Szlávik: Az engedélyezett védőoltások biztonságosak

„Azok a védőoltások, amelyeket a hatóságok engedélyeznek - legyenek akár hagyományosan vagy korszerű, új technológiával előállítva - egyaránt hatékonyak és biztonságosak”

- nyilatkozta a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa szombaton a közmédiának.

Szlávik János szerint elképzelhető, hogy a hatékonyság és az oltási reakciók szempontjából van különbség a védőoltások között, de az biztos, hogy valamennyi törzskönyvezett vakcina megakadályozza azt, hogy a beoltott súlyos állapotba kerüljön.

Az infektológus az MTI szerint arról is beszélt a televízióban, hogy az első hullám idején a jelenleginél sokkal több ember szerette volna beoltatni magát. Az esetszámok nyári csökkenésével ez az arány alacsonyabb lett, és ősszel egy oltásellenes hangulat is kezdett kialakulni. Most - miután megjelent az első hatékony oltóanyag Magyarországon, és láthatóan nincsenek súlyos szövődményei - az oltakozási kedv ismét emelkedni kezdett. Szlávik szerint már 30 százalék felett van azok aránya, akik mindenképp beoltatják magukat koronavírus ellen.

A főorvos arról is beszélt, hogy Magyarországon eddig is sokféle védőoltást használtak, a gyermekeket több mint 20 vakcinával oltják be, és utazásokhoz kötötte vagy prevenciós céllal - például a méhnyakrák vagy az agyvelőgyulladás esetében - is adnak be védőoltásokat.

A koronavírus elleni vakcina nem különbözik ezektől az oltásoktól: ennek esetében is végigmentek a kutatók ugyanazokon a fázisokon, amelyeket a korábbi védőoltásoknál is alkalmaztak. A különbség csak az, hogy sokkal gyorsabban, sokkal több emberen tudták rövid idő alatt tesztelni a ráfordított hatalmas pénzösszegek miatt.

Szlávik szerint a vírus alighanem velünk marad, a Föld színéről eltörölni nem lehet majd, de a védőoltások által a betegség milliók életét követelő járvánnyá nem tud majd fejlődni.

Az orosz Szputnyik V vakcináról az infelektológus azt mondta, hogy az egy harmadik generációs korszerű oltóanyagon alapul - ugyanezt a technikát alkalmazzák a brit AstraZeneca gyártásánál is. Ebben az esetben egy ártalmatlan adenovírussal váltják ki az ellenanyag termelést. Hasonló technikát alkalmaztak évekkel ezelőtt az ebolánál is.

Szlávik arról is beszélt, hogy az oltások hosszabb védettséget adnak, mint a betegség, mert jóval nagyobb mennyiségű antitest jön létre ilyenkor. Az oltások 6-8 hónapig biztos védettséget adnak a fertőzéssel szemben.

Az infektológus úgy számol, hogy a nyájimmunitás a lakosság 50-60 százalékának beoltásával érhető el.