenzéki résztvevő szerint vicces pillanatokat okozott, hogy a kormánypárti politikus csak öt perccel később vette elő a maszkját.
A miniszterelnök által felvázoltaknak megfelelően a kormány a szeptember eleji határzár kivételével más komolyabb intézkedést nem is vezetett be. Pedig a kormánynak rendszeresen tanácsot adó szakértők, például Röst Gergely járványtannal foglalkozó matematikus augusztus végén, a koronavírus-kutatócsoportot vezető Jakab Ferenc pedig szeptember közepén nyilvánosan is arról beszélt, hogy a járvány veszélyes gyorsasággal terjed.
Ráadásul szeptember végére összeomlott a kontaktkutatás is, amelynek az volt a célja, hogy azonosítsák azokat, akik kapcsolatban álltak a fertőzött személyekkel. A tesztelés bővítése mellett ez lehetett volna az egyik módja annak, hogy komolyabb lezárások nélkül kontroll alatt tartsák a járványt, de erre az időszakra ez az eszköz is kiesett a kormány kezéből.
Egy ellenzéki vezetésű önkormányzat egyik tisztviselője ezekben a szeptemberi napokban találkozott kormányzati tárgyalópartnerével, hogy a szokásos szakmai ügyeket átbeszéljék. A megbeszélésen azonban néhány mondat erejéig a járványügyi helyzet is szóba került. Az ellenzéki politikus megkérdezte, hogy a közeljövőben várhatók-e szigorítások, mire a kormánytisztviselő Orbánra utalva azt felelte: nem, mivel „a főnök kiakadt a GDP-adatokra”. Jakab és Röst megszólalásaira reagálva pedig azt mondta, hogy „kárognak a járványügyesek”.
Később kormányzati politikusok és állami intézmények tisztviselői már nyilvánosan is visszaszóltak azoknak a szakembereknek, aki a járvány súlyosságára hívták fel a figyelmet. „A kormány fenn akarta tartani azt a látszatot, hogy meg leszel gyógyítva, jól működik az egészségügy, annak ellenére is, hogy akinek köze volt hozzá, az tudta, hogy ez nem igaz” – mondta az egyik infektológus, aki mindezt rideg politikai logikának tudta be. A kormányon belül pedig úgy vélték, hogy a járványügyesek csőlátásúak, az egészségügyin kívül más szempontokat nem tudnak figyelembe venni, így egy kormányzati forrás szerint a fideszes politikusok egyre inkább „magabiztos, humor alapú távolságtartással” álltak a tudományhoz.
Aggodalom a vidéki Fideszben
Ha az infektológusok és az epidemiológusok nem is, a saját politikusaik azonban rá tudták venni a kormányt, hogy fontolja meg a szigorítást. Októberre ugyanis a járvány már jobban tombolt a Fidesz számára különösen fontos vidéken, mint a fővárosban. Emiatt pedig a vidéki Fideszben egyre nagyobb lett az aggodalom.
A szigorítást sürgető fideszes parlamenti képviselők a rájuk nem jellemző módon még az ellenzékieknek is panaszkodtak. A zúgolódás meg is lepte az egyik ellenzéki politikust, aki szerint a fideszesek korábban Orbánban végsőkig bízva, a problémákat azzal szokták félresöpörni, hogy „a főnök tudja”, mit csinál. Az októberi beszélgetések során viszont már olyan mondatok is elhagyták a szájukat, hogy „nem tudom, hogy jó-e ez így”.
A panaszok egy idő után eljutottak a megfelelő fülekhez is. Egy vidéki város fideszes polgármestere szerint a kormány ugyanis egy idő után elkezdett reagálni a vidéki fideszesektől érkező nyomásgyakorlásokra. Ezek a válaszok rendszerint arról szóltak „nyugi, foglalkozunk vele, vannak javaslatok az asztalon”. A politikus visszaemlékezése szerint október 23-a környékétől kaptak ilyen visszajelzéseket, később pedig ezek fel is erősödtek.
Iratkozz fel a Direkt36 hírlevelére, hogy ne maradj le a nyomozásainkról!
Október végére már a kormány belső használatra szánt közvélemény-kutatásai is azt mérték, hogy a közhangulat megfordult. A felméréseket ismerő források szerint a gazdasági szempontok helyett már az egészségügyiek lettek fontosak az emberek számára. Erre az időszakra nemzetközi összehasonlításban is megugrott a járvány magyar áldozatainak száma, november elejére már több mint kétezer ember életét követelte a vírus. Ez pedig egyre inkább megkérdőjelezte a kormány kommunikációját is, amely arról szólt, hogy a halottak száma mutatja a védekezés sikerességét.
A kormány így végül elszánta magát a szigorításra, az intézkedéseket pedig Orbán maga jelentette be. A miniszterelnök november 3-án a rendkívüli jogrend bevezetéséről beszélt. Három nappal később egy riasztó forgatókönyvet vázolt fel, amely szerint a fertőzöttek száma néhány héten belül olyan mértékben meg fog ugrani, hogy az komolyan le fogja terhelni az ellátórendszert. A következő napon hosszú idő után újra járványügyi szakemberekkel találkozott. Majd november 9-én bejelentette a ma is érvényben lévő intézkedéseket, többek között a kijárási tilalmat és a digitális oktatást.
A kormány készült a szigorításokra. A kormánytagok körében ugyanis ez már október közepétől téma volt. A megvalósítás ennek ellenére nem sikerült tökéletesre. A nem megfelelő előkészítésre utalt például, hogy a szigorításokról szóló rendeletek néhány órával a hatálybalépésük előtt jelentek meg. „Tavasszal váratlanabb volt a helyzet, mégis jobban sikerült a kommunikáció” – fogalmazott az egyik fideszes politikus.
Néhány nappal a szigorítások bejelentése után, november közepén publikálták a harmadik negyedéves GDP-adatokat. Ezekből az derült ki, hogy az őszi nyitvatartásnak köszönhetően valamelyest normalizálódott a helyzet. Az előző negyedévhez képest 11,3 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye. Az egy évvel ezelőtti szinthez képest ugyan 4,7 százalékos volt a visszaesés, ez az adat azonban jobb volt, mint amit előzetesen vártak. Ennek ellenére a kormány mégsem dőlhetett hátra. Egyrészt ezek a mutatók uniós szinten csak középmezőnybe tartoztak, másrészt a bejelentett lezárások rontották a negyedik negyedéves kilátásokat.
A kormány helyzetét az sem könnyítette meg, hogy ezúttal nincs a tarsolyukban egy olyan téma, amelyre felépíthetik a következő választási kampányt. Az egyik kormányzati forrás felidézte például, hogy 2016 őszén, nagyjából az előző parlamenti ciklus közepén tartották a migrációról szóló népszavazást, amely végül érvénytelen lett ugyan, a téma azonban jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az ellenzék nem tudott megerősödni. „Most ilyen téma nincs, ehelyett bizonytalanság van” – fogalmazott a forrás.
A miniszterelnök ebben a helyzetben a gazdaság minél előbbi talpra állításával, a munkahelyek megőrzésével akarja biztosítani pártja választási esélyeit. Ebben pedig kulcsszerep hárul az állami beruházások felpörgetésére. Ennek jelentőségéről beszélt decemberben a Mandinernek Orbán gazdasági főtanácsadója, Nagy Márton, aki korábban a jegybank alelnöke volt. Nagy szerint a kormány 2021-ben 3000 milliárd forint értékben tervez állami, ezen belül is főként építőipari beruházásokat. Ez 500 milliárddal haladhatja meg a tavalyi értéket.
Egy, az ügyre rálátó kormánytisztviselő szerint, hogy Orbán a beruházások felpörgetését annyira fontosnak tartja, hogy ezek ellenőrzését magához is vonta. Az egyik késő éjszakába nyúló novemberi kormányülésen Orbán a minisztereivel együtt áttekintette a folyamatban lévő és a tervezett több ezer állami finanszírozású projektet. Ezeket pedig olyan logika mentén is átnézték, hogy a Fidesz számára 2022-ben megnyerhető körzetekben minél gyorsabban épüljenek meg a templomok, uszodák, sportpályák, iskolák és más infrastrukturális projektek. „Amik viszont sokba kerülnek és nehezen nyerhető körzetekben valósulnának meg, azok csúszhatnak” – fogalmazott a forrás.
A cikk elkészítésében közreműködött: Panyi Szabolcs és Wirth Zsuzsanna.
A címlapi képet készítette: Murányi János.